A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-09-17 / 38. szám
Annál az első ügyetlen csóknál Dobos Attila — Szenes Iván szerzeménye An-nál az el - sň ii-gyct-len csók-nál, drá - gám, An -nál az el - sň «-gye!-len csók-nál, drá - ga, Ke-resz-te-zň - dés, egymás-ra Iá - gyan néz - tünk, & t...... fí , b ---^t=q j --fi i k-------^ Jr ■h A-zon-nal tud-tam,-------sLI--------nem hagylak mb- bú ár - ván. Roman - ti - káz- ni SÍ- et-tünk át Bu -dá - ra. Nem vettük ész- re, ti- los piros - ba lép - tünk. Em Am Azon az el - sň fe-lejt-he-tet - len es - ten, Pa-rá- nyi öt - let, hajad - ba ró - zsát tűz - tem, A rend-flr-síp-ra hi - á - ba ad-tünk vá - laszt, $±==q i 1). D. i— j Tagad-ni ké - sň, bo-ká-ig be - léd es - tem, A tus-ke meg- szúrt és et - tói jöt- tem tűz - be. Fejenként ak - kor fi - zet-tünk egy- egy szá-zast. Egy meg egy-ből könnyen le- hét Fisni____________D há- rom, Csak S a - kár - mi tör -'tént, de jó, hogy úgy tör - tént. Hál gy tör - tént. Hát így tör - tént. „ így csinál forradalmat Cl a nép A XIX. század vége felé az imperialista államok fokozott harcot kezdtek a Csendes-óceán feletti uralomért. 1900-ban a cári csapatok japán, német, angol és francia csapatokkal együttműködve hallatlan kegyetlenséggel fojtották el a kínai nép felkelését, amelynek éle a külföldi imperialisták ellen irányult. A cárizmus Korea felé törekedett. Az orosz burzsoázia arról szőtt terveket, hogy Mandzsúriában „Sárga Oroszországot“ létesít. A cárizmus távol-keleti hódításai során összeütközésbe került egy másik hódítóval, Japánnal, amely gyors ütemben változott át imperialista országgá, és szintén hódításokra törekedett az ázsiai kontinensen. Érlelődött az orosz—japán háború. A cári kormányt ebbe a háborúba a nagytőkések sodorták bele, akik új piacokat akartak maguknak szerezni. Japán nem várta meg, míg a cári kormány háborút üzen neki, maga kezdte meg a háborút. 1904 januárjában váratlanul megtámadta a port-arthuri orosz erődítményt, és komoly veszteségeket okozott az ott állomásozó orosz flottának. A cári kormány arra számított, a háború segíteni fog neki abban, hogy politikai helyzetét megszilárdítsa és gátat vessen a forradalmi mozgalomnak. De számítása nem igazolódott be. A háború még jobban megingatta a cárizmust. A japán haderő sorozatos győzelmek után Mukden alatt teljesen szétzúzta a cári hadsereget. Ezt követte a cári hajóhad teljes szétverése és pusztulása a Csuzimai-öbölben. A háborút a cári Oroszország végleg elvesztette. A dolgozó tömegek nyomorúságát az 1900—1903-as évek gazdasági válsága csak növelte. 1904 decemberében a bakul munkások a bolsevikok Bakui Bizottságának vezetése alatt nagyszabású, jól szervezett sztrájkot folytattak le. Ez a sztrájk a munkások győzelmével végződött. Vihar előtti villámlás volt ez a sztrájk, mely a nagy forradalmi. zivatar közeledtét jelezte. A forradalmi vihar az 1905. január 9-1 pétervárl eseményekkel kezdődött. 1905. január 3-án Pétervár legnagyobb üzemében, a Putyilovgyárban sztrájk tört ki, s ez gyorsan elharapódzott. Csatlakoztak hozzá más pétervárl gyárak és üzemek is, úgyhogy csakhamar általános sztrájkká fejlődött. A cári kormány elhatározta, hogy a mozgalmat csírájában elfojtja. A rendőrség Gapon pópa provokátor! segítségével még 1904-ben, a sztrájk előtt munkásszervezetet létesített: az ún. „orosz gyári munkások gyülekezetét“. Gapon pópa ennek az egyesületnek a gyűlésein provokációs tervet Javasolt: gyűljenek össze január 9-én az összes munkások, vonuljanak fel békés menetben, templomi zászlókkal és a cár arcképével a Téli Palotához és nyújtsanak át a cárnak egy petíciót, melyben feltárják neki bajaikat. 1905. január 9-én reggel a munkások felvonultak a Téli Palota elé. II. Miklós ellenségesen fogadta őket, parancsot adott, lőjenek a fegyvertelen munkások közé. Ezernél több munkást megöltek, a sebesültek száma meghaladta a kétezret, Pétervár utcáit munkásvér öntözte. Január 9-e után a munkások forradalmi harca kiélesedett, és politikai jelleget öltött. Különösen makacs és szervezett jellegük volt a sztrájkoknak azokban a városokban, ahol jelentékeny munkástömegek éltek, mint Pétervárott, Moszkvában, Varsóban, Rigában és Bakuban. A szociáldemokraták befolyása gyorsan nőtt. A május 1-1 tüntetések sok helyen összeütközésekhez vezettek a rendőrséggel és a katonasággal. Varsóban a tüntetők közé lőttek, aminek eredménye néhányszáz halott és sebesült volt. Különösen éles Jelleget öltött a harc Lódžban. a nagy lengyel ipari központban. Lódz munkásai barikádokat emeltek a város utcáin, és három napig folytattak utcai harcokat a cári csapatokkal. Lenin véleménye szerint ez volt a munkásság első fegyveres felkelése Oroszországban. " 1905 júniusában felkelés ütött ki a fekete-tengeri flottában, a Patyomkin nevű páncéloshajón, a fellázadt matrózok végeztek leggyűlö'ltebb tisztjeikkel, és a páncélost bevitték az ogyesszal kikötőbe. A Patyomkin a forradalom oldalára állt. A cár hadihajókat küldött a lázadó cirkáló ellen, dé azok matrózai nem voltak hajlandók fellázadt társaikra lőni. A páncéloson napokig lengett a forradalom vörös zászlaja. 1905 őszén a forradalom kiterjedt az egész országra. Októberben országos sztrájk volt, több mint kétmillió munkás részvételével. A sztrájk jelszavai a cárizmus megdöntését és a demokratikus köztársaság megteremtését hirdették. Sok városban megalakult a munkásküldöttek szovjetje; ezek voltak az új, a népi hatalom csírái. A forradalmi harc a Moszkvában és más ipari központokban bekövetkezett decemberi felkelés idején érte el tetőpontját. A felkelőknek kevés volt a fegyverük, védekező taktikát alkalmaztak, elszigetelődtek egymástól, nem tudták maguk mellé állítani az ingadozó katonaságot. A decemberi felkelés veresége után a forradalom hanyatlásnak indult, de a harc egészen 1907-ig folyt. Az 1905—1907. évi forradalom veresége ellenére is óriási jelentőségű. Ez volt az imperializmus korszakának első népi forradalma. Az 1905-ös orosz polgári forradalom hatása világszerte megmutatkozott. Felrázta Kelet országait, Perzsiát, Törökországot. Ausztria— Magyarország népeinek szabadságvágya is megerősödött. Az osztrák munkásság követelte az általános titkos választójogot. 1905. október 31-én Bécs munkássága lelkesen
