A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-18 / 25. szám
Magyarországi cigánytáncok. Forró szenvedély, velőig ható, önkívületbe sodró ritmus. Ma Is éló hagyomány. Drágszéll táncszvlt. A tánc tisztasága, a viselet szépsége magával ragadó Szlovákia, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország Finnország, Hollandia, Irak, Kanada, Lengyelország, Mexiko, Monako, Námet Demokratikus KHztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Peru, Svájc, Svédország, Szovjetunió legkülönbözőbb színházaiban és hangversenytermeiben — mindenütt tetszést aratva, tapsra, elismerésre ragadtatva a publikumot. Mi is tapsolni fogunk nekik. Gombaszög ágy várja őket, mint testvér a testvért. Az, amit ők mondanak, a mi szavunk, a mi hangunk is. Az általuk tolmácsolt művészetnek a palócok is alkotórészei. Hagyományos dalaink, táncaink közösek. Sokan fogjuk majd látni és érezni, nini, hisz ezt az én apám is Így járta, cifrázta, a daluk pedig anyám száján áldotta a létet, a szerelmet, az életet. Ezért állnak hozzánk közelebb, mint bárkihez a világon. Sokszor láttuk már őket. A film, a távé elhozta művészetüket hozzánk, de Ilyen közel —' élű valóságban Gömör népe még nem látta őket. Nagy a világ Budapesttől, Tokión át Mexikóig, de mégsem olyan nagy, hogy híres Gömör maroknyi népe távol esne azoktól, akik mindig szerették őket. Szívesen jönnek ők is hozzánk. Mikor velük beszéltem, szinte mentegetődztek, amiért még eddig nem jöttek el hozzánk. Jönnek és magukkal hozzák a híres Ecseri lakodalmast, a Cigánytáncot, a Pásztorbotolót, a Háromugróst és még sok más számot. Vallják, hogy a lakodalom szerte az országban ünnep, amit a nép — sokszor több napon át tartó — mulatsággal tesz emlékezetessé. A lány a szüleitől, a legény a legénycimboráktól búosűzik. Ünnepivé válik a falu, mert vonul a násznép. Vidám a lakodalmasból, mert a szemet-szájat elb'/völft finom csemegék mellet a vőfélyek kifogyhatatlan mókás kedve deríti a lelket. Nem hiányzik a menyasszony tánc sem. Vagy a cigánytánc. A vér Itt már Igazán a forráspontig hévül. Az erdélyi legénytáncok, a finom, halk hangvételű leánytáncok mind-mind külön egészet alkotó remekmű. Művészetük gazdag kincsestárát gyönyörű mezei bokrétaként nyújtják át majd nekünk, Gombaszögre vándorló csehszlovákiai magyaroknak és nem magyaroknak, azoknak, akik a szépet, a lelket nemesitőt, a népművészet legtökéletesebb alkotásait akarják látni s művészetük és barátságuk melegét szeretnék érezni. TAKÁCS ANDRÁS nem voltak Üvegestánc. ügyesség, báj és sok-sok gyakorlás. Ez a könnyedség, a magabiztos ktállás mögött Ecseri lakodalmas. Vonul a násznép — porzik az utca
