A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-09-10 / 37. szám
Az éltető és pusztító víz A víz az ember számára fontos és hasznos anyag, bár ezt rendesen nem Is tudatosítjuk. Nélküle a föld másképpen nézne ki és megszűnne az élet is. A víz az erő forrása és nem csupán az iparban van rá szükség, de az emberi tevékenység sok más ágában Is. Ott, ahol hiányzik, becsesebb az aranynál is, mint például a sivatagokban. Arany nélkül élhetünk,de víz nélkül bizony nem. A víz körforgása a természetben bizonyos törvényszerűségek szerint megy végbe. Az óceánok, tengerek, tavak, folyóvizek, de még a szárazföld felülete Is párát bocsát ki. Ez a pára azután a levegőben apró cseppekké, jégkristályokká tömörülve felhőkké válik, amelyeket a légáramlatok távoli vidékek fölé juttatnak és bizonyos fizikai feltételek között visszahullanak a Föld felszínére. Az újabb számítások szerint a vizek felületéről évente mintegy 447 900 (88 %), a szárazföld felületéről pedig 70 700 (14%) köbkilométer pára száll fel. Ebből a vízfelületekre évente körülbelül 411800 (79 %) a szárazföldre pedig 107 000 (21 %) köbkilométer pára csapódik le különféle formákban. Ez tehát annyit jelent, hogy 518 600 köbkilométer kipárolgás és 518 600 köbkilométer csapadék alkotja a körforgás mérlegét egy év alatt földgolyónk területén. Mennyit esik a világban és mennyit nálunk? A csapadékot sok tényező befolyásolja, aminek következtében annak eloszlása a Föld felületén nagyon aránytalan. A leggazdagabb eső a trópusokon hullik az egyenlítő mindkét oldalán. Az évi átlag eléri az 1000—2000 millimétert, néha többet is. A csendes-óceáni szigetvilágban évi 5000—6000 milliméter csapadékot mérnek. Ezek között a bő csapadékú helyek között Is a legtöbb esőt a Himalája alatti Cserapandzsi kapja, 12 700 millimétert évente. 1899-ben 16 300 milliméter csapadékot mértek ott, ami eddig világrekord. A másik végletet a sivatagokban találjuk. Például a Szahara egyes részein csak 5 millimétert tesz ki az évi csapadékmennyiség. A chilei Antofogastében pedig még évi egy millimétert sem tesz ki. A sivatagok nagy része az északi és déli földrajzi szélesség 15 és 30 foka között terül el. A mérsékelt övezetben, ahol Európa nagy része fekszik az évi csapadékmennyiség 500 és 1000 milliméter között mozog. A poláris területeken ez a mennyiségismét csökken és az átlag nem haladja meg az évi 300 mm-t. A csapadékmérésnél minden milliméter egy liter vizet Jelent minden négyzetméternyi felületre. Nálunk a csapadék térbeli és időbeli megoszlása bizonyos kilengéseket mutat. Általában a téli hónapok a leginkább csapadékszegények, tavasszal aztán bővebb esőzések vannak, és ez a nyári hónapokban tetőzik. Az ősz első fele ismét szárazabb, a második pedig nedvesebb szokott lenni. A nyári maximális csapadékot a zivatarok okozzák, amelyeknek zöme az év legmelegebb időszakára esik. Hosszú évek (1901—1950) kiszámított átlaga Szlovákia különböző magasságú vidékei szerint Így oszlik meg: Bratislava 657, Ögyalla 582, Kassa 663, Losonc 619, Tőketerebes 582, Zólyom 714 mm. Árvíz és aszály Ideális csapadék mennyiségről nálunk csak a sokévi átlag viszonylatában lehet beszélni. Ugyanis ez egyes évek között igen nagy különbségek mutatkoznak. Különbségek vannak egyes évszakok és hónapok között is. Például 1965 és 66 abnormálisán nedves volt, az ez idei nyár viszont a szokottnál szárazabb. A túl sok csapadék árvizeket okoz, az aszály pedig tönkreteszi a termést. Az árvizek az elemi csapások csoportjába tartoznak. Kisebb területeket sújtó árvizet a rövid, de bőséggel zúduló helyi jellegű esőzés okoz, amely rendszerint heves viharok formájában jelentkezik. Nagyobb területet veszélyeztető árvizeket, melyeknél a kisebb ős nagyobb folyók kilépnek a medrükből, hosszabb ideig tartó és hatalmas területek feletti esőzések okoznak. Ilyen esőzéseket az alacsony és magas légnyomás váltakozása során áramló hideg és meleg levegő keveredése hoz létre. Alacsony légnyomás leginkább az Atlanti-Óceán fölött keletkezik, és onnét nyomul a szárazföld felé. Útvonalának iránya különböző szokott lenni. Néha délnyugatról vonul az Alpok felé s Így tovább északkeletre, máskor pedig a Az ilyen felhőkből sem eső, sem másfajta csapadék nem várható A néhány év előtti árvíz egy részlete skandináv államokon át a Szovjetunió felé nyomul. Az Atlantióceánon kívül alacsony légnyomás, különösen az átmeneti évszakokban a Földközi-tenger északi része felett Is keletkezik, főleg Észak-Itália felett. Ez aztán Magyarország, Szlovákia és Ukrajna területén okoz kiadós esőzéseket. A a csapadék, amely egy átmeneti légnyomási zavar útján keletkezik, még nem okoz árvizet. A folyók kiöntésére akkor kerül sor, ha egy nagyobb területi egység felett, mint mondjuk Közép-Európa, egymásután többször vonul át alacsony légnyomás. Ilyenkor a már nedves föld csak kevés esőt képes felszívni, ezért annak nagyobb részét a patakok, folyók nyelik el, amelyek néhány nap után már képtelenek a megnövekedett vízmennyiséget medrükben elszállítani. Nagyobb árvizeket nálunk az ilyen esőzéseken kívül még a tavasz eleji gyors hóolvadás Is okozhat, különösen az olyan telek után, amelyek gazdagok voltak hóban. A gyors felmelegedéssel rendszerint még az esőzés is együttjár ős ez csak súlyosbítja a helyzetet. Nemcsak a vlzfölösleg ártalmas azonban, hanem a víz hiánya is. A száraz időszakban a gyér felhőzet nem ad esőt és a levegő is száraz. A föld nedveség tartalma elpárolog ős a mezőgazdaságban komoly károk keletkezhetnek. A termés elhervad, a gyümölcs éretlenül lehull. A mi területünkön a szárazság nagyon szabálytalanul Jelentkezik. Ez az elemi csapás akkor sújtja Közép-Európát, ha a megállapodott magas légnyomás nem engedi betörni területünkre az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől az esőt hozó alacsony légnyomást. Ha ez a helyzet hoszabb Ideig tart, katasztrofális aszály keletkezhet. Közép-Európában 1947-ben volt példa ilyesmire. két évtizedben. Hogy is történik ez tulajdonképpen? A felhők apró cseppekböl vagy jégkristályokból tevődnek össze. A felhők harmadik csoportját pedig vfzcseppek és jégkristályok együttesen alkotják. Valódi esőt csak ezekből a folyékony és szilárd részeket egyaránt tartalmazó felhőkből kapunk. Ez fontos tényező, amit a mesterséges eső előidézésénél fel is használnak. Ezeknek a kísérleteknek a lényege abban áll, hogy bizonyos fajta felhőt megfelelő kémiai anyagokkal lnficiálnak, amelynek hatására láncreakció keletkezik olyan formán, hogy a vfzcseppek lehűlnek és sorban jégkristállyá merevednek, ami azután meggyorsítja a csapadék lehullásának folyamatát. A leghasználatosabb kémiai anyagok az ezüstjodid a száraz szénsav, az ún. szárazjég. De, kísérleteznek már szerves és szervetlen inficiáló kémiai anyagokkal Is. Nálunk ezekkel a' kísérletekkel a SAV geofizikai osztálya foglalkozik. A kísérletek elég sikeresnek mondhatók, de még nem annyira tökéletesek, hogy bármikor alkalmazhatók lennének a gyakorlatban. Csak olyan felhőkből lehetett mesterséges úton esőt nyerni, amelyek már hosszabb-rövldebb idő múltán természetes úton is esőt adtak volna. Az ilyen felhők kémiai anyaggal való inflciálása csupán meggyorsítja az esőképződés folyamatát. Tiszta égbolton felhőket létrehozni, amelyekből eső vagy hó hulljon, eddig még senkinek nem sikerült. Dr. Peter ForgáC A mesterséges eső problémája Az aszály is elemi csapás, és van egy különössége, általában nagy területekre terjed ki és tartós jellegű. A mezőgazdaságban nagy károkat főleg akkor okoz, ha a tavaszi hónapokban áll be, mikor a növényzet növekedéséhez elengedhetetlen a megfelelő nedvesség. Márciustól júliusig a növényzetnek megközelítőleg 250 milliméter vízre van szüksége. A szárazság elleni harcban nagyon hasznosnak bizonyul a mesterséges eső. Előidézésével több helyen Is kísérleteztek az utolsó Csapadékmérő készülék 8
