A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-09-03 / 36. szám
jzilletÉkutk t/vúfriSM átajL Kobylka M. kérdi Kassáról, okozhat-e károkat egészségünkben a huzat, vagy ez csak amolyan mendemonda, mert erre vonatkozólag homlokegyenest ellenkező véleményeket hallott. Országit Ernő orvos: Léghuzatnak (huzat, cúg) nevezik az egymással szemben lévő nyílásokon — például ablakon, ajtókon — gyorsan haladó légáramlást. Bebizonyosodott, hogy a huzat kórhatása nem holmi vidéki babona, hanem az orvosok által elismert tény. Mi lehet az oka annak, hogy a téli erősen hideg levegő nem vezet hűiéihez, ellenben huzat esetén a kevéssé hideg levegő is náthát, megfázást okozhat? Ez azzal magyarázható, hogy a léghuzat általában a testnek csak egy részét hűti le, az egész szervezet hőszabályozása nem változik, emiatt az érintett szerv vagy testrész fokozottabban van kitéve a hidegnek. A léghuzat tehát helyi bűlést okoz, melyet a szervezet hőszabályozásának elégtelen alkalmazkodása is elősegít. Milyen körfolyamatokat okozhat vagy segíthet elő a léghazat? Általánosan ismert a vállfájás, a nyakizmok fájdalmassága, az arcldeg-fájdalom, a fogfájás, de szem- és fülbetegségeknél Is szerep« lehet. A huzat okozta folyamatok elsősorban a kötőszövetben valamint az izmokban játszódnak le, általában három, esetleg négy napig tartanak, és fájdalomcsillapítókkal az esetek többségében jól befolyásolhatók. Hosszabb ideig tartó és nehezen csillapítható fájdalmak esetén más betegségekre kell gondolni. Szervi betegségben szenvedőkre is veszélyt jelenthet a léghuzat, mert gyorsabb lefolyást, romlást idézhet elő. A megelőzésre elsősorban a huzatártalmakra hajlamos egyének gondoljanak. Arra kell törekedni, hogy minél több hőmérsékleti edzésben legyen része szervezetünknek (meleg fürdő után hideg zuhany, légfiirdőzés, az időjárásnak megfelelő ruházat). De mivel az edzettség sem véd tökéletesen a huzat ellen, azért másirányú védekezés is szükséges. Szellőztetés céljából helytelen rést hagyni az ablakon, alaposan tárjuk inkább ki, Így a levegő gyorsan kicserélődik, azután pedig csukjuk be. Autótúra nyitott ablakokkal szintén huzatbántalomhoz vezethet, ezért huzatra érzékeny egyén lehetőleg csak kevéssé engedje le az autó ablakát, és amennyire lehetséges, húzódjon el tőle, különösen hűvösebb időjárás esetén. Kiizzadtán nem tanácsos ablak melfé, huzatos helyre ülni. A szervezet ilyenkor fokozottan érzékeny a léghuzattal szemben. A hfiléses betegségek — a huzat okozta bán tál mák Is ide tartoznak — megelőzése mind egyéni, mind társadalmi szempontból Igen fontos. Statisztikai kimutatások szerint az öszszes betegségek több mint 1/3-át ezek alkotják. Nem kívánatos gyakoriságuk ellen csak ésszerű védekezéssel vehetjük fel a küzdelmet. Hunyadi János lovasszobra a Széchenyi téren lakováli Hasszán dzsámija a minarettel Mecsekalji A Dunántúl, de talán Budapest után Magyaror. szág legszebb városa. A Mecsek lejtőin elnyúló városnak kétezer évvel ezelőtt a rómaiak Sopianae nevet adták. Az ősrégi városnak a magva még ma 13 megvan Pécs központjában. A város múltjáról leghűbben a gazdag múzeumi anyag mesél. A múzeumok arról tanúskodnak, hogy a régi város sokat szenvedett a Római Birodalom bukása után. A Pécs elnevezést a IX. században kapta a város. A salzburgi érsek öt templomot szentelt fel ott. Az ötből, a görög Penteből származik a Pécs. Előbb Iparosok, katonák éltek a falai között. Később egyre több lett a A Zsolnay gyár egyik művészi vázája kereskedő, földművelő, s aztán kialakult az új réteg a „fekete arany“ bányászai. Hatszázéves egyetem Az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos alapította. „Hő vágyunk az, hogy az ország a tudományok ajándékaival gyarapodjék" — olvashatjuk az alapítólevél bekezdésében. A jeles évfordulóról ez év október 9-én emlékeznek meg. A jubileumi ünnepségre meghívják a korabeli egyetemek (Krakkó, Prága, Bács, Bologna) képviselőit. Az évfordulóra küldöttségek érkeznek a szocialista államokból és Pécs testvérvárosaiból, a szovjet Lvovból, a francia Dijonból és a finn Lahtiból. Az ünnepély alkalmából nagyszabású kulturális és sportrendezvényekre kerül sor. Pécsett különben az utóbbi években 600 millió forintos költséggel épül, szépül az egyetemi város. Az ország egyik leglátogatottább színháza A Pécsi Nemzeti Színház a múlt század utolsó évtizedében épült. A színház falai között magasszlntű művészi munka folyik. Az opera és prózai társulat külföldön is jól Ismert. A pécsi balett pedig világhírre tett szert. Hogy Ilyen kultürszomjas a pécsi közönség, a számok Igazolják legjobban: negyedmillió színházlátogató volt tavaly, és nyolcezer színház- és hatezer hangverseny-bérlő van a városban. Átlagkereset: több mint kétezer forint Pécs bányaváros. Közel negyedszázezer ember bányássza a „fekete aranyat* és az uránércet. A kutatások szerint a Mecsek hegység gyomrában még több száz évig bányászhatják a kitűnő minőségű fekete szenet. A pécsi uránércbánya egyike Európa legjelentősebbjeinek és a kitermelt érc minősége a legjobbak közé tartozik. jelentős üzem még a Pannónia sörgyár és a Hamerll Bőrgyár, ahol másfélmillió pár kesztyűt készítenek évente, s amelynek 80 %-át ex portálják. Itt van a világhírű Zsolnay keramika gyér, mely 40 országba exportálja termékeit. A hírneves Zsolnay gyárban manapság már nemcsak háztartási, edény- és porcelán dísztárgyakat készítenek, hanem porcelán szigetelőket Is. hét20
