A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-09-24 / 39. szám
Új könyvek L Kiss Ibolya: Az asszony tragédiája A cím. nera kihívás, nem kesztyűdobás a hagyományos köztudatnak, A szerző nem szerecsenmosdatást végez. Csak az igazságot keresi: leveleket, szóbeli vallomásokat vonultat fel, hogy bevilágítson a Madách kontra Fráter Erzsi per homályába. Az Igazságszolgáltatás nemes vágya fűtötte írói szenvedélyét mérsékeli az idegorvos szeme, amellyel taglalja és indokolja azt a negatív szerepet, amit Az ember tragédiája írójának életében Fráter Erzsébet betöltött. Mesterházi Lajos: Az ártatlanság kora Ilona, a regény főhősnője, tíz éve irigyelt, boldog asszony a neves tudós és akadémikus, Rózsa felesége. Szép, okos, magabiztos asszony s hűséges feleség. Hogyan történhet meg mégis, hogy egy Balaton-parti nyár, néhány futó találkozás elszédíti, örvénylő szerelembe sodorja? Hisz a „harmadik fél“, a szerető — a Motel zenekarának dobosa — mindenki szemében kevesebb, jelentéktelenebb ember, mint a férj — és csakugyan gyengének, méltatlannak is bizonyul Ilona szerelmére. Ml a magyarázat? Erre ad feleletet a regény. Németh László: Iszony Németh László népszerű regénye egy férfihoz nem vonzódó, hideg természetű fiatalasszony házasságának tragédiájáról szól. Kárász Nelli családi okokból kénytelen hozzámenni Takaró Sándorhoz, a társadalmi ranglétrán felfelé kapaszkodó gazdag parasztság e vérbő és olvadékony természetű, jellegzetes képviselőjéhez. Nelli mindent megpróbál, hogy házasságát elviselhetővé tegye, de zárkózott, magának való, eredendően tiszta és magányos egyénisége fellázad, valósággal megöli férjét, végül pedig a másokért vállalt munka önzetlen örömében találja meg a megtisztulást, meggyalázott élete értelmét. A regény nemcsak döbbenetes erejű lélekrajz hanem a letűnt falusi úri világ életének pompás képe is. Jókai Mór: Törökvilág Magyarországon Történelem és mese, valóság és képzelet különös szövedéke a Törökvilág Magyarországon, az Erdély aranykora ikerregénye, folytatása. A történelmi háttér komor: a végóráit élő Erdély, a háromfelé szakadt, török igát nyögő, pusztuló ország, de erre a fekete alapszövetre csodálatosan színes ezeregyéjszaka! pompájú mintát hímzett Jókai képzelete. Kalandos cselszövények (szökés, szöktetés) és vadregényes alakok (a rontó hatalmú bajadér, Azraela, a sápadt arcú, delejes szemű, tiszta szívű ifjú bég, Feriz, a gőgös, vak és csúful rászedett Hali basa) tarka forgatagát. Gárdonyi Géza: Egri csillagok Gárdonyi Géza legizgalmasabb s mindmáig legolvasottabb műve az Egri csillagok. Talán az sem túlzás, ha azt állítjuk róla, hogy a legnépszerűbb magyar regény. Sok-sok nemzedék fiatal éveit töltötte, be lelkesedéssel a találékony jobbágyfiúnak, Bornemissza Gergelynek kalandos élete és Eger vár maroknyi védőseregének hősiessége. Gárdonyi művészien megírt történelmi regényében Bornemissza Gergely sorsán keresztül mutatja be az országvédő harcokban hősiesen küzdő magyarságot. Miközben figyelembilincselő leleménnyel ábrázolja Gergelynek és Évának a gyermekkor mélyéről sarjadó szerelmét, nagy gonddal rajzolja meg a történelmi valóság képét. Szőllősy Klóra: Kiklász-kalandozások „Már megint egy könyv Görögországról?!“ — sóhajt fel a nyájas olvasó, mikor ezt a kötetet a kezébe veszi. Valóban — mit mondhatok én, mit mondhat akárki még újat, érdemeset erről az ezerszer leírt, tanulmányozott, megénekelt földdarabről? Mi újat mondhat valaki a szerelemről? — válaszolok kérdéssel a kérdésre. Ki illetékes abban, hogy újat mondjon róla? Az, aki érzi, aki átéli. Nos, ugyanez vonatkozik a görög földre, múltjára, jelenére, ízeire, szagaira, köveire, nyelvére, embereire, szellemi és anyagi valóságára. Mindenki „illetékes“, aki megismerte, átélte, s akikből — éppoly ellenállhatatlanul, mint húszéves ifjúból a szerelmes vers — kitör a dicsérő szó; aki szükségét érzi, hogy élményeit, bármilyen kicsinyek és szubjektivek legyenek is, megossza másokkal, minél többekkel... Mirko Pašek: A halhatatlan cowboy Mirko Pašek neve a cseh irodalomban a kalandos, érdekfeszítő történetek záloga. Legújabb, páratlanul izgalmas regénye, mely az Elfelejtett prérit új formában, korszerű kalandok keretében mutatja be, mindenképpen hű ehhez a hagyományhoz. Pašek írásmüvészete már-már az olvasót is elringatja egy pompás újkori cowboytörténettel, amely üdeségben és naivitásban méltó százéves vadnyugati elődeihez. S ekkor az Elfelejtett préri gazdát cserél, a mese váratlanul olyan fordulatot vesz, amely hőst, történetet és olvasót egy csapásra felnőtté avat... Irving Stone: Van Gogh élete Van Gogh élete egyike a legtragikusabb művészsorsoknak. Rengeteget dolgozott, festett, kísérletezett, de soha egyetlen képét sem vásárolták meg. Minden kezdeményezése kudarcba fulladt, minden szerelme csak újabb szenvedést, megaláztatást hozott számára. Végül elméje elborult, saját kezével vetett véget zaklatott életének. S alig néhány esztendővel halála után, nevét szárnyra kapta a világhír és a legnagyobbak sorába emelte. A nagy holland mester életregénye Irving Stone tolla nyomán elevenedik meg előttünk. Az angol író — elsősorban Vincent van Goghnak testvérével, Theóval folytatott levelezése alapján — színesen, érdekesen és valósághűen írja le a történteket. Csoóri Sándor: Második születésem Csoóri Sándor negyedik verseskötetét kapja kézbe az olvasó. Képeivel a világra csodálkozó poétának ismertük eddig. Most a Második, születésem költeményeiben képeivel a lírai „tárgyilagosságra“ törekvő költővel találkozhatunk. Ml ez a „tárgyilagosság?“ A kötetét záró prózai vallomásában így nyilatkozik erről: „A tárgyilagosság az én szótáramban a drámaiság fogalmával azonos. Lehetőségek és lehetetlenségek szembeállítása; a hiánynak és a szükségesnek fojtott párbeszéde. Bárhonnan közeledjek is hivatásomhoz vagy mesterségemhez, csakis oda lyukadok ki, hogy az író igazi otthona az otthontalanság, a minden dolgok közé való száműzetés állapota; kiegyensúlyozottsága pedig a dráma.“ Ez a drámai feszültségeiben megélt világ Csoóri Sándor legújabb kötetének lírai mondanivalója. Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb Kábái Erzsi sudárnüvésű, szép lány, szőke haja vörösbe játszik, keskeny metszésű zöld szemének pillantását nehéz elfeledni. Nevetése magával ragadja a ieányszállás legmogorvább lakóit is; ha szomorú, nyomasztó csend ül a sokágyas szobán. Amióta eszmél, apátlan-anyátlan árva, a háború utáni években idegenek közt hányódott. Csak néha bukkannak fel álmaiban a gyerekkori emlékek, arcok, hangok, színek, amelyek sosem állnak össze egységes egésszé, hogy megfejtsék származása titkát. Egy kertes házra emlékszik — mellette különös, pirosvizű tó —, s egy fiúra, akit gyerekkorában kimondhatatlanul szeretett, de azt, hogy hol lehet ez a ház a pirosvizű tóval, és ki volt az a fiú — azt nem tudja Kábái Erzsébet. Sok minden történik Thury Zsuzsa kitűnő regényében, sok véletlen játszik közre, és sok félreértés oldódik meg, míg egy tavaszi vasárnapon ugyanaz a fiú kézen fogja Erzsit, hogy elvezesse abba az álombéli házba, ahol fellelheti elveszett gyermekkorát és jövendő boldogságát. Fehér-Nemes: Gésák, pagodák, titkok Japán ma egyike a Távol-Kelet legizgalmasabb országainak. Szigetein egymás mellett él — s látszólag jól megfér egymással — a száguldó, modern huszadik század és a mozdulatlanságba dermedt, évezredes múlt. Mi ez a kettősség, mi a magyarázata, hogyan férhet meg egymással múlt és jelen, s vajon miféle ellentétek feszülnek e külső harmónia mögött? Ezt kutatta éles szemmel, okos megértéssel és sok humorral az olimpia idején Japánban járt magyar íróházaspár: Fehér Klára és Nemes László. Gyalogoltak, közlekedtek — és eltévedtek — Tokió nyüzsgő, névtelen utcáin, jártak hipermodern áruházban, és színházban, ahol a nőszerepeket is férfiak játsszák, az ősi szabály szerint. Harisnyás lábbal lépkedtek végig ősi paloták folyosóin és sinto-templomokban. Megnézték, mit tanulnak a japán iskolásgyerekek. Ettek verebet és tintahalat, vagy semmit sem ettek, s az ebéd árából Kiotóba utaztak a világ leggyorsabb expresszvonatán. A „titok“ nyitját keresték, s amit ellestek belőle — azt most átnyújtják az Otikalandok olvasóinak. A könyvek kaphatók a Slovenská kniha összes boltjaiban.
