A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-09-03 / 36. szám
lí 1 1 ľ m, i M I El <j Majakovszkij, Ehrenburg. Nezval, Halas, Seifert és S. X. N. Ugyanaz az S. K. Neumann — aki nemcsak tisztelettel Irt Hoffmeister karikatúráiról — nevezte könnyűeknek, Ötleteseknek és ártalmatlanoknak ezeket a karikatúrákat.. .Hoffmeister Írásokkal és kartkatúrőkkal védekezett. AH számos mflvész kiállítását nyitotta meg. 1929 novemberében AH kiállítását Majakovszkij nyitotta meg Párizsban. Földrajzi emlékezőtehetséggel rendelkező számológépre lenne szükségünk, ha fel akarnánk sorolni, hányszor és hány helyen volt azóta Hoffmelsternek kiállítása. Gyűjteményes kiállítására viszont még emlékszünk. A prágai Ménes Képtérben volt 1963-ban a művész születésének 60. évfordulóján — egy éves késéssel ugyan, de ez a kiállítás már a sokoldalú művészt mutatta be. A cseh karikatúra mindig a viAdolf Hoff meister 65 éves Adolf Hoffmeister születésének 6S. évfordulóján ismét felmerül a kérdés, miképp lehetne áttekinteni e művésznek: a karikaturistának, illusztrátornak, festőnek és grafikusnak — teljes életművét. Mert hisz nem szabad megfeledkeznünk Hoffmelsterről a költőről, próza- és drámaíróról, publiclstóról, fordítóról és fllmszüveg Íróról. S még akkor Is elkerülheti figyelmünket a művészi iskolák professzora, a főradhatatlan funkcionárius, a kultúrpolitikai arcvonal harcosa, bl: zottságok és zsűrik állandó elnöke. Na és a diplomatát, az utazót, a XX. század művészeti kérdéseinek hivatalos szakértőjét még nem is említettük. Néha úgy tűnhet, hogy a karikaturista Hoffmeister elhomályosítja Hoffmelstert az írót, az illusztrátor, a kitűnő riportert. 1902. szeptember 15-én született Prágában. Gimnáziumi majd a Károly Egyetemen végzett tanulmányai után az ifjú művész útja a Devétsll-csoportba vezetett. Első linómetszetei 1917-ből, olajfestményei 1921-ből származnak. Első' verskötetét, A szerelem ábécéjét 1926-ban adták ki. Karikatúrái alatt először az AH 25 jelzést láthattuk. Rajzait feloszthatjuk külföldi és hazai személyiségekről ké szült portrékra. Hoffmeister régen is kereste és ma is keresi a hazai és külföldi művészet közötti összefüggéseket. Karikatúrái egyben minősítést is Jelentenek. Karel és jósét Capek, Lunacsarszkij és Maxim Gorkij, Soupault, Tzara, Plccasso, lág bal oldalán állott. Antifasiszta volt. Adolf Hoffmeister irodalmi alkotásaiban sem vallhatott más nézeteket. A német náci megszállás számára a távozást Jelentette hazájából. Külföldön sem pihent. Harcolt. Rajzzal és szóval. Tevékenysége 1945 májusa után még intenzivebbé vált. A kommunista és a művész egyetlen szóvá tömörült. Íme Hoffmeister vallomása: „Karikatúráim és rajzaim, képmásaim és kollázsaim nem zsurnalisztikái jellegűek. Mérhetetlenül becsülöm a Jó újságírókat, ismerek is vagy hármat, ám Jómagam sohasem újságíróként, hanem művészként rajzolok. Nézetem a képzőművészetről és politikai világnézetem fedik egymást... Arra törekszem, hogy művészetem modern legyen, s úgy változzon és fejlődjék. hogy modern Is maradjon“. Oj rajzok születtek, majd egy riportkönyv az ENSZ-ből. Hoffmeister, köztársaságunk párizsi nagykövete, nem hagyja abba a rajzolást. A Charles Floquet Avenue-n élvonalbeli párizsi művészek találkoztak. Nem csupán egy állam képviselője, hanem a művészet képviselője látta őket vendégül. Később, Itthon, Verne Utazás a föld körül c. könyvét Illusztrálja, alkotó módon alkalmazva a kollázs módszereit. Illusztrátoraink élvonalába került. Aragon 1960- ban Hoffmeister kollázsainak egy teljesen újszerű oldalára hívja fel a figyelmet. S végül említsünk meg néhányat Hoffmeister legújabb könyvei közül, melyeket természetesen maga illusztrált. A Kínai képeslap, Kilátás a piramisokról. Made In japan, Felhőkarcolók az őserdőben, valamint a gyermekek számára irt Távcső, avagy aki nem hiszi fusson oda — méltán nyerték el az olvasók ezreinek tetszését. NF Voskovec és Werich Déli tél tizenkettő. Az éberhzrdi mezőgazdasági zzaklikola parkfában a szervezők, rendezők a CSEMADOK III. bratizlavai Járási dal- éz táncttnnepélye előkészületein az utolsó simításokat végzik. A technikusok ktpróbálfék, hol hangzik a legjobban a hangszéró, a vendéglátóipar Is meghozza az árut, minden készen áll a vendégsereg fogadáséra. Csak az Időjárás nem. A hétvégi kánikulai napok után most kőrős-kőrlll vészjózlőan borús az ég, s bizony néhány csepp eső Is koppan úgy próbaképpen a sőrüs sátor ponyváján. S míg a pult mögött álló tiatalasszony sopánkodik, hogy kinek adja el ezt a temérdek aürt, málnát, a szél ügyesen leszakít egy darabot a színpadi dekorációból óz meghempergetl a tőben. Tizenkettőkor még csak a bámészkodó gyereksereg veszt kürfll a sátrakat, s a Jegyazedők nem éppen áhltatos fohászkodások közt az égre pislogatva elfoglalják őrhelyeiket. Egy órakor megindul a közönség s pár perc alatt megszállja az első sorokat. Derülni kezd a rendezők arca: talán mégis összejön Itt ma két—háromszáz ember. De az Időjárás makacsul borús marad továbbra Is. Két órára már egy ülőhely sem marad szabadon, s mivel egy kissé késik a műsorkezdés, itt-ott türelmetlenül összeverődnek a tenyerek. De a színpad mögött sem kisebb a türelmetlenség, az Izgalom. A szereplők közül néhányan először lépnek szinpnÜra, s rögtön ilyen óriási közönség előtt, mert most mér több mini kétezer ember 01 és áll a nézőtéren. Ilyen „újoncok“ az éberhardi, a szemeli és a féli tánccsoport tagjai. Mindhárom csoport pár hónapja alakult és sikeresen átvészelte a kezdeti időszak nehézségeit. Már pedig ezekből akadt bőven, da a fiatal táncosok lelkesedése, no meg a csoportok „szülőapja“, Szarka Béla Járási titkár bábáskodása meghozta az eredményt: első szereplésükhöz mérten mindhárom tánccsoport Jól megállta a helyét. Az éberhardiak Rábai Miklós Léánytánoát mutatták be a helybeli Mókusa Éva betanításában. A ssametleknek Csíngél László, a Csallóközi Népi Együttes tagja, a télieknek az Ifjú Szives Sárszügl Csilla nyújtott szakmai segítséget. Ha a tánccsoportok tagiéiban az érdeklődés és a lelkesedés a jövőben la megÉberhardi találkozó marad (a féli csoportban tizenkét pár táncolt, s Ilyen létszámmal nem sok csoportunk dicsekedhet!), s kellő támogatást kapnak, a Jövőben biztosan sokat hallunk még róluk! Egymás után' peregnek a műsorszámok, közbeközbe még néhány eltévedt esőcsepp Is lepereg, de hiába, ezt a közönséget már nem lehet elriasztani. Ezt úgylétszlk odafönt Is belátják, megenyhül az Idő Is. A táncosok ntén Goda Marikai és Jancsi István, az Oj Színpad művésze népdalait és betyárnótáit tapsolja meg a közönség, Csekey Ernő népi elbeszélőt kétszer Is visszahívják. Majd a pozsonypüspőkl tánccsoport lép színre, a Járás egyik legrégibb és legjobb tánccsoportja. A három előadott szám közül a Czlngel László koreográfiájában bemutatott Játékos-humoros, ötletea Molnártánc aratja a legnagyobb sikert. Jó lenne azonban, ha ezt a táncot Is népi zenekar kísérné, vagy esetleg harmonika, mert egy Ilyen fejlett csoportnál a zongora kissé anakronisztikus benyomást keltett. A népművészeti bemotetó fénypontját a Csallóközi Népi Együttes müsorszámai Jelentik, bár az együttes csak tánccsoportjéval és Banyák István vezette kiváló népi zenekarával szerepel (pedig a dal- és táncünnepély műsorából nagyon hiányzik egy-két kórusszéml). A Quittner János és Horváth Rudolf koreográfusok vezetésével tevékenykedő tánccsoport ma kétségkívül országos méretben Is egyik legjobb együttesünk. Teljesítményükön nyoma sincs az előző napi föllépésnek, utazásnak. Legigényesebb, alapos technikai felkészültséget megkövetelő táncaikat is a kidolgozottság, lendület, a táncosok közötti összhang Jellemzi. A sok sikert megért Clgénytánouk, mint annyiszor, most Is viharos tapsot arat. A műsor második részében a könnyű múzsa lép az emelvényre. A fiatalok tapsorkánja közepette a budapesti rádlő és televízió közismert táncdalénekesei: Kovács Kati, Farkas Gabi közismert műsorszámai csendülnek fel, no meg az Ezpresn ténczenekar kissé túlhangos produkciója. Ami Inkább az újdonság erejével hat, az Hacky Tamás néhány hatásos fütty-száma és Angyal János szellemes paródiái, főleg azok, melyekben Ismert színészek stílusát, modorát mutatja be. A meghirdetett Aradszky Lászlót azonban hiába várja a közönség, egyszerűen nincs. Nem Jelent meg. Hogy miért, azt senki sem tudja. Vagy talán a Koncert- Iroda (KDK) sejt valamit? Ha Igen, Jó lenne, ha legközelebb a közönséget is tájékoztatnál A siker persze így le óriási: Kovács Katlék alig tudnak szabadulni az autogramm-vadászok gyűrűjéből. Mire leszáll az est s megkezdődik a népmulat •ág, egy JÓI sikerűit dal- és tánoűnnepély élményei visszhangzanak a parkban a fák alatt. KULCSÁR TIBOR A CSEMADOK féli tánecsoportja E33T7 Tóth Dezső felvétele
