A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 4. szám
telességgel, a gyakorlatban ez megbosszúlta magát. Eszembe Jutott a bécsi tévé egyik régebben látott adása, ahol éppen arról számoltak be, hogy a kormány tíznapos cukorrépa kiszedési tilalmat rendelt el, amelyet feloldhat, vagy meghosszablthat aszerint, ahogy a répa feldolgozásának tempója megkívánja. Ha a kormány Ilyen szankcióval élhetett a magánblrtokosokkal szemben ott, nálunk hasonló lépés nem lett volna-e még magától értetődőbb, még ésszerűbb? Hiszen Itt valóban a köz érdeke az első, akkor Is, ha ez látszólag nem egyezik mindenben a szövetkezeti dolgozók érdekeivel. Hangsúlyozom, hogy látszólag, mert a kárt s az abból származó terhet kivétel nélkül mindannyiunknak — tehát nekik is — viselniük kell. Megkérdeztem hát a földművelésügyi megbízott helyettesét, Bohdanovský Tibort, és az ipari növények referensét, Jozef Kulašíkot, nem tehetett volna-e valamit a felsőbb irányítás itt is annak érdekében, hogy a helyzeten javítson? — A cukorrépa addig tartozik hozzánk, amíg a1 földben van. Amint kiássák és átadják a gyárnak, már az élelmezésügyi megbízotti hivatal rendelkezik vele. Ausztriában — hirtelen nem adhatok konkrét adatokat — de minden esetre sokkal kisebb területen termelnek cukorrépát, mint nálunk. Ott egy ilyen tíznapos tiltó rendelkezés valóban előnyösen befolyásolhatta a cukorgyártás folyamatát. Nálunk, ahol Csehországtól Kelet-Szlovákiálg terülnek el a hatalmas répaföldek, lehetetlenség lett volna ezen a módon megszervezni az ökonómiai stimulációt. Sokkal kedvezőbb lenne a helyzet akkor, ha a mezőgazdaságot és az élelmezésügyet egyesítenék. mert így biztosítva lenne a jó kooperáció. Ennek megvalósítása má'- szóba is került Illetékes helyen. Bohdanovský elvtárs szaval mindenesetre biztató perspektívát tárnak elénk, ralg Kulašík előadó azt fejtette ki, hogy kisebb-nagyobb nehézségek időről időre elkerülhetetlenek a mezőgazdasági termelésben, mert az időjárás szeszélyeit, illetve ezek hatását lehetetlenség kiküszöbölni. Ennek következtében volt idén az almatermésen kívül a cukorrépa is olyan bőséges, viszont nagy víztartalma miatt tárolhatatlan. A hatalmas menynyiség elszállítását sem tudták biztosítani a rendelkezésre álló szállítóeszközök. Körülbelül két hét múlva amúgy is sor kerül egy megbeszélésre a cukorgyárak vezetőivel, amikor is problémáikat kölcsönösen feltárva igyekeznek olyan megoldást találni, ami mindkét fél részére a legkielégítőbbnek bizonyul. Nemzetgazdaságunk érdekében reméljük, hogy ez fgy is lesz. Befejezésül a sötét színeket feloldőan megemlékezhetnék arról, hogy a konzervgyártó részleg gyártmányai (zöldséges készételek, főleg paradicsom) külföldön is ismertek és keresettek, az export, különösen Svájc felé, növekvő tendenciát mutat, — mart ez is hozzátartozik az oroszkai igazsághoz. De ez olyan lenne, mintha egy angínás beteg bajairól beszélve annak örvendeznék, hogy viszont szép, egészséges fogsora van. Az érdekesség kedvéért mégcsak annyit, hogy a gyár történetében Ján Šôerbík a tizenharmadik igazgató. De mi nem vagyunk babonásak. Szerencsétlen a tizenhármas szám? Šôerbík igaz» gató bízik benne, hogy a közeljövőben erre a balhiedelemre még számos alkalommal sikerül rácáfolnia. •&r-C&eveg,é&... a legalattomosabb méregről Az utóbbi időben tudósaink sokat foglalkoznak a dohányzás káros hatásaival. Megfigyeléseket, kutatásokat végeznek, statisztikák készülnek a legalattomosabb méreg ártalmáról. Nagyon nehéz megállapítani, hegy mióta dohányoznak az emberek. A legrégibb elfogadható adat: mikor Kolumbusz Kristóf amerikai útjáról visszatért, jelentésében említette, hogy az indiánok egy ismeretlen növény leveleit megszárítják, összegöngyölik, meggyújtjftk és a füstjét szlvogatják ... 15DÖ táján Franciaország portugáliai követe Nicot volt. Az Amerikából visszatérő tengerészektől sokat hallott a dohány csodás gyógyhatásáről. Az indiánok ui. azt tartották, hogy a dohányzás távol tartja a rossz szellemeket s a betegeket meggyógyítja. Az ősamerikai papok az egyházi szertartásoknál is használták a dohány füstjét. Ez idő tájt a királyné sokat szenvedett a fejfájástól. Nicot, a hűséges alattvaló, egy köteg dohánylevelet küldött a királynénak. A királyné kipróbálta az új orvosságot s úgy vette észre, hogy a fejfájás ellen használt. A királyné példáját utánozni kezdték az előkelő hölgyek is s nagyon sok főrangú asszony rászokott a pipázásra. Az új divat hamarosan elterjedt az európai országokban. Abban az időben még nem volt állandó neve: egyesek Nicot füvének, mások királyné füvének, némelyek Medici fűnek, mindent gyógyító fűnek nevezték. A dohányban lévő, mérgeshatású alkaloid Nicottől kapta a nevét — nikotin. Nicot honosította meg a művelt európai országokban a dohányt. 0 maga azonban sohasem dohányzott. Angliában egy híres udvaronc révén terjedt el a dohányzás, aki rengeteget dohányzóit. Erről az udvaroncról jegyezték fel a következő adomát, mely szerint olvasás közben az orrán is eregette a füstöt. Az új szolgája, aki még sohasem látott senkit dohányozni, mikor meglátta, annyira megijedt, hogy hirtelen egy kanna vizet öntött gazdája fejére és kiáltozni kezdett: Segítség! Meggyulladt a gazdám agyvelejel A dohányzással kapcsolatban a dohány termelése is elterjedt. A dohány termesztését és élvezetét hiába tiltották a világi és egyházi körök, sőt a királyi rendeletek is, már minden hiábavaló volt, általánosan elterjedt és nemcsak a férfiak, de a nők is hódoltak élvezetének. XVI. Lajos pénzügyminisztere mindent fontolóra véve, úgy döntött, hogyha monopolizálja a dohánytermesztést, ebből az államnak sok hasznot lehetne biztosítani. 1874-ben be is vezették a dohány-monopóliumot Franciaországban, később a többi országban is. Napoleon hadseregében csaknem mindenki pipázott. Az 1832—33. évi török-egyiptomi háborúban egy egyiptomi katonának eltörött az agyagpipája. A sivatagban nem tu. dott újat szerezni. Kínjában kiszórta a préselt papír-hengerből a puskaport, mellyel a puskaport adagolták, aztán az üres hengert megtöltötte dohánnyal, s azt szívta. Így fejlődött ki a cigaretta. A cigaretta főleg a krimi háború után terjedt el, amikor a francia és angol katonák megismerték a finom s olcsó török cigarettákat. A cigaretta fogyasztása megsokszorozta a dohányzás híveinek számát, s különösen azok szoktak rá a cigarettára, akik nem szívhattak szivart vagy pipát. A dohányzás kezdetben élvezetet jelent, később azonban alattomos méregként ássa alá az ember egészségét. —nj— ■áÉ o h. 0 «I Ö> o «0 OQ Mái számunkban bemutatjuk a koreai Népköztársaságban kibocsátott 3 bélyeget, amelyet a londoni futbdll-világbdjnokságon elért siker hatására adtak ki, A többi újdonságból a következőket említjük meg: Törökország egy háromértékű sorozatot adott ki a Műszaki Egye. tern 10 éves fennállásának évfordulójára. Spanyolország, mint mtnden évben, ez évben is kiadott egy nagyon Szép karácsonyi bélyeget. A kis Sharjah állam, amely a Vörös-tenger mellett jekszik, Kennedy háláidnak 3, évfordulójára adott ki egy sorozatot. Mint érdekességet említjük meg, hogy ezen bélyegeket dapesti Állami Nyomda készítette. Portugália hat értékből álló sorozatot bocsátott ki, amely hazai tudósokat ábrázol. A Német Demokratikus Köztársaságban kiadott hatértékű sorozat a „Terülj asztalkám" meséjét eleveníti meg. Végül még megemlítjük, hogy a Magyarországon kiadott festménysorozat oly nagy sikert aratott, hogy Magyarországon csak hatalmas felárral kapható ez a sorozat. Kétségtelenül nagyon szép ez a kiadvány, de véleményünk szerint nagyobb példány számban kellett volna megjelentetni, hogy mindenkinek jusson belőle. 7 Nem középkori kfnzókamra hóhérokkal, hanem az oroszkai cukorgyár szűrőberendezése
