A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-04-23 / 17. szám

A nigral templom restaurált falfestményeinek agy rdsslste Tájkép híddal (passteil) táguló horizontok STAUDT MIHÁLY 60 EVES Komárom város szülötte, Staudt iMlhály, az évtizedek óta Pozsonyban élő neves festőművész és restaurátor a napokban érte el hatvanadik életévét. Maga ez a tény Is meghatározza helyzetét mai világunkban. Komárom magyar etnikumából nőtt ki, de ez életpályájának csak egyik meghatározója. A másik az a társadalmi réteg, amelyből származik. Apja szegény Iparos volt, nem sokat áldozhatott nevelésére. Bár már az Iskolában feltűnt rajzteihetsége, mégis kénytelen volt előszűr apja mű­helyében mesterséget tanulni. Igaz, később az ott szerzett tudását mű­vészi pályafutása során ügyesen kamatoztatni tudta. Élete és pályafutása nem volt zökkenőmentes. Sokat kellett küzköd­­nle a megélhetésért, sokat kellett küzdenie a betegségek ellen. Nehe­zen verekedte fel magát az elismert művészek közé és sokáig kellett vár­nia, amíg megnyíltak előtte is a lehetőségek. A szűkös viszonyok, pénz­telensége, magyar származása, és a már kora ifjúságában megnyilatkozó baloldali gondolkozása, az akkori politikai konstellációban mind súlyos­bító körülménynek számított. De Staudt Mihály ma, hatvan évesen, elégtétellel láthatja, hogy érde­mes volt kitartania meggyőződése mellett. Erős akaratával, szorgalmával és éretté vált művészetével a komáromi kis proletárgyerek elérte célját. Szlovákia-szerte, sőt, a köztársaság határain túl is megbecsülik, érté­kelik tudását, szakismeretét és művészi alkotó ösztönét, amellyel ré­gi templomok, középkori falfestmények, fafaragású madonnák, megfeke­tedett olajfestmények restaurálását végezte el mesterein. Közben saját alkotásai is egyre szaporodtak. A komáromi Harmos Ká­roly tanár, a fantáziadús festőművész avatta be a tehetséges ifjút a raj­zolás, a perspektíva, a képek felépítésének tudományába, majd Gwerk Ödönnél, a szlovák hegyvidék felejthetetlen festőjénél tanult tovább. 1937-ben kapta meg első restaurálási munkáját. S azóta Staudt művészi tevékenysége ezen a kettős vágányon: eredeti alkotásainak és restaurá­lási munkáinak útján halad. A Szlovák Nemzeti Múzeum és a Szlovák Képzőművészek Szövetségé­nek közös rendezésében, április hónapjában, a Szlovák Nemzeti Mú­zeum Duna-partl oldalán található kiállítási csarnokban, hatvanadik születésnapja alkalmából megnyílt reprezentatív, nagy kiállítás átte­kintést nyújt Staudt életművéről. Staudt már két Ízben, 1957-ben és 1962-ben rendezett kisebb tárlatot műveiből, amelyek akkoriban a neo­­realizmus és az Impresszionizmus jegyében születtek. Azóta Staudt Mihály művészete magába fogadta az expresszlonizmus, a proletkult, a konstruktivizmus, sőt a legújabb absztrakt művészet ha­tásait is, de mindezt egyéni módon olvasztotta' egybe mai, mindenkép­pen staudtl stílusába, amelyet nagyvonalúság, szinte monumentális lá­tásmód, harsány színek, ötletesség és egyéni felfogás jellemeznek. Ér­demes megnézni ezt a kiállítást. Elsősorban kisebb méretű pasztellképei tűnnek fel izzó színükkel, lendületes koncepciójukkal {Tájkép híddal, Aratás, Favágók, stb.j. A tempera-képek közül igen sikerült, modern megolású az Akt című. Kréta- és szénrajzai közül a Fekete-fehér ciklus sorozatában napjaink művészetéig Jutott el. Staudt Mihály az utóbbi években nagyobb tanulmányutakat is tehe­tett. Járt Franciaországban, Olaszországban, a' Földközi-tenger orszá­gaiban, Tuniszban, Egyiptomban, Libanonban, Törökországban és Gö­rögországban. A nagy élmények, a táguló horizontok nyoma nem egy képén megtalálhatók és hozzájárult művészi megéréséhez. Staudtnak, a restaurátornak munkája érthető módon nehezebben hoz­záférhető. Működési területe egész Szlovákiát felöleli. 1949-ben a szenl­­cei katolikus templom reneszánsz és barokk falfestményeit újította meg- Dolgozott Késmárkon, Kassán, 1945-ben Álló Gyula festőművésszel együtt elkezdte, majd Bgymaga fejezte be a bányi (Bffta) híres román stílusú körtemplom falfestményeinek restaurálását és az egész templom mű­vészi megújítását. Dolgozott Ghymeskosztolányban (Kostolany pod Trí­bečom). Bogoszlón (Trenčianské Bohuslavice) Maulpertsch rokokó festő freskóit újította fel. Igen jelentős volt a zslgrai (Zehra) korai gótikus templom falfestményeinek a restaurálása, a somorjai református temp­lomban végzett munkássága és a rimabányai korai gótikus templom nagyszabású freskóinak felújítása. Dolgozott Nagyszombatban, Alsóri­­csón (Dolný iHrlčov), Gácsfalván (Stará Hallč), Pónlkon (Poníky), Baj­mócon (Bojnice). Nyaranta kint járt vidéken, télen a pozsonyi Városi Múzeum restaurátoraként működött és műtermében saját alkotásain dol­gozott. A rendkívül érdekes és színvonalas kiállítás nagy érdeme, hogy Staudl Mihály restaurátori munkásságának egy részét felújított középkori fa­szobrokban, régi olajfestményekben és nagyméretű fényképtablókban jóformán első Ízben mutatja be és Így lehetővé teszi, hogy a nagyközön­ség áttekintést nyerjen Staudt Mihály komáromi gyökérből fakadt s or­szágos szintre emelkedett képei mellett kiváló restaurátori alkotásairól Is. MEZEI GÄBOR Kodály-ünnepség Nagykaposon Nagykapos lakosságát ts mélyen megrendí­tette a nagy magyar zeneszerző, Kodály Zol­tán halálának híre. A Csemadok nagykapost helyt szervezete, az iskolákkal karöltve, emlékünnepséget rende­zett, melyen számos Kodály-mü hangzott el. Géczt Latos tanár méltatta Kodály életpályá­ját, az előadást dtaftlm-vetítés kísérte. Az elő­adás után a helyt középiskola növendéket rész­leteket adtak elő a Galántat táncokból, a Szé­kely dalokból, valamint a Háry János c. dal­játékból. —tor— Slágerparádé Mihályfán A Csemadok galántat helyt szervezete mel­lett működő esztrádegyüttes „Sláger parádé" című műsorával nagy sikerrel mutatkozott be Mihályfán. A januárban alakult művészeti együttes már eddig is szép eredményeket mondhat magáénak. A ktrályrévt, feketenyéki, negyedl és dercstkai szereplés után került sor a mthályfat fellépésre. Egymást váltották a próza- és énekszámok, a fiatalok különösen az öttagú btg-beat együttes műsorát fogadták nagy tetszéssel. A galántat esztrádegyüttes minden tagjának felsorolására nincs helyünk, csupán néhány nevet említünk a szereplők közül: Kar­dos Győző (az együttes vezetője, s egyben ki­váló komikusa/, Daubner Lajos (a btg-beat — csoport élén áll), Sztoklasz Gusztáv és Kele­­csényl Mária énekesek, valamint Büchler Béla és Juhos \Arpád prózamondók. — A mlhály­­fatak ez úton is köszönetét mondanak a kel­lemes estéért. PONGRACZ GABOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom