A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-06-25 / 26. szám

mi krásna“ kórusmüveit, vezényel: Lévai Tibor, Máté László és Ág Tibor.

2. Bodrogközi sarkantyú» — előadja a Palóc Népi Együttes. Koreográfia: Bocsarszky Pál, zene: Bocsarszky Pálhé, kiséri: az Együttes népi zenekara Oláh Kálmán vezetésével.

3. A Csallóközi Dal- és Táncegyüttes tánc, ének és zenekara előadja a Legényvásárt, zene: Ág Tibor, vezényel a szerző.

4. Kovács Béla a Szlovák Filharmónia tagja kuruc dalokat énekel. Kíséri: Banyák István és népi zenekara.

5. A CSEMADOK színál népi együttese előadja: Kiszehajtás és Villőzés. Koreográfia: Heme-rka Olga, kiséri az együttes népi zenekara.

7. Ukrán vendégegyüttes műsora.

8. Szikszói vendégegyüttes műsora.

9. A Csallóközi Dal- és Táncegyüttes ének és népi zenekara verbunkosokat és csárdásokat Játszik, vezényel: Banyák István.

10. Gömörl nóták és Csallóközi népfeldolgozások, előadja a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes, gyűjtötte és feldolgozta: Ág Tibor, vezényel a szerző.

11. Csata előtt — előadja a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes. Koreográfia: Quittner János, zene Ág Tibor, kiséri az együttes népi zenekara Banyák István vezetésével.

12. Cséfalvay Katalin a Kassai Állami Színház szólistája népdalokat énekel, kíséri Banyák István és népi zenekara.

13. Szlovák vendégegyüttes műsora.

14. Molnártánc. A CSEMADOK fülekí h. sz. Palóc Népi Együttese. Koreográfia: Breiter István, kisér: Oláh Kálmán és népi zenekara,

15. 1848-as verbunk és huszárosán — előadja a rimaszombati h. sz. Gömör Népi Együttesének tánc- és énekkara, koreográfia: Kamarás Imre. Zenéjét összeállította: Lévai Tibor és Kamarás Imre, kiséri az együttes népi zenekara Balogh László vezetésével.

16. Muzsikáló tájak — előadja a Magyar Állami Népi Együttes

17. Vujislcs—Létai: Kfinsági pásztorbotoló, előadja a férfi tánckar, szólót táncol Sajti Sándor.

18. Csenki—Létai: Patakparton — előadja a női tánckar.

19. Kórus műsora. Csenki: négy magyar népdal, tenorszóló: Kuzma István, Kodály: Túrót eszik a cigány, Bárdos: Dana-dana, egy friss csárdás feldolgozása kórusművé.

20. Farkas F.—Rábai: Szüreten — előadja az

ének-, zene- és tánckar.

21. Zenekar műsora: Monti: csárdás. Brahms: V. magyar tánc. Albert: csárdás — variációk.

22. Gulyás—Rábai: Első szerelem — előadja az együttes ének-, zene és tánckara, szólót táncol: Latabár Katalin és Zsély Mihály.

Nagy ünnepünk előtt

□

UU Béke tér négyes számú épületének második emeleti szobái csaknem üresek. A Csemadok Központi Bizottságának munkatársai néhány hétre Gombaszögre költöztek. Szombaton délelőtt 9,00 órakor nyitottunk be a Központi Bizottság titkárságára s örömünkre ott találtuk dr. Szabó Rezsőt, a Központi Bizottság vezető titkárát. Egyik telefonkagylót a másik után emeli füléhez, gyorsan intézkedik, sok a tennivaló az országos rendezvény előtt.

— Ml az, amt most legjobban leköti a figyelmüket? — teszem fel a kérdést Szabó elvtársnak.

— Bármilyen meglepően Is hangzik, mégis azt kell mondanom, hogy nemcsak a gombaszögi országos dal- és táncünnepély, amelyre idén tizenkettedszer kerül sor. Ugyanis a munkaütem megköveteli a központi szervtől, hogy idejét és energiáját ne csupán egyetlen akció lebonyolítására fordítsa, még akkor sem, ha az a legfontosabb akciók egyike, mint ahogy az országos dal- és táncünnepély az lesz. A Csemadok szempontjából ezt a rendezvényt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója ünnepségének jegyében rendezzük.

Örömmel állapítjuk meg, hogy a gombaszögi rendezvény előkészítését szinte már be is fejeztük. A népi együttesek, tánccsoportok, ének- és zenekarok készen állnak a fellépésre, pontosan tudják, melyik percben, honnan indul az autóbusz, ki a kísérőjük, hol lesz a szereplők szállása. Ám

szeretném hangsúlyozni, hogy a gombaszögi rendezvényen kívül egyéb fontos feladatokat is el kell látnunk. Jelenleg az országos szociológiai fejlődés felmérésén, továbbá néprajzi és népművészeti értékek feldolgozásán, valamint egy, a Szlovák Nemzeti Tanács, illetve a Szlovák Tudományos Akadémia elnökségéhez benyújtandó beadványon dolgozunk, amelyben azt javasoljuk és kérjük, hogy az értékek gyűjtésével az erre legilletékesebb szerv, az Akadémia foglalkozzon. Most dolgozzuk ki a Csemadok helyi szervezeteinek gazdasági rendszerét, vagyis azt, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben mik lesznek a jogai és a kötelességei a Csemadok helyi szervezeteinek az illetékes állami szervekkel szemben, vagy ha úgy tetszik, megfordítva: az állami szervek hogyan és milyen mértékben támogatják majd anyagilag a Csemadok munkáját.

— Ebből látható, hogy a Központt Bizottságnak sok mindenre gondot kell fordítania. De mivel most Gombaszög köti le leginkább a közvélemény figyelmét, azt szeretnénk tudni, ml a Csemadok rendezvényeinek fő eélfa?

— Rendezvényeinket úgy kell tekinteni, hogy azok szervesen beleilleszkednek a Csemadok egyik részmunkájába, a népművészeti munka folyamatába. Ugyanis a tavaszí-korany ári napokban megkezdődtek a körzeti dal- és táncünnepélyek, járásonként kettőt-hármat rendezünk, országos méretben majdnem harmincat. Körzeti rendezvényeink célja a már meglévő tánccsoportok és énekkarok mellett a kezdő csoportok szerepeltetése. Így akarunk tömegmozgalmat, fellépési és szórakozási lehetőségeket biztosítani a csoportok és a közönség számára. A népművészeti munka következő láncszeme országos méretben tizenkét járási rendezvényünk. Ezekben már nem kapnak helyet a gyengébb csoportok, csak a legjobbak és esetleg a közepesek. A Járási dal- és táncünnepélyekre egy-egy magyarországi vendégegyüttest is meghívunk, egyrészt, hogy tapasztalataival Is emelje a járási ünnepség színvonalát, másrészt, hogy a mi együttesünk, a járás legjobb együttese is viszonozhassa a vendégszereplést. Ilyen formában minden élegyüttesünk eljut egyszer egy-egy magyarországi fellépésre. Következő láncszem a négy kerületi ünnepség, ezeket minden évben Kolozsnémán, Zselízen, Füleken és Kistárkányban rendezzük meg. Mindezek után következik a gombaszűgi országos dal- és táncünnepély. A körzeti rendezvények néhány község lakói számára nyújtanak szórakozást és élményt. Gombaszög viszont országos méretben biztosít találkozási és szórakozási lehetőséget mintegy negyven — ötvenezer ember számára. Tavaly és tavalyelőtt ott találtuk a nyugat-szlovákiai kerület legjobb községeinek küldötteit, kiránduló szövetkezet tagjait, üzemi munkásait, értelmiségi dolgozóit. Ügy gondolom: az 530 magyarlakta községből ebben az évben is kb. 300 község dolgozói találkoznak majd Gombaszögön.

— Mivel minden rendezvény legfontosabb tényezője az ember, a tömeg, a közönség, az a kérdésünk, mit vár a Központi Bizottság a Csemadok tagságától Gombaszöggel kapcsolatban?

— A tagságot aktív és passzív tényezőkre lehet felbontani. A gombaszögi rendezvény aktív résztvevői elsősorban a népművészeti csoportok tagjai; ez kb. ezer ember, további ezer pedig az előkészítő és szervező munkában vesz részt. Meglepően nagy szám ez, de figyelembe kell vennünk, hogy több tízezer ember ellátását kell biztosítanunk. A többi Csemadok-tagtól, a nézőktől azt várjuk, hogy fegyelmezetten viselkedjenek, figyelmesen kísérjék végig a műsorszámokat. Továbbá, hogy a nem Csemadok-tagok között, sőt a szlovák dolgozók között is propagálják országos rendezvényünket s így segítsék elő, hogy a gombaszögi dal- és. táncünnepélyen az emberek tízezrei vegyenek részt. Az érdeklődés kedvező és bíztató. Itt van az asztalomon néhány Csemadok szervezet és földmüvesszövetkezet levele, melyben bejelentik, hogy részt kívánnak venni az ünnepségen Kiragadhatom csak úgy példaként a rimaszécsl EFSZ levelét. Ebben azt közlík, hogy 120 Jegyet vettek elővételben a rendezvényre; a jegyek árát átutalják a KB számlájára. Ez is azt bizonyltja, hogy a szövetkezetek tagsága megértette Gombaszög jelentőségét. Szeretnénk, ha Gombaszög ösztönző példaként szolgálna helyi szervezeteinknek, ha az ott látottak alapján községeinkben is fellendülne a népművészet, az énekkari és táncmozgalom, a kulturális élet majd az őszi és a téli hónapokban.

Az idő rövidsége miatt csupán ennyit a gombaszögi országos dal- és táncünnepély előkészületeiről. Kérdésünk most a vezető titkár elvtárs külföldi utazásával kapcsolatos, ugyanis íróasztalán ott fekszik egy repülőjegy. Pár óra múlva franciaországi látogatásra indul.

— Mi a célja útjának és milyen érzelmekkel indul?

Az érzelmekről csak annyit, hogy először megyek Franciaországba, ez sok mindent elárul. Az ember már gyermekkora óta lépten-nyomon találkozik az irodalomban, a napi sajtóban Franciaországgal, Párizssal. Nehéz megmondani, mit érzek majd, ha ott sétálok a Szent Mihály útján, de gondolatban alighanem Ady Endrével találkozom. Ha bemegyek a Louvre-ba, a reprodukciókról régen ismert képek az évszázadokkal ezelőtt meghalt festőket is élőközeibe hozzák Elsősorban művészi élményt várok Franciaországtól, s azt hiszem, nem fogok csalódni. Ez lenne az egyik célom, közvetlenül, élőben“ látni a haladó és a modern művészet gyöngyszemeit. A másik szintén összefügg a munkámmal, a nemzetiségi kérdéssel foglalkozom filozófiai vonalon, s ezzel kapcsolatban az UNESCO-ban szeretnék anyagot beszerezni az európai, mindenekelőtt a nyugati országok kisebbségeinek életéről. A szocialista országok kisebbségi életét ugyanis az irodalomból és egyéni tapasztalatokból már eléggé Ismerem.

Feljegyezte: MAJOR ÁGOSTON