A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 4. szám

í * «■ A farsang idény kezdetén két rend kívül szép estélyi ruhát mutatunk be a Dior kollekcióból. Egyik sem egé­szen fiatal lányoknak való modell, leginkább a 26—36 éves nők részére készült. A flitter vagy strasszviró­­gokkal hímzett fekete-aranybrokát ruhát a teltebb alakú nők viselhetik, míg a másikat az empire-vonalút fő­leg kis mellbőségű hölgyek részére ajánljuk. Néhanapján elszürkülnek a gondolataim, el­fáradnak az agytekervényelm, s Ilyenkor azt ta­nácsolják, menjek ki az életbe, keressek kapcso­latot a széles tömegekkel, és majd meglátom ... Ha még senki el nem árulta nekem, a téma az Utcán hever, csak éppen le kell érte hajolni. Gondoltam, ez egyszer szót jogadok. Egy de­­rékhajlltásnytt megér a kísérlet. Ktmenteml Az élet — délelőtt tíz óra volt — már javában zajlott. Széles tömegek hullámzottak, hol jobbra, hol balra ... az utca tisztára seperve ... téma sehol I No, mondtam magamnak, mint az egyszeri ci­gány, akti hétfőn reggel vittek akasztani — ez a hét ts jól kezdődik. De még megfelelő elismerés­sel sem honorálhattam saját szellemességemet, amikor megpillantottam egy fiatal lányt. Rögtön felkiáltottam: „Heuréka, hát az ifjúság mire va­ló?" Az Ifjúság mint téma, egy idő óta majdnem olyan előkelő helyet foglal el komoly és komoly­talan írásainkban, mint saját ifjúkorunk Idején. Szóval, amint mondom, megláttam a lányt... Nos, kérem, nem akarok mindenáron összefüg­gést felfedezni a divat és az erkölcs között, de erkölcs és divat szinte egymásból táplálkozik. Mert, ugyebár, ki másnak a kontójára írhatnánk azt, hogy az emberiség mindjárt a kezdet kezde­tén olyan szép szaporulatnak Indult. — No, ennyi bevezető után azt hiszem, vissza­térhetek a jelenbe, — pontosan a házunk kapuja elé, ahol a téma előttem az utcán hevert. Azaz, mit ts beszélek? Egyáltalán nem hevert, sőt na­gyon ts hetykén, magabiztosan, Igézetének teljes ismeretében riszálta nadrágja domborulatait. Hát — ugyebár ... nadrág, nadrág! Sokáig ber­zenkedtünk ellene, mostanában már csupán Irigy­kedünk, amiért nincs módunkban éppen olyan gömbölyű idomokat rlszálgatnl — mint a szóban­­forgó. MegszoktukI Texasi szabású, egyefenel Se fiam, se lányom... a ktblcnek semmt sem drágái Ugyebár? Sőt, bevallom... bizonyos Időkben vol­tak olyan Illúzióim ts, amikor azt mondtam ... „Milyen okosak és rafflnáltak ezek a mai divat­tervezők. Hiába noI Van ám észI Mert ugyebár mégiscsak körülményesebb egy Ilyen nadrág­ban ... no ... szóval... félrelépni, mint — mond­juk egy szoknyában! En már csak nevén nevezem, ha mások művelni nem restellik? Az embernek még vannak illúziói! El tudja képzelni, hogy amíg egy Ilyen nadrágtól megszabadul a leányzó, fel­ébredhet benne az a bizonyos és úgynevezett lá­nyos szemérem', eszébe juthatnak édes jó anyu­kája szívhez szóló intelmet... — mondom, és hajlandó voltam elhinni, hogy ez az egész nőt nadrágvtselet kifejezetten erkölcsvédelml szem­pontból jött délre. — Hát kérem — most már ennek ts vége! Ért­hetetlenül állok ismét egy probléma előtt. Ugyan­is a ztppzárat ez Idén nadrágjukon a nők étöl vtsellk... Szegényebb lettem megint egy illúzióval! A továbbiakban ts a tárgynál maradok, ezután is nadrágról lesz szó. Ezúttal — férfinadrágról! Illetve, egy ktcslt úgy általában a férfiakról. Fia­tal, delt férfiakról, természetesen, mert az öre­gekkel az ördög törődik, akármit vesznek fel, avagy vetnek le... Kezdetben — ugyebár — „vala" ... a hosszú haj! Még akkor... a bibliát Sámson idejében, ahogy regélik ... Sámsonnak egy angyal megma­gyarázta, hogy hajában rejlik férfias szekszeptl je, ugyebár — tudjuk — Sámson ezt a hülyeséget bevetteI Bárhát... meglehet, nem Is volt olyan nagy hülyeség, mert ugyebár, amikor Delila le­nyírta a haját, Sámson erejének — befellegzett! Mintha elvágták volna ... Későbbi korok folyamán, hol növesztették a fér­fiak a hajukat, hol meg nyírták. Most éppen me­gint növesztik... Azután Itt van — ugyebár — ez az úgynevezett „nyugat-őrület". Vagy mtnek nevezzem? Nos, én nem vagyok feltétlenül nyugatellenes! Mert ké­rem, én már hallottam olyan dolgokról ts azzal a nyugattal kapcsolatban —- magam még soha­sem voltam ott, és semmt jel nem mutat arra, hogy a közeljövőben eljutok oda — szóval én csupán a mások elbeszéléseire támaszkodom, ami­kor tovább adom, hogy vannak ott állítólag leko­­píroznt való dolgok Is. Mint például udvarias el­árusítók, jól működő liftek stb., stb.... De itt vannak — ugyebár — ezek a nyugatról lekopíro­­zott cowboyruhák... kockás Ing, farmernad­rág ... Ha a lányoknál természetes, a férfiaknál éppen hogy az. A férfiaknál még az elölztppzár ts természetes és főleg Indokolt — ugyebár... Meg a hegyesorrú félmagasszárú klrojtozott szé­lű cowboy-cslzma, meg a bőfnadrág ... A nadrá­gon a szegek, meg a bőrövek, a hátulsó zseben az idegen nyelvű feliratok, meg a mindenféle törzsfőnökök és grlffmadarak képet... Ez mind magától értetődő! Ezek után az ts természetes — ugyebár—, hogy a sötétszinü vászonnadrágokat újabban bőr ülő­­résszel látják el, mert ha egy Ilyen mozártfrlzu­­rájú iörzsfönök esetleg nyereg alatt kívánja pu­­hítahl a „Mopedot" avagy lóhátról kíván csörög­ni a csajjal... hát senkt sem tilthatja meg ne­ki... Most már csak arra várok, mikor jelenik meg a bőröveken a colt, avagy a duplacsövű... és mi­kor kezdünk el ml Is tornyokból lövöldözni? Mert én csupán az Illúziómat vesztettem el — fantá­ziám még ép és sértetlen! Dávid Tertiz Gyors, ízletes és tápláló leves. Sok háztar­tásban tettek el télire sóban vegyes leveszöld­séget, vagy pedig ugyanezt szárítva tárolták. Akármelyik fajtából, de piacon vett friss zöld­ségből is elkészíthető a következő leves: A meg­felelő mennyiségű vegyeszöldséget megpároljuk, s ha már puha, és zsírjára főtt, meghintjük liszttel, egy kis pirospaprikával és krumpli­lével fölengedjük. (Ha nem főzünk krumplit, vízzel is lehet.) Végül minden liter leveshez egy tojást számítva a jól felvert tojásokat hoz­zákeverjük. Baromfiaprólék rizssel. Ünnepek alkalmából, vendégségkor, általában több baromfi kerül az asztalra. Ilyenkor több az aprólék is. A követ­kező napokon kitűnően felhasználhatjuk, ha a nyakat, zúzát, májat stb. nagyon apróra ösz­­szevagdossuk, és ugyancsak apró, zsíron pá­rolt hagymára dobva kevés víz hozzáadásával puhára pároljuk. Ha kész, több vizet adunk hozzá, ős ezzel engedjük föl a már megpirí­tott rizst. Nyáron és ősszel, mikor még van zöldpaprika és petrezselyem, közvetlenül a fel­engedés előtt ezeket is hozzátehetjük, persze, apróra vágva. Az Így készített rizottó nagyon finom. Kakaós szelet. 36 deka lisztet, 20 deka cukrot, 20 deka vajat, négy deka kakaót, és egy sütő­port két egész tojással, jól eldolgozunk. Három cipót formálunk belőle, és egymás után vékony­ra nyújtva megsütjük. A következő krémmel töltjük: Három deci tejben, három kanál grlze3 lisztet megfőzünk, majd 15 deka vajjal, és 15 deka cukorral hűléslg jól kikeverjük. A kihűlt péphez rumlzesltőt vegyítünk. Tetejét csoko­ládé vagy kakaómázzal vonjuk be. N. L.-né

Next

/
Oldalképek
Tartalom