A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-09-10 / 37. szám

Az éltető és pusztító víz A víz az ember számára fontos és hasznos anyag, bár ezt rende­sen nem Is tudatosítjuk. Nélküle a föld másképpen nézne ki és meg­szűnne az élet is. A víz az erő forrása és nem csupán az iparban van rá szükség, de az emberi tevé­kenység sok más ágában Is. Ott, ahol hiányzik, becsesebb az arany­nál is, mint például a sivatagok­ban. Arany nélkül élhetünk,de víz nélkül bizony nem. A víz körforgása a természet­ben bizonyos törvényszerűségek szerint megy végbe. Az óceánok, tengerek, tavak, folyóvizek, de még a szárazföld felülete Is párát bocsát ki. Ez a pára azután a le­vegőben apró cseppekké, jégkris­tályokká tömörülve felhőkké vá­lik, amelyeket a légáramlatok tá­voli vidékek fölé juttatnak és bi­zonyos fizikai feltételek között visszahullanak a Föld felszínére. Az újabb számítások szerint a vizek felületéről évente mintegy 447 900 (88 %), a szárazföld felü­letéről pedig 70 700 (14%) köbki­lométer pára száll fel. Ebből a vízfelületekre évente körülbelül 411800 (79 %) a szárazföldre pe­dig 107 000 (21 %) köbkilométer pára csapódik le különféle for­mákban. Ez tehát annyit jelent, hogy 518 600 köbkilométer kipárol­gás és 518 600 köbkilométer csapa­dék alkotja a körforgás mérlegét egy év alatt földgolyónk terüle­tén. Mennyit esik a világban és mennyit nálunk? A csapadékot sok tényező befo­lyásolja, aminek következtében an­nak eloszlása a Föld felületén na­gyon aránytalan. A leggazdagabb eső a trópusokon hullik az egyen­lítő mindkét oldalán. Az évi átlag eléri az 1000—2000 millimétert, néha többet is. A csendes-óceáni szigetvilágban évi 5000—6000 mil­liméter csapadékot mérnek. Ezek között a bő csapadékú helyek kö­zött Is a legtöbb esőt a Himalája alatti Cserapandzsi kapja, 12 700 millimétert évente. 1899-ben 16 300 milliméter csapadékot mértek ott, ami eddig világrekord. A másik végletet a sivatagokban találjuk. Például a Szahara egyes részein csak 5 millimétert tesz ki az évi csapadékmennyiség. A chilei An­­tofogastében pedig még évi egy millimétert sem tesz ki. A sivata­gok nagy része az északi és déli földrajzi szélesség 15 és 30 foka között terül el. A mérsékelt övezetben, ahol Európa nagy része fekszik az évi csapadékmennyiség 500 és 1000 milliméter között mozog. A po­láris területeken ez a mennyiség­ismét csökken és az átlag nem ha­ladja meg az évi 300 mm-t. A csa­padékmérésnél minden milliméter egy liter vizet Jelent minden négy­zetméternyi felületre. Nálunk a csapadék térbeli és időbeli megoszlása bizonyos ki­lengéseket mutat. Általában a té­li hónapok a leginkább csapadék­szegények, tavasszal aztán bővebb esőzések vannak, és ez a nyári hónapokban tetőzik. Az ősz első fele ismét szárazabb, a második pedig nedvesebb szokott lenni. A nyári maximális csapadékot a zi­vatarok okozzák, amelyeknek zö­me az év legmelegebb időszakára esik. Hosszú évek (1901—1950) ki­számított átlaga Szlovákia külön­böző magasságú vidékei szerint Így oszlik meg: Bratislava 657, Ögyal­­la 582, Kassa 663, Losonc 619, Tő­­keterebes 582, Zólyom 714 mm. Árvíz és aszály Ideális csapadék mennyiségről nálunk csak a sokévi átlag vi­szonylatában lehet beszélni. Ugyan­is ez egyes évek között igen nagy különbségek mutatkoznak. Különb­ségek vannak egyes évszakok és hónapok között is. Például 1965 és 66 abnormálisán nedves volt, az ez idei nyár viszont a szokottnál szárazabb. A túl sok csapadék ár­vizeket okoz, az aszály pedig tönkreteszi a termést. Az árvizek az elemi csapások csoportjába tartoznak. Kisebb te­rületeket sújtó árvizet a rövid, de bőséggel zúduló helyi jellegű eső­zés okoz, amely rendszerint he­ves viharok formájában jelentke­zik. Nagyobb területet veszélyez­tető árvizeket, melyeknél a kisebb ős nagyobb folyók kilépnek a medrükből, hosszabb ideig tartó és hatalmas területek feletti esőzé­sek okoznak. Ilyen esőzéseket az alacsony és magas légnyomás vál­takozása során áramló hideg és meleg levegő keveredése hoz létre. Alacsony légnyomás leginkább az Atlanti-Óceán fölött keletkezik, és onnét nyomul a szárazföld felé. Útvonalának iránya különböző szokott lenni. Néha délnyugatról vonul az Alpok felé s Így to­vább északkeletre, máskor pedig a Az ilyen felhőkből sem eső, sem másfajta csapadék nem várható A néhány év előtti árvíz egy részlete skandináv államokon át a Szovjet­unió felé nyomul. Az Atlanti­óceánon kívül alacsony légnyo­más, különösen az átmeneti év­szakokban a Földközi-tenger észa­ki része felett Is keletkezik, főleg Észak-Itália felett. Ez aztán Ma­gyarország, Szlovákia és Ukrajna területén okoz kiadós esőzéseket. A a csapadék, amely egy át­meneti légnyomási zavar útján ke­letkezik, még nem okoz árvizet. A folyók kiöntésére akkor kerül sor, ha egy nagyobb területi egység felett, mint mondjuk Közép-Euró­­pa, egymásután többször vonul át alacsony légnyomás. Ilyenkor a már nedves föld csak kevés esőt képes felszívni, ezért annak na­gyobb részét a patakok, folyók nyelik el, amelyek néhány nap után már képtelenek a megnöve­kedett vízmennyiséget medrükben elszállítani. Nagyobb árvizeket nálunk az ilyen esőzéseken kívül még a ta­vasz eleji gyors hóolvadás Is okoz­hat, különösen az olyan telek után, amelyek gazdagok voltak hó­ban. A gyors felmelegedéssel rend­szerint még az esőzés is együtt­jár ős ez csak súlyosbítja a hely­zetet. Nemcsak a vlzfölösleg ártal­mas azonban, hanem a víz hiánya is. A száraz időszakban a gyér felhőzet nem ad esőt és a leve­gő is száraz. A föld nedveség tar­talma elpárolog ős a mezőgazda­ságban komoly károk keletkezhet­nek. A termés elhervad, a gyü­mölcs éretlenül lehull. A mi terü­letünkön a szárazság nagyon sza­bálytalanul Jelentkezik. Ez az ele­mi csapás akkor sújtja Közép-Eu­­rópát, ha a megállapodott magas légnyomás nem engedi betörni te­rületünkre az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől az esőt hozó alacsony légnyomást. Ha ez a helyzet hoszabb Ideig tart, ka­tasztrofális aszály keletkezhet. Közép-Európában 1947-ben volt példa ilyesmire. két évtizedben. Hogy is történik ez tulajdonképpen? A felhők apró cseppekböl vagy jégkristályokból tevődnek össze. A felhők harmadik csoportját pe­dig vfzcseppek és jégkristályok együttesen alkotják. Valódi esőt csak ezekből a folyékony és szi­lárd részeket egyaránt tartalmazó felhőkből kapunk. Ez fontos té­nyező, amit a mesterséges eső elő­idézésénél fel is használnak. Ezek­nek a kísérleteknek a lényege ab­ban áll, hogy bizonyos fajta fel­hőt megfelelő kémiai anyagokkal lnficiálnak, amelynek hatására láncreakció keletkezik olyan for­mán, hogy a vfzcseppek lehűlnek és sorban jégkristállyá mereved­nek, ami azután meggyorsítja a csapadék lehullásának folyamatát. A leghasználatosabb kémiai anya­gok az ezüstjodid a száraz szén­sav, az ún. szárazjég. De, kísér­leteznek már szerves és szervet­len inficiáló kémiai anyagokkal Is. Nálunk ezekkel a' kísérletekkel a SAV geofizikai osztálya foglal­kozik. A kísérletek elég sikeresnek mondhatók, de még nem annyira tökéletesek, hogy bármikor alkal­mazhatók lennének a gyakorlat­ban. Csak olyan felhőkből lehetett mesterséges úton esőt nyerni, amelyek már hosszabb-rövldebb idő múltán természetes úton is esőt adtak volna. Az ilyen felhők kémiai anyaggal való inflciálása csupán meggyorsítja az esőkép­ződés folyamatát. Tiszta égbolton felhőket létrehozni, amelyekből eső vagy hó hulljon, eddig még senkinek nem sikerült. Dr. Peter ForgáC A mesterséges eső problémája Az aszály is elemi csapás, és van egy különössége, általában nagy területekre terjed ki és tar­tós jellegű. A mezőgazdaságban nagy károkat főleg akkor okoz, ha a tavaszi hónapokban áll be, mi­kor a növényzet növekedéséhez elengedhetetlen a megfelelő ned­vesség. Márciustól júliusig a nö­vényzetnek megközelítőleg 250 milliméter vízre van szüksége. A szárazság elleni harcban na­gyon hasznosnak bizonyul a mes­terséges eső. Előidézésével több helyen Is kísérleteztek az utolsó Csapadékmérő készülék 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom