A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-18 / 25. szám
4 Z íté fä n fíp jn.... Az United Press International ezt a közleményt bocsájtotta kl: „A Smithson asztrofizikai obszervatórium megcáfolta azt az ausztráliai hírt, hogy az Ikarosz aszterold valószínűleg oly erővel ütközik bele a Földbe, ami megfelel ezer hidrogénbomba' egyidejű robbanásának. Továbbá közölte azt is, hogy nincs tudomása arról sem, miszerint az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió tárgyalásokat folytatnának annak lehetőségéről, hogy az atomhajtású rakétákkal hogyan sikerülne megakadályozni az Ikarosszal való összeütközés katasztrófáját. Az Ikarosz ugyanis nem zuhan le a Földre, hanem körülbelül 6,5 millió kilométer távolságra halad el mellette, amint már ezt régebben is kiszámították a tudósok.“ Nagyon sok aszteroldot ismerünk és az Ikarosz alig valamiben különbözik tőlük. Az átmérője nem nagy, mindössze 1,5 km. A legnagyobb planéta, a Céresz például ötszázszor nagyobb az Ikarosznál. Az eddigi adatok szerint egy kilométernél nagyobb átmérőjű aszteorid körülbelül harminc vagy negyvenezer lehet. Továbbá az Ikaros annyira nem világos, hogy csak az Mt. Palomar kaliforniai teleszkópjának ötméteres lencséjével látható, de csak akkor, amikor legközelebb van hozzánk. Minden tizenkilencedik évben elhalad az Ikarosz a Föld „közvetlen közelében“. 1968. Június ZO-án pedig keresztezik egymás röppályáját: ezen a bizonyos napon „mindössze“ 11520 000 kilométer választja el a Földtől, öt nappal előbb még közelebb lesz a Földhöz, csupán 6 720 000 kilométerre. A nagy és a kis bolygók pályája között lényeges eltérés van. A nagy bolygóknak a Naptól való távolsága megfelel azoknak a törvényszerűségeknek, amelyeket már a XVI. században felfedezett Kepler. A Mars és Venus pályája csaknem kör alakú és a ml naprendszerünkben nem létezik olyan erő, ami ezen bolygók pályáját megváltoztathatná. Az aszteroldok pályájával viszont egészen más a helyzet. Kilenctized részük ugyan a Nap körül kering és gyűrűket alkot a Mars és a Jupiter pályája között, de a többiek a newtoni törvények szerint nem viselkednek egészen normálisan: a pályájuk az üstökösök mozgásához hasonlít, mivel parabolikus és különféle szögeket zár be az ekliptika! síkkal. Ilyen pályája van az Ikarosznak is. Kepler feltételezte, hogy a Mars és a Vénusz között volt még egy tizedik bolygó is. Amikor aztán annak a feltételezett pályáján aszteroldokat fedeztek fel, megszületett az a feltevés, hogy azok az említett bolygó töredékei. Nemrégiben a szovjet tudósok tanulmányoztak egy meteorltot, mely nyolc százalék vizet tartalmaz. Csak valami nagyobb kozmikus testen, bolygón Jöhetett létre. De hová lett az a bizonyos bolygó? 1958-ban tektlteket fedeztek fel, rádióaktív anyagok nyomót a megolvadt meteorltokon. Nagyon hasonlítanak arra az üvegszerfl képződményre, amely a sziklákon Jön létre atomrobbanás következtében. A meteoritok rádióaktív elemzése során megállapították, hogy a koruk körülbelül négy milliárd óv, a tektitek kora viszont nem haladja meg a három vagy négyszáz millió évet. A. I. Zavarnicky akadémikus véleménye szerint az annyit Jelent, hogy a keletkezésük helyén kozmikus testek kdTlízlóJára, összeütközésére került sor. S. V. Orlov csillagász szerint Így pusztult el a tizedik bolygó. El is nevezte a bolygót a hitregebeli napfi tiszteletére Faethónnak. A Faethón bolygó szétrobbanásával megmagyarázható lenne az aszteoroldok rőppályájának — köztük az Ikarosz pályájának Is — a rendellenessége... Hiszen 1937-ben a Hermész aszterold 800 000 kilométer távolságban haladt el a Földünk mellett. Ha a kritikus határon belül megközelített volna bennünket, az ilyen találkozás aligha lett volna kellemes az emberiség számára. Az Ikarosz mozgása közben különböző bolygók hatása alá kerül, főként a Merkúr hat rá. A tűz csiholója Kellett a tűz: a fény és a meleg valamikor régen ts, amikor az Őseink még barlangokban, sátrakban, fák tetefére vagy cölöpökre épített kunyhókban laktakl... Először félelmetes, szörnyű Istenség volt a tűz. KésObb megszelídült és az ember szolgálatába állt. Ma elég egy gyufaszálat a doboz oldalához dörzsölni és már lobban ts a láng (vagy letörik a gyufafej). S hiába kapható minden dohányárudéban tízféle kül- és belföldi öngyújtó, hiába van minden dohányos zsebében vagy kézitáskájában (ha hölgyrOl van szó), hol a benzin fogy kt belőle, hol a tűzkő és Ilyenkor akarva akaratlanul visszatérünk a régi, de lói beváld gyufához. Mégis nagyon kevesen tudják, hogy Szlovákiában egyedül Besztercebányán van gyufagyár, a Smrečina nemzeti vállalat. Ez az „egyetlenként' most tavasszal ünnepli hatvanadik születésnapját. Ebben az üzemben évente 15 000 láda gyufát készítenek, amiben több mint 150 000 000 skatulya gyufa van. Ez a mennyiség nagyjából fedezi ts a szlovákiai gyufaszükségletet. Magának a gyufának és a dobozának előállításához évente 5000 folyóméter bükk-, nyár- és fényőfára van szükség. Egy köbméter fából körülbelül 40 000 skatulya gyufa készül, a napi teljesítmény Besztercebányán 560 000 skatulya gyufa. De a számokból talán elég ts lesz annyi. Magát a gyufát fenyőfából, a dobozát pedig nyár- és bükkfából készítik. A fát először spedálts (mindössze hatvan éves) gépekkel összevágják, „felszeletelik", párolják. A gyufának a fáját ezután még paraftnba mártják, majd az egyik végét belemártják abba az anyagba, amiből a gyufafej képződik. A másik üzemrészlegben készülnek a skatulyák, s ezeket önműködő gépek töltik meg, s ezután a doboz oldalát foszforral kenik be. Ha már ez Is készen van, tízesével csomagolják. Bs a gyufa minősége? hét Bár ez a vonzás csak minimális, de arra mégiscsak elég, hogy alig észrevehetően megváltoztassa repülése szögét, hogy a csaknem 1500 000 000 kilométeres távolság 7 000 000 kilométerre módosuljon akkor, amikor a pályája keresztezni fogja a Föld pályáját. S éppen ezért feltételezik az ausztráliai tudósok, hogy találkozhat az Ikarosz a Földünkkel. Az Ikarosz becsapódása azonban nem okozná bolygónk pusztulását, amint ez a Faethón esetében történt. Az aszterold tömege bár nagy — 10 milliárd tonna — a Földhöz viszonyítva lényegtelen. Ennek ellenére a találkozásnak mégis katasztrófáid következményei lehetnének. Képzeljük csak el, hogy a másodpercenként harminc kilométeres sebességgel száguldó aszteroid hirtelen megállna. A kinetikus energiának olyan hirtelen változása állna be, ami felérne a dlnamltnál sokkal nagyobb hatású száz milliárd tonna robbanóanyag pusztító erejével. A Földön tizenöt vagy húsz kilométer átmérőjű kráter keletkezne, a mélysége pedig több mint három kilométer. Ha a tengerbe zuhanna, gigantikus hullámokat kavarna, melyek a part menti lakosság pusztulását okoznák. S közben még nem is említjük az előre nem tudható földrengéseket, a porfelhőket és a terméketlen, aszályos éveket egész bolygónk területén ... De nem folytatjuk tovább ezt a gyászos feltevést: 1968-ban az Ikarosz az említett távolságban halad el a Föld mellett. Az összeütközés lehetősége egy a mllliérdhoz. Ezt azt Jelenti, hogy sohasem ütközhetünk vele össze? Erre a kérdésre ma még nem válaszolhatunk teljes bizonyossággal. Az Ikarosz felfedezése óta ugyanis még csak nagyon rövid idő telt el és a röppályájáról ez idáig keveset tudunk. Tehát legközelebb 1988-ban, majd pedig tizenkilenc év múlva halad el a Föld közelében. Feltételezzük, hogy addigra az űrrepülés segítségével elriaszthatjuk ezt a rémképet is. Képzeltük csak el, ha minden műszak alatt 560 000 skatulya gyufát kellene ellenőrizni!... Ez szinte lehetetlen. Több ezer dolgozóra lenne szükség. Így fordul azután elő, hogy az üzletekbe félig vagy majdnem teljesen üres skatulyák ts kerülnek szép számmal. Az utóbbi Időben javították a gyufafej vegyt összetételét ts. Ezenkívül a gyufafejek most már négy színben készülnek: zöld, piros, világos- és sötétbarna. Négy automata — négy szín, ha valahol hiba csúszik a „receptbe", azonnal tudják, hol keressékl K. Bachan felvételei
