A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-13 / 33. szám
A mosolygós arcú napocska Idén Igen bőkezűen osztogatja sugarait. Napjainkban ezért gyakran emlegetjük a meleget, persze, ellentétes érzelmek kíséretében. A forróságot a kohóüzemek dolgozója átoknak érzi. Munkáját a Nap melege csak nehezebbé teszi s az ablakon beáradó aranyló sugarakat felesleges, nemkívánatos tehernek érzi. A melegre az aratást végzó kombájnos Is panaszkodik, de másképpen, hiszen a Nap melege a biztosíték arra, hogy munkáját zavartalanul és gyorsan végezhesse. Kellemetlen ugyan, de nélkülözhetetlen. A szenei tó vagy a folyók partján üdülők részére pedig a napsütés valóságos áldást Jelent, minél melegebb, annál Jobb. A nyári meleget értékelő nézetek tehát nem azonosak. Az egyik átkozza, a másik sóhajtás, majdnem panasz kíséretében emlegeti, de van, ,aki áldásnak tartja. Még ugyanazon ember is 'másként vélekedik a melegről, mihelyt új körülmények közé kerül. Ha például a kohóílzem dolgozója a Balatonhoz megy nyaralni, a meleget azonnal áldásnak tartja. Üdülés után pedig még az élelmiszerek hűtésével foglalkozó üzemek dolgozója részére Is egyszeriben átkozottul meleggé változik a nyár hőmérséklete. A nézetek Ilyen Ingadozásának semmi köze a köpönyegforgatáshoz. Ez egyszerű helyzetképváltozás. Érthető és természetes. A nyaralás ma már nélkülözhetetlen életszükséglet. Persze, nem volt ez mindig így. De minek emlegessük a holtakat? „Voltál már szabadságon?“ — avagy „Hová mentek Idén nyaralni?“ — vagypedlg „Elnök elvtársi Hová megyünk aratás után közös kt$ ■v CV1 A CMbizlov&kUI Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston fOszerk. helyettes: Ozsvald Árpád Postafiék C 398. telefon 533.04 Terjeszti a Posta llfrlapszolgála ta, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítO. Szerkesztőség. Bratislava, [esen ského r. Külföldre szóié előfizetéseket elintéz: P\S — Ústredná ezpedlcfa tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48VII. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla lat, Bratislava, Štúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kés, fél évre 39,— Kés. egész évre 70. Kés. Késlratokat nem őrsünk meg és nem küldünk visz sza. rándulásra?“ — kérdik egymástól az emberek. Mert ahhoz nem fér kétség, hogy okvetlenül el kell menni. így aztán ki-kl a maga módján, de mindenki nyaral. A szerényebbek csak hét végén, szombat-vasárnaponként ruccannak ki a legközelebbi kirándulóhelyre. Az Igényesebbek már távolabbra Is és hosszab Időre távoznak el hazulról. A nagyon igényesek pedig már a határon túli tengerek hullámaiban, vagy Idegen bércek alatt keresik a kánikulára a gyógyírt. Persze, mindenkinek Jól esik a nyári pihenés. Jó Is ez. Kikapcsolódást jelent a mindennapi tevékenységből, elszakadást az elkerülhetetlen tennivalóktól. A nyári kirándulások, üdülések, tábortüzek, zslványpecsenyék a legkomolyabb tanárbácslkat, hivatalos személyiségeket Is vidámmá, kicsit sem zord, a természet pajzánkedvű gyermekeivé változtatják. Kell ez a kikapcsolódás, nagyon Is kell! A szövetkezet agronómusának, a gyári munkásnak, a mérnöknek, a tudósnak, a miniszternek egyaránt. Nem haszontalan szórakozás ez. Nem Is elurasodás jele. Egyszerűen szükséglet. Igaz, anyagi kiadások Is Járnak a nyaralással. Egyéni és társadalmi kiadások. Figyelem, kérem! Nem veszteségekről beszélek. Kiadásokról. Az egyénnek, esetleg a családnak anyagilag Is fel kell készülnie a nyaralásra. Valamit össze kell spórolni, rakosgatni erre az alkalomra. Nem csekély feladat hárul a társadalomra Is. Úgy kell megszervezni a munkát, hogy a nyaralás Ideje alatt kevesebb dolgozóval' Is szakadatlan legyen a termelés folyamata. Ez Is kiadásokkal Jár, méghozzá nem kicsivel. De ezek a kiadások kifizetődnek. Hogyan? Úgy, hogy részünkre a nyaralás nem mihasZ- na szórakozás. Az az ember, aki a társadalmi munkamegosztásban pontosan ismeri helyét, beosztását, tudja, hogy a társadalom mit vár tőle, az nem szakadhat el munkájától, hivatásától.'Egyszerűen nem tudna ügy élni, hogy egész élete nyaralásból álljon. Az embernek vannak ugyan gyenge pillanatai, amikor úgy érzi, úgy gondolja, hogy kibírná a nyaralás gondtalanságát a végtelenségig. De ez nem az igazi, a való érzé3. Próbáljunk csak visszagondolni arra a (— tegyük fel — háromnapos kirándulásra annak is a befejező részére, amikor már hazafelé robogott a buszunk. Milyen gondolatok foglalkoztattak bennünket? Ml volt túlsúlyban? Voltak bizonyára közöttük olyan eszmefuttatások is, melyek munkabeosztásunk kellemetleneb részelt érintették. Holnap újból kell tehát folytatni ott, ahol három nappal ezelőtt abbahagytam. De ezek mögött menthetetlenül felbukkant az aggodalom is: mi történt munkahelyemen az alatt az idő alatt, amíg távol voltam? Mi van az üszőimmel? Közöttük is a kedvencemmel? Mi van a traktorommal? Esztergapadommal? Milyen intézkedések történtek? Volt-e taggyűlés? Vajon mit határoztak? Milyen lesz az üzemünk, városunk, falunk, utcánk jövője? Ezer és ezer gondolat, ezer és millió erecske, amely ihlnd környezetünkhöz, munkánkhoz, munkahelyünkhöz köt. Mindez egy háromnapos távoliét után. Menynyivel fokozódik azonban ez az érzés, két-háromhetes, esetleg 28-napos távoliét esetén? Mondom, ml nem unalmunkban Járunk nyaralni. Ml a munkahelyünk, környezetünk lránt érzett vonzalomból, talán úgyis mondhatnám, hogy hazaszeretetből Járunk nyaranta tanulni. Igen, tanulni. Valóban, mert a lubickolás közben, borocskaszopogatás hatására születő jó hangulat közepette, a hajó vagy csónaklránduláson, de még a hitvesi hűség ellen vétő vágyaink idején is ott él a haza bennünk, ami sajátos, meg nem Ismétlődő, sehol máshol nem lelhető környezetünk, munkahelyünk. Látunk, hallunk a nyaralás örömei közepette Is. Ha valami érdekeset, szebbet látunk, mint ami nálunk van, vágy ébred fel bennünk, hogy nálunk Is csináljuk azt úgy. Ha olyasvalamit látunk vagy hallunk, ami nálunk szebb és Jobb, úgy büszkeség tölt el bennünket. A nyaralásból visszatérve pedig új elhatározásokkal, nagyobb lendülettel és életkedvvel csináljuk tovább azt, amit annak előtte végeztünk. Itt térülnek meg tehát a nyaralással összefüggő anyagi kiadások. Itt térül meg az anyagi bázisa a következő nyaralásoknak, üdüléseknek, kirándulásoknak Is. Igaz, nagyon meleg vanl Kombájnosaink rekordtermést arattak le az idén. Rekordidő alatt Nem a kézikasza, hanem a technika, magasszlnvonalú gépesítés és szaktudás segítette elő az aratás gyorsaságát és a hozamok nagyságát Is. A nyárnak még nincs vége. Menet közben a gépesített mezőgazdaságban dolgozó ma már a melegnek a kellemesebbik oldalát is kihasználhatja. Üdülésre, kirándulásokra Is lehet gondolni. A munkafolyamat akkor fs, zökkenőmentes lehet. Persze, Jó szervezés melett. Igaz, nagyon meleg van! De ez nem baj. Ez Jó. ONDREJ REPKA
