A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-09-17 / 38. szám

Langyos már a napaagár A kötés, horgolás ősszel és télen sem megy ki a divatból. Halvány moha-zöld színű kötött mini kosz­tüm a divatos, puha hosszűszárú csizma, a csizma anyagából ké­szült öv, sárga barett-sapka ugyan­ilyen színű blúz és táska egészíti ki. A zöld az ész divatos színe, ez a modern szabású gyapjúszövet ru­ha palaekzöld színben készült, a manöken vaniliasárga kalappal és vaniliasárga világoskék szfnössze­­állitású, zsabószerű masnival vi­seli. Asszonyok a forradalomban Ebben az évben emlékezünk meg a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulóidról. Ügy érezzük, nem hallgathatunk arról, milyen fontos, höstes szerep futott ebben a forradalomban az asszonyoknak. Emeljünk csak kt közülük néhány profilt, vázoljuk fel a haladásért, a szocializmusért vívott küzdelmüket, amely mindig ragyogó mintaképül szolgál a ml korunkban épp úgy, mint a még elkövetkezendő további esztendőkben. 1917. A budapesti telefonköz­pontban még kézikapcsolással dol­goznak. Szorosan ülnek a klsasz­­szonyok — mert a megszólítás hi­vatalból nagysád vagy kisasz­­szony —, 150 állomás Jut mind­egyikre. A számok magasan van­nak, csak nyújtózkodva' vagy állva tudják elérni. Minden kapcsolás­nál, nyakukon a súlyos készülék­kel, a kapcsolózslnórral, fejükön a fejhallgatóval 8 kilót emelnek. Megfszltett figyelemmel dolgoz­nak mart akire csak egyetlen pa­nasz érkezik, repüli És a telefoni­­központ páriái — napldljasok. 10— 15 évet kell lerobotolni a1 végle­gesítés érdekében. S a napidíj oly kicsi... háború van, a drágaság nóttön nő, a Jegy­re kiadott egy havi adag egy hét­re sem elég, és a feketepiacot nem lehet megfizetni. A telefonközpontban egyre több „kisasszony“ siratja harctéren el­esett urát, vőlegényét. Rományi és Mehrlnger Margit magyarázza meg nekik, hogy lel­kiismeretlenül kizsákmányolják őket, de ha szervezkednének, sok mindent elérhetnének. A megbe­szélések titokban folynak persze, nem csak a szolgalelkektől fél­nek, ott vannak az ellenőrök is, akiket nem pusztán azért állítot­tak oda, hogy a munkájukra ügyel­jenek ... De van egy ellenőr, akitől nem félnek: Pálinkás Erzsi az. Erzsi nagyapja jobbágy,, apja pályaőr volt Kőbényáfelsőn. A nagy család két holdat bérelt, tehenet tartottak, krajcárt' kraj­cárra zsugorgattak. Nélkülözések­kel teli, nehéz élet volt, előítéle­tekkel terhes. + — Vacsorázni gyermekkorom óta kenyeret és tejet szoktam — mondta Erzsi, amikor már ellenőr volt. Mégsem lett belőle porkoláb. Mert közben történt vele vala- • ml. r Nyert az osztálysorsjátákon. És akkor azt mondta az anyjának: — Mama, ezt a pénzt a véletlen szerencse hozta, augusztusban két heti szabadságra megyek, veszek szép kosztümöt, és elutazom Fiú­méba. A család megszavazta, az ő pén­ze, tegyen vele, amit akar. Meglátta a tengert. A szabad; hatalmas tengert. A parton babér, pálma a sétálók feje felett, a Kurparkban mindig szól a zene, az Angollna tele van vlháncoló fürdőzőkkel, e mólóra egymásután érkeznek a karcsú hajók, a teraszokon, a vendéglők­ben asszonyok, suhogó selyemben, szikrázó butonokkal a fülükben, kezükön aranygyűrű... — Ha tíz évig gyüjteném a fi­zetésemet, se tudnék megvenni egy ilyen gyűrűt — mondta ké­sőbb keserűen. Hát van Ilyen világ is? És min­den ezeknek Jut? A kapcsolóterem zsongásában, ahová zsandárnak állították és ahol a két Margit fáradhatatlanul agitált, sokszor úgy érezte, hogy a tenger mormogását hallja... A te­lefonközpontban az ellenőrök buz­gón magyarázzák, milyen fontos államérdek a telefon. Pálinkás Erzsi hallgat. A tekin­tete, szorosan zárt szája is hall­gatást parancsol. A kezelőnők Is hallgatnak. De amikor tizet üt az óra, fel­állnak a készülékek mellől. A köz­társaságot éltetik! Abbahogyják a munkát... Később már a Nemzeti Tanács­nak dolgoznak, alighogy megala­kult. Titokban. Kihallgatják, le­jegyzik a1 fontos katonai és állami beszélgetéseket, és jelentik a Ta­nácsnak. A telefonközpontban megtudják, hogy Lukachich, Budapest katonai parancsnoka le akarja tartóztatni a Nemzeti Tanácsot — gyors hír­adás megy, intézkedhetnek. A kezelőnők dermedten, segít­ségkérőén néznek egymásra. Ek­kor: — Megtagadom a kapcsolást: — mondja Pálinkás Erzsi, és kihúzza a kapcsolót. Bont. Aznap éjjel hallgattak a telefo­nok. Később a telefonközpont kezelő­női, akik olyan hűségesen bábás­kodtak az őszirózsás forradalom megszületésénél, elsőnek csatla­koztak a Tanácsköztársasághoz. 1920. A Tanácsköztársaság leve­rése után Pálinkás Erzsi Is tör­vényszék elé került. Nyugodtan, magától értetődően mondta a pályaőr leánya a bíró­nak: — Tettemet nem bántam meg. Aztán — becsukódott mögötte Is a márianosztral fegyház kapuja. Az épületben halálos csend. Hallgatni kell a cellákban, és hall­gatni a munkatermekben. A csen­det csak néha töri meg egy esze­veszett sikoly, valaki már nem bírja tovább, s őrjöngve veri a fe­jét. Erzsi Itt Is megtalálja a kapcso­latot a kommunistákkal. Berzevlczy Gizellának, az Írónőnek a no­velláját akarják kijuttatni, lássák, tudják meg az országban, ml min­den történik a „halottasház“-ban. Erzsi az otthoniak látogatása­kor, azoknak az útján akarja a megdöbbentő erejű Írást kijuttat­ni. Elárulják, rajtakapják. Látoga­tót többé nem fogadhat. A fegyintézet archívumában sárguló írás a legbeszédesebb do­kumentum róla: „Itteni magaviseleté nem rossz, de ma Is meggyőzödéses kommu­nista. Tettét ma is helyesli, és nem egyszer kijelentette, hogy nem tehetett és nem tehetne ma sem másképp. Legutóbb egy roko­nához Intézett levelében azt Irta: „Ügy nevelje kisfiát, hogy amit 0 (P. E.j meg nem tehetett, majd annak Idején az megvalósítsa“. Itt egyébként kitűnik makacs, rátarti természetével. Kegyeimet nem kér és nem vár. Ha meg Is kapná a kegyelmet, nem változtatna rajta. Ezért kegyelemre nem is aján­lom.“ 1922-ben a Szovjetunió fogoly­cserével kiszabadította. 1942-ben halt meg abban e ren­díthetetlen hltban, hogy hazája fel fog szabadulni., Válaszolunk olvasóinknak Fülekre, Fodor Rozália kérdésére feleljük, hogy bár a Glutasol levesfzesftő forgalmazása technikai okok­ból egy Ideig szüneteit, most Ismét kapható. Legalább Is ez a helyzet Bretlslavában, ahol a nagy élelmiszer áruházban elegendő mennyiség van belőle. Ha önök­nél még most sem szerezhető be, ez valószínűleg csupán a megrendelésen múlik. Bárki Zoltánná kérésére felhívjuk Bilik Jánost, vagy azokat, akik tudnak róla, hogy közölje új elmét a fent nevezettel, aki Magyarországon lakik, Arló köz­ségben, a Dózsa György út 85. szám alatt, az Ózdi járásban. Bilik János azelőtt Vágtornócon lakott. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom