A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 4. szám

Slow VERS Szabadon -Egg. BAKOS Géza ét FÜLÖP Kálmán szerzeménye EN ITT, TE OTT... A Hét számára írta: L. A. Voszkreszenszkij (APN) A- moszkvai Kreml Oroszország egyik leg­jelentősebb építészeti műemléke, a Szovjet­unió legnagyobb múzeuma és állami életének központja. E régi erőd elnevezésével építészeti, művészettudományi és történelmi könyvek lapján ősi kéziratokon, a világ újságjainak első hasáb­jain találkozhatunk. Ezek számára a Kreml már régen Moszkva és az egész szovjetország jel­képe. Milliók ismerik a Kreml, illetve egyik tornya, a Szpasszkij-torony körvonalait. Csú­csán ott díszeleg az ötágú csillag ... Tekintsünk le a magasból a Moszkva folyó partján elterülő dombra. Ezen Jurij Dolgorukij herceg parancsára 810 évvel ezelőtt egy kis fa­­erőd épült, amely napjainkig a fellsmerhetet­­lenségig megváltozott. Iván Kalita moszkvai fejedelem, a Moszkva körüli területek egységesítője tölgyfával cse­réltette ki a Kreml fenyőfalait. Harminc év múlva 1370-ben Dmitrlj, Kalita unokája, miután a tatár hódítókat a kulikovól mezőn legyőzte, fehér kőből emeltetett falat a Kreml köré. Mintegy 110 évvel később III. Iván, az első1 „minden oroszok cárja“, azután, hogy Oroszor­szág felszabadult a három évszázados idegen Járom alól, elrendelte egy új vérerőd, az új Kreml építését. Ennek csipkézett falai napjain­kig fennmaradtak. A Kreml legnagyobb és a tervezés-kivitele­zés szempontjából legtökéletesebb alkotása az Uszpenszkij (Mária mennybemenetele) székes­­egyház. Aristoteles Floravanti olasz építész egy régi, düledező templom helyén építette fel. III. Iván cár utasítására a kijevi Szofija székesegyház hírnevét átvevő vlagyfmfri tem­plomot vette mintaképül. Fioravantl azonban nemcsak Vlagyimirban tanulmányozta a híres templomot, hanem Rosztovban és Jaroszlavbair, ETsztyug Vellkijben, a Fehér-tenger partján épült településeken, ahol páratlanul szép fa­templomok ékeskedtek, Novgorodban és Sztara­­ja Ladogán is. A látottaktól elkáprázva, az akkortájt modern építőművészet eszméitől lel­kesülten pompás, igazi orosz templomot épí­tett Moszkvában. Az Uszpenszkij székesegyház 1475-től I479-fg épült, és éveken át az orosz állam rangban első katedrálisa volt. Orosz­ország legnagyobb festői 1514-ben freskókkal díszítették. Az Uszpenszkij székesegyház ün­nepélyes szertartások és hivatalos aktusok színhelye volt. III. Iván itt hirdette ki, hogy Oroszország kivívta függetlenségét az Arany­­horda kánjaitól. Itt pecsételték meg Orosz­ország és Ukrajna örök szövetségét. Itt koro­názták meg az összes orosz cárokat. Az Uszpenszkij székesegyháztól két lépés­nyire van egy alacsony palota, amelyet csi­szolt fehér kővel burkoltak. Ez a Szenátus, melynek trónterme fontos események színhelye volt. Itt ülésezett az országgyűlés, itt ünnepel­ték az orosz fegyverek győzelmét. Boltívei és falai hatalmas lakomák tanúi voltak: Rettegett Iván 1552-ben itt ünnepelte Kazany bevételét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom