A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-20 / 34. szám
KÖNYVESPOLC Harmat Endre: Helló New York! Napi tíz-tizenkét órán át róttam jegyzetfüzettel a kezemben New York megunhatatlan utcáit. Ültem volán mellett hatsávos országutakon, láttam az arlingtoni örökmécses imbolygó lángját Kennedy sírján. Hallgattam ima-automatát Coney lslanden, az amerikai metropolis óriási vidám parkjában, megcsapott a West Side Story izzó levegője egy portorikói teenager szegényes otthonában és a nézőtéren egyedül ülve, délelőtti próbán láttam vezényelni Leonard Bernsteint, a West Side Story zeneszerzőjét a New York-i Filharmonikusok új, modern palotájában. Ettem lázadó gyomorral a jellegzetes amerikai reggelit, a cerealt, hallgattam parázs vitát a New York-i Emkében Albert formájáról és az MTK összeállításáról, sétáltam „Kis-Nómetországban“, „Kis Itáliában“ és megcsodáltam a kínai negyed pagoda alakú telefonfülkéit. Megpróbáltam közelről megérteni a Kérdések Kérdését, a négerproblémát. Leszálltam a Fekete Pokolba és riadtan figyeltem, hogyan zihál körülöttem a világnak emberekkel és problémákkal egyik legjobban telezsúfolt gettója. A karzattról hosszasan elnéztem a Tőzsde nyüzsgését, és gyönyörködve sodortattam magam a Greenwich Village vidám áradatával. Nincsenek illúzióim: tudom, hogy a hatalmas országnak csak töredékét ismertem meg, de azért — úgy érzem — így is kitárult előttem ennek az idegen világnak a nagysága és bonyolultsága. Bóka László: Zenekíséret. Hanna A Zenekíséret Zámory professzor és Kolschützky Walter barátságának és Zámory házasságának története. Walter és Selina, a feleség is kísértő: a nő arra akarja rávenni a profeszort, hogy szabályos polgár legyen, tegye életének uralkodó, kormányzó elvévé a polgári normákat. Walter ki akarja vezetni ebből az unalom-tengerből, saját példájának bátorító segítségével. Walter bűnöző, aki nem ismeri el Selina törvényeit, de nem lázad ellenük, hanem kibújik, szorításukból. Zámory peedig le akar számolni mindennel, ami polgári, először magánéletében, majd munkájában és társadalmi tevékenységében is. Extrém helyzetekről, nem tipikus sorsokról szól a Hanna c. regény, amely a Zenekíséret problémáját folytatja, a hatvanas évek viszonyai között. Hősei a háború, a fasizmus elleni harc, a halott szerelmes, a személyi kultusz, a megaláztatás és visszautasítás, az ártatlanul szenvedett börtön emlékeivel keresik helyüket és szerepüket a közösségben, volt proletárok és volt polgárok próbálják megoldani a gordiuszi csomót; adni a közösségnek, hogy jutalmul ne maradjanak egyedül. Darvas József: A törökverő. Harangoskút. A törökverőt 1938-ban, a fasizmus előretörésének idején írta a szerző. Akkor idézte fel a törökverő nagy hadvezér, Hunyadi János alakját, amikor az új veszedelem, a fasizmus térhódítása ellen újból olyan nagy szükség volt minden nemzeti erő összefogására. Hunyadi mert fegyvert adni jobbágyai kezébe a török ellen, nem félt, hogy ellene fordítják, tudta, hogy a jobbágyok nemcsak az ő földbirtokát védik, hanem a maguk életét és az egész nemzetét is. A Harangos kút, mely 1942-ben íródott, a múlt század hatvanas éveink paraszti társadalmát ábrázolja szociografukus hűséggel, nagy realista erővel A szabadságharc után bizonytalan körvonalakkal alakul az új világ. A nemesi birtokok szétzilálódnak, a földéhség megnő, a parasztok sorsa egyre roszszabb lesz. Az új, rideg társadalmi törvények, a nagy nemzeti csapás (súlyos aszály), a családi tragédiák, a szörnyű és kilátástalan szegénység ellenére sem apad ki azonban a remény az új élet után. Stefan Zweig: Stuart Mária Stuart Mária és Angliai Erzsébet, a középkori önkényuralom és az alkotmányos monarchia, a katolicizmus és a protestantizmus 400 év előtti küzdelme bontakozik ki az emberek fantáziáját évszázadok óta foglalkoztató skót királynő életrajzának lapjain. A hatalom, a pompa ragyogó magasságaira emelkedő és a szenvedély sötét mélységeibe zuhanó élet eseményein átérződnek a történelem é forrongó korszakának hajtóerői .amelyek az egyén sorsának is irányt szabnak. Egy régmúlt kor harcai, szenvedélyei, brutális erőszakosságai tárulnak fel az olvasó előtt, s az egész történetet áthatja a középkor bilincseit lerázó reneszánsznak, a Machiavellik, Rabelais-ok, Erasmusok, Calvinok korának diadalmas előretörése. Kolozsvári Grandpierre Emil: Változatok hegedűre Géza és Kornél, Olgi és Ditta idegesen várakozik a kórház folyosóján. Rettegve és reménykedve várják az orvos válaszát: életben marad-e Renáta? Az orvos tehetetlenül tárja szét a karját, még nem tud bizonyosat mondani — így kezdődik a regény, így végződik. A két vállrándítás között lezajlik a történet, Renáta és Géza, Renáta és Walter szerelme, tehetség és középszerűség, tehetség és dilettantizmus élethalálharca, melyből Renáta számára nem nyílik más kiút, csak az öngyilkosság. Bölcsek mosolya A házasságról Frank Wedekind német író mondotta a házasságról: — A legtöbb egészséges emberből boldog házaspár lesz: A házasság nem kényszer, nem béklyó, legfeljebb a szellemi nyomoréknak, aki annak tartja, Nem ismerek elpusztíthatatlanabb valamit a házasságnál. Vannak házasfelek, akik 25 esztendeig veszekednek, anélkül, hogy csak egyszer is megcsalták volna egymást, anélkül, hogy csak egyszer is veszekedtek volnál Senki sem hiszi, hogy mi mindent kibír egy jól megkötött házasság! Amellett nem is' szükséges, hogy mind a ketten szeressék egymást; ha csak az egyik szereti a másikat, már az is elegendő — fél életre. Klabundi történet Alfred Kisbund német író fiatal korában, amikor még alig ismerték a nevét, egyszer egy ismert berlini család vendége volt. A társaságban azonban nem nagyon érdeklődtek a személye iránt. Amikor már vagy két óra óta észrevétlenül üldögélt egy sarokban, a 'háziasszony felfigyelt rá és hozzálépett: , — Ah, mi is a neve, barátom? Nem értettem jól a bemutatkozásnál. — Klabund, asszonyom, Klabund. A háziasszony csodálkozva elmosolyodott: — Klabund? De hiszen én megvettem a máit héten az ön verseskönyvét! A fiatal mester elpirult örömében: — Hát Ön volt az, asszonyom? Micsoda csodálatos véletlen! Premier után Gerhart Hauptmann első darabját játszották Reinhardtnál. Abban egyezett meg az író Reinhardttal, hogy premier után, ha siker lesz, az elegáns Borchard-féle vendéglőben találkoznak vacsorára, bukás esetén pedig az olcsó Aschinger büfében esznek valamit. A premieren a közönség egyik része fütyült és pisszegett, a másik része azonban lelkesen tapsolt és helyeselt. 4 két párt végül összeverekedett. A rendőrségnek kellett közbelépni. Előadás után Reinhardt és az egész társulat az Aschinger-féle büfében várta Hauptamnnt, ő pedig ugyanakkor a Borchardban ült egyedül, és hajnalig várta a társulatot. Bécsi történet Gerhart Hauptmann hosszá évtizedek után Bécsbe érkezett. Az akkori irodalmi életnek nagy szenzációja volt ez, és az újságírók megérkezése órájában megrohanták szállodájában az illusztris vendéget. Legnagyobb meglepetésükre azonban a híres író nem fogadott senkit sem, csak kiüzente, hogy elve: nem adni interjút. Két fiatal magyar újságíró elhatározta ekkor, hogy nem adják fel a harcot, s a foglalkozásukat annyira jellemző szívóssággal valóságos haditervet kovácsoltak. A Hauptmannt kiszolgáló személyzet közül kiszemeltek egy fiatal, kedves gráci szobalányt, amolyan Hannele-félét, gondolva, hogy a kislány, jó borravaló ellenében, bizonyosan kijárja majd a kihallgatást a híres drámaírónál. Mindjárt át is adtak „Hannelének" három schillinget. A fiatal szobalány, akit a jóképű magyar fiatalemberek valósággal megfőztek, a szigorú tilalom ellenére vállalkozott a nehéz szerepre. Elvette a pénzt s bement Hauptmannhoz. Kis idő múlva kijött, mondván: — A mester végtelenül sajnálja, hogy még a magyar uraknak sem tehet kivételt, kérdezteti azonban szépen, mit csináljon a küldött három schillinggel. Tanulóévek Thomas Mann csekély 12 évig járta a gimnáziumi osztályokat. Mikor végre 32 tanulótársa közül utolsóként letette az érettségi vizsgát, senki sem hitte volna a nehéz felfogású fiúról, hogy világhírű író lesz belőle.