A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-13 / 33. szám
Itt állok egymagám... Küldd el hoz - zam i Küldd d hoz - lóm Copynqh/ tÜí f by Zeneműkiadó Vállalat, ßudapest S ok-sok évvel ezelőtt egy Wrightson Christopher nevű Idősebb úr Bostonba utazott, hogy ott bizonyos összegű pénzt kölcsönözzön. A Rust Craft Greeting Cards nevű jelentéktelen társulat elnöke volt, s új üzeme építéséhez pénzre volt szüksége. A bostoni bankárok előtt ez a mértékletesnek látszó, szőkehajú látogató igen mulatságosnak tűnt. Ök a jól jövedelmező acél- és textilipar határozott fellépésű ügynökeivel való tárgyaláshoz voltak szokva. „Tisztelt Uram“, szólalt meg fanyar mosollyal az arcán az egyike dúsgazdag bankár, „milyen kezességet vállal azért; hogy az emberek a jövőben Is vásárolni fogják a jókívánságokat kifejező versecskéket, képeslapokat, rózsákat és maslicskákat?“ Christopher kék szeme meg sem rezdült. A bankár kérdésére Így válaszolt: „Az én piacom majd akkor kerül csődbe, ha a természet megszűnik az embereknek szívet adni és szívükbe érzelmeket plántálni. Az én üzletem a világ olyan egyedülálló dolgán alapul, amely tartósnak minősíthető. Ez nem más, mint a szerelem. Igen, a szerelemi“ Milyen ellenvetése lehetett a bankárnak? Valamikor, fiatal korában, amikor még ő maga Is elfogulatlanabb volt, valószínűleg szintén kildött valakinek meglepetést. Christopher megkapta az igényelt összeget, felépítette gyárát, és ma a Rust Craft cég évi forgalma nagyjából 40 millió dollárt tesz ki. Jak Christopher jósolt, a szerelem pedig tartósnak bizonyult. Való igaz az, hogy a legmegbízhatóbb vállalkozás mindig a szerelemre alapoz. A piacok csődöt mondhatnak, a tőkések gazdaságának piramisai összeomolhatnak, de a halvány, romantikus hold, a csillagok, az enyhe nyári fuvallat, — és a suttogás a szívekben — mindig megmarad. A szerelem — a szerelemre alapozott üzlet tartós marad. Az Amerikai Egyesült Államok Statisztikai Hivatala 150 000 szépségszalon létét mutatta ki. A szalonok „kincsüket“ sokszor az unalommal határos könynyelmüséggel árusítják, ennek ellenére évente megközelítőleg két milliárd dollárt vágnak érte zsebre. Más üzletemberek viszont a hajszépítéssel kapcsolatban próbálnak jövedelmező üzletet kötni. Az amerikai nők 1965-ben 150 millió dollárért vásároltak különféle hajfestéket, hatszor annyiért, mint tíz évvel azelőtt. A férfiak, a becslések szerint, körülbelül tíz millió dollárért vásároltak ugyancsak hajfestéket. A festék termelői úgy vélik, hogy a hajfestékek Iránti kereslet a Jövőben egyre inkább növekedni fog. ,A férfiaknak végtére szintén szükségük van a szerelemre“, hirdeti magabiztosan az említett termékek élvonulbeli termelőinek egyike, a Clairol cég. És ez így van. A férfiak ezt nem is tagadják. A férfi kozmetikai szereket gyártó Iparág — amely száz évig úgyszólván egy helyben topogott, ötletszegénysége miatt az arcvízen kívül semmi egyebet nem árusított — egyszerre a forradalminak mondható konjuktúra határához ért. Az amerikai férfiak az utolsó tfz év alatt igen kevés kölnivizet vásároltak, a múlt évben viszont a férfiak által célra kiadott összeg 70 millió dollárt tett ki, majdnem felét anak az összegnek, amit a nők parfümök, kölnivizek, arcvizek vásárlására fordítottak. A piacon a kérkedőbbnél kérkodőbb nevet viselő kölnivizek jelentek meg, pl. az Afrodisia, Tigris-illat stb. „A férfiak számára készített kozmetikai kellékek termelése fejlődőben van, mondja George Mennen, a kozmetikai cég elnöke — aki a férfiak számára készített hajfestékek gyártásának bevezetésén töpreng — majd így folytatja: „Az a legfontosabb, hogy valamennyi új ötlet megszületésekor feltegyük a kérdést »Vajon fog-e tetszeni a nőknek?« A lányok viszont egyáltalán nem törik azon a fejüket, hogy mi tetszene a férfiaknak. Az amerikai nők 1965-ben 180 millió dollárt fecséreltek el szem- és szemöldökszépltő szerekre, ami három-négyszerese a tíz év előtti összegnek. Arcszépítési lázukban sokszor folyamodnak drasztikusabb módszerek alkalmazásához is. A becslések szerint plasztikus operációt végrehajtó sebészeket 1965-ben háromszor annyi nő és férfi — túlnyomórészt azonban nő — kereste fel, mint 1955-ben, abból a célból, hogy arccsontjukat" „kiugróbbá tétessék“, elálló füleket „csináltassanak" és egyéb szépséghibát nyerjenek. Hogy így jobban rátalálnak-e a szerelemre? Mikor hogyan. San Franciskóban, a plasztikus operációt végző orvos rendelőjében, egy fiatal lány ül. Arcát tenyerébe rejtve sír. Termete, alakja szép, nagy barna szeme még könnyekkel áztatva is gyönyörű. Az orra......... A természet a leányzót nagy orral ajándékozta meg. összeismerkedett egy fiúval, majd eljegyezték egymást, de a barátnője — akinek mindenki szemében nyájasnak látszó pisze orra van — elcsábította vőlegényét. Ezért sebzett szívvel sietett ahhoz az orvoshoz, aki az orr operálására specializálja magát — gyorsan és olcsón. Az orr átformálása rendszerint a könnyű operációk közé tartozik. Az orvos a műtétet belülről végzi, a külső bőrfelületet sértetlenül hagyja, így sebhely nem keletkezik. A Jó kozmetikus sebész azonban nem csupán az orral törődik. Igyekszik annak alakját összhangban hozni az arc többi vonásával. Az ilyen orvos nem csupán sebész, hanem egyben szobrász Is. Az orvos rendelőjében ülő lány ezt későn ismerte fel. A mechanikus, szalagmunkát végző orvos túlságosan lekicsinyítette orrát, mely így nagy szeméhez és kerekded ajkához viszonyítva visszataszítóan kicsi lett. Olyan lett a lánya arca, mint Walt Disney rajzfilmjének nyulacskájáé. Az első műtét 400 dollárba került, a sebész-szobrásznak nevezhető orvos a helytelen műtét nyomainak eltávolításáért további 750 dollárt számlázott. Chicago külvárosában van a melltartókat és fűzőket gyártó A. Stein cég központja. Marion Lukas főtervezőnő a melltartókat amolyan függő (kiugró) hídhoz hasonlítja, mivel azok kivitelezésekor és előállításakor egyaránt számítani kell „húzással és nyomással“. A helységbe sötéthajú manöken érkezik harisnyatartóban és melltartóban. A készülő melltartó a következő Idény modellje lesz, ha sikerül megoldani az összes vele összefüggő technikai problémát. A melltartót mély dekoltázsü ruft
