A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-25 / 26. szám
Szemünkre vetették, hogy ea ideig még nem esett szó e rovatban a gyermek családon belüli zenei növeléséről. Ez alkalommal pótoljuk a mulasztást és rögtön előljárónan hangsúlyozzuk: nem kell ahhoz zenepedagógiai képzettség, hegy a szülő gyermekét dalolni szerető, zenét kedvelő emberré nevelje. Minden gyermek zenei képessége fejleszthető, s csupán a zenei benyomások mennyiségétől, a zenei élmény hatásától függ, hogyan bontakozik a gyermek daloló kedve, ritmikus mozgása, zeneszeretete. A pedagógiában annyiszor említett hasonlattal kell élnünk: ha a mag nem kap vizei és napfényt, nem fejlődik, sőt még csírázni sem kezd A zenei képesség is ilyen mag, amely minden gyermekben megvan. Megfelelő serkentések — a jókedvvel éneklő szülők, testvérek, a meghitt családi rádiózások, zenehallgatások — szárba szökkentik a magot, melyet aztán az Iskola tovább ápol. A legtöbb ember szereti a zenét. Zenei élményei, nevelése szerint a könnyű vagy a komoly zenét Messze meghaladná ennek az írásnak a keretét, ha azt akarnánk vitatni, hogy vajon a könnyű vagy a komoly zene kedvelésére neveljük gyermekeinket. Ennek tisztázását most ne vitassuk, ám mégis meg kell jegyeznünk, hogy minden muzsika, mely lelki gyönyöreink gyarapítására szolgál, értékes, Persze, furán hatna az az ember, aki csak humoros karcolatokat, vidám könyveket, csak Karinthyt, vagy csak Hašeket olvasna. De az az ember sem kevésbé furcsa, aki úgy gondolja, hogy a tudományos szakirodalmon vagy akár Dosztojevszkijen és Balzacon kívül mást olvasni bűn. Beethoven, Lehár és Janáček művei, valamint a jő tánczene más-más alkalomra írt muzsika és az egyik élvezete nem zárja ki a másikat. Más kérdés egy művészi mű értékének időállósága. Azonban erre is választ kapunk, ha arra gondolunk, hogy az élet más területein is mit nevezünk időtállónak, értékesnek. Azt, ami ötletes, eredeti, a szemnek kellemes, használhatósága, élvezhetősége időtálló. Visszatérve a zene birodalmába: vajon ki hallgatná szívesen még ma Is az „Ott fogsz majd sírni...“ vagy a „Marina mám fa rád... “kezdetű slágereket. Ma már ezek a dalok unalmasak, kopottak, sőt érzelgősségük miatt nevetségesek Is. Bach és Mozart, Csajkovszkij és Liszt gyönyörű dallamai, meg a népi zene gyöngyszemei azonban évszázadok múltán is élvezetesek, újak és frissek. Évszázadokon keresztül csiszolta az egész nép szive ezeket a dalokat kerekké, egésszé, mesterien művészivé — akár-Csehszlovák és magyar írók vitatkoznak a „Társadalom ás irodalom“ témáról Budapesten az írószövetségben. Erre az alkalomra a Plameň című, csehszlovákiai irodalmi folyóirat főszerkesztője dr. Jirí Hájek, valamint Vladimir Neff, Josef Hanzlik, František Bartusek, František Sochor és Ctibor Štítnicky író Budapestre érkezett, a Kortárs vendégeként. A krakkói nemzetközi rövidfilm-fesztivál június B-án kezdődik; előzőleg három napon át lengyel nemzeti rövidfilni szemlét rendeznek Krakkóban. A vasárnapig tartó nemzetközi film szemle idején vitát is rendeznek. A rövidfii mek forgalmazása és nemzetközi terjesztése címmel. A brüsszeli, Erzsébet királynőről elnevezett nemzetközi hegedűverseny nagydiját Filep Hirshorn szovjet művész nyerte. Második díjat kapott a bolgár Milanova Sztojka, harmadik díjat Guido Kremer. A negyedik helyre Roman Node) szovjet hegedűművész került. Az animációs, rajz- és bábfilmek VII. nemzet közi fesztiválján június IS és 20 között a franciaországi Annecyben három magyar mű szecsak a patak vize a kavicsot. E dalok dailamfordulatai természetesek, egyszerűek, a gyerekek számára közeliek. Aki a népi gyermekdalok színpompás világát magáénak vallhatja, az minden bizonnyal fogékonyabb lesz az értékes zene befogadására, s minden bizonnyal éneklő, dúdolgató emberré válik. Miben lehet a család az iskola segítségére? Az első legfőbb tennivaló: a szülők teremtsék meg a családban azt a légkört, melyben az éneklés öröme, és a zene figyelmes, türelmes meghallgatása természetes jelenség. Bizonyára minden felnőttnek van gyermekkorából egy-egy kedves emléke, amikor pl. édesanyjával együtt énekelgetett... A szülők feladata, hogy hallgassák érdeklődéssel a gyermek énekét és ha csak módjukban áll, énekeljenek gyermekükkel. Nagyon ügyelnie- kell Ilyen alkalmakkor a szülőknek, mert egy-egy kellemetlen megjegyzés — hamisan énekelsz, ne nyikorogj, mindig ugyanazt fújod, gyerekes, egyszerű, csúnya ez a dal, stb.... — egy egész életre elkedvetleníti a gyermeket az örömteli dalolástól. Becsüljük meg az iskola munkáját azzal, hogy ne blráljuk azt, amit ott tanul. Az Iskolákban tanított dalok a magyar népdalkincs legértékesebb darabjai. Éppen ezért ajánlatos lenne, ha a szülők is forgatgatnák az „Énekeljünk" című zenei nevelés szép kiállítású, ízléses tankönyveit és gyermekükkel közösen énekelgetnék ezeket a dalokat. Mindenütt ott, ahol a házban lemezjátszó van — ajánlatos lenne a könyv végén feltüntetett öt-hat hanglemezt megvásárolni, hogy elsősorban ezekkel az értékes zenei művekkel ismerkedjék a család, ezek váljanak az együttes éneklés, zenehallgatás alapvető anyagává, mindnyájunk zenei anyanyelvévé. Itt jegyezzük meg azt, hogy ma már Szlovákiában minden magyar tannyelvű iskola 1—5. évfolyamában a tanítást örömteli dalolással kezdik és fejezik be. Minden szülő többet akar nyújtani gyermekének, mint amennyit ő annak Idején kapott. Legyen ez így gyermekeink zeneszeretetre való nevelésében is. Igyekezzünk gyermekeinkből a dalolásban örömet lelő embert nevelni, mert; „Utóvégre — írja Kodály Zoltán — lehet zene nélkül élni. Sivatagon át Is vezet üt. De ml, akik azon fáradozunk, hogy minden gyermek kezébe kapja a jó zene kulcsát, s vele a rossz zene elleni talizmánt, azt akarjuk, ne úgy járja végig élete útján, mintha sivatagon menne át, hanem virágos , réten.“ M. F. repel: Nepp József Ot perc gyilkosság, Foky Ottó Ellopták a vitaminokat és Szoboslai Péter Ha én felnőtt volnék... című filmje. A francia egyetemi hallgatók országos szövetsége, az egyetemi szakszervezetközi bizottság és a francia főiskolák országos szakszervezete felkérte Armand Gattit, hogy Írjon színdarabot a vietnami háborúról és a vietnami amerikai agresszióról. A színdarabot aztán egyszerre mutatnák be Párizsban és több vidéki színházban. Noha Gatti még távol áll a darab befejezésétől, máris számos ország (főleg afrikai államok, többek között Algéria és Tunézia) színházai engedélyt kértek a színmű bemutatására. Becs városi tanácsa rövidfilm-sorozatot akar készíteni a legnevesebb osztrák művészekről. Az első filmek Fritz Wortrubáről, Gottfried von Einemről, Käthe Goldről és Paula Wesselyről szálnak majd, s tervbe vették egy színes film forgatását johann Straussról és halhatatlan Kék Duna keringőjéről. A filmeket elkészültök után egy külön erre a célra berendezett filmmúzeumban őrzik. C int nélkül i. Az anyák felkiáltanak ... Az anyák mindig felkiáltanak: — Hiába szültelek, fiam, árva mezőn járunk, te meg én, pedig virág lehetnél, gyönyörű virágszál, mert annyi könny senkit nem öntözött, mint téged. Hiába szültelek, fiam: sírásod magam hallgatom, nevetésed magam hallgatom s apró lépteidhez csak magamét mérem, mert ketten járunk csak az árva mezőn. Hiába szültelek, fiam! Egyszer mafd te is elindulsz tőlem, magam maradok kiáltásaimmal,,, Az anyák mindig felkiáltanak, és akár szerelem, akár háború, leány vagy fiú születik, árva mezőn járnak ők, a szeretők és felkiáltanak: — Hiába szültelek, lányom: sorsod ezen a világon nem lehet különb, mint az enyém. Ki véd, ki óv a szerelemtől ? Magam is gyönge fűszál, kit a szélvihar összekuszál... Hiába szültelek, lányorril Ki magát nem védi, óvja, hiába oldja, csomózza szívét nem védi senki! S hiába szültelek, lányom: vérem vagy, ágam, virágom, de nem én vagyok a szél .. Az anyák felkiáltanak ... Az anyák mindig felkiáltanak. Az anyák hiába hívják segítségül fiaikat, és a leányok is hűtlenné válnak és hűtlenné a szeretők. II. Az unokák megszületnek: az unokák sírnak, az unokák járni tanulnak, az unokák beszélni tanulnak ... Az unokák nem ért egymást amikor jeles ünnepeken körben állnak a nagyszülők udvarán: az unokák a nagyszülőket sem értik. —- „Gyöngyöm, virágomľ Az unokák nem tudják, mi a „qyöngyöm“ mi a „virágom". Másnyelvű világ küldi őket vissza, oda, ahol apjuk vagy anyjuk tanulta: — „Gyöngyöm, virágom," A nagyszülők mosolyognák, a nagyszülők sírnak, a nagyszülők beszélni tanulnak azon a nyelven, ahogy az unokák köszönnek. A nagyszülő szive mindent befogad: a nagyszülők szíve tiszta szoba, ahol leülhetnek a másnyelvü unokák: de egyszer elfogynak a nagyszülők elfogynak a tiszta szobák, és az unokák elfelejtik a világot. GYURCSÖ ISTVÁN 10 tom w s
