A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-11 / 24. szám
A nagy pillanat Vannak pillanatok az életben, amelyekre mindig szívesen visszaemlékezünk, amelyeket sohasem felejtünk el... Annál becsesebbek ezek, minél nehezebben érhetők el, minél több szorgalmas munka, sok sok lemondás és nem kevés Izgalom előzi meg őket. Ilyen pillanat kétségtelenül a promóció, a doktorrá vagy mérnökké avatás, az ünnepélyes diplomakiosztás, tanulással, gyakorlatokkal, izgalmakkal teli öt esztendő végső eredménye. Ott áll a végzett növendék, tegnap mág egyetemi polgár, a fekete talárba öltözött, hagyományos barettet és díszes láncot viselő rektor előtt a főiskola ünnepélyesen feldíszített aulájában és büszke elégedettséggel, a jól végzett munka örömére átveszi kezéből sokéves álmai vágyát, a diplomát, mely útlevél az életbe, megnyitja az utat a tudomány, a technika vagy a' művészet magasabb régióiba. És a sűrű széksorokban ott ülnek a boldog és büszke szülők, a barátok ás Ismerősök, hogy tanúi legyenek a nagy pillanatnak, elraktározva szívükben a nagy esemény minden egyes mozzanatét s aztán soká. nagyon soká emlékezzenek erre a napra, mely oly nagy jelentőségű a fiatal diplomás életében. Megható pillanatok ezek. Szem nem marad szárazon. De az öröm könnyel ezek és a büszkeségé Mert nyújthat-e ennél többet egy szülő a gyér mekének? Hogy így Indítsa el őt az életbe? Kész emberként, végzett emberként, aki előtt megnyílnak a tudomány fellegvárának kapui, a gyárak és kutatóintézetek, a tanári katedrákhoz vagy az alkotó művészetekhez vezető utak. Aztán jönnek a gratulációk, a sok-sok virág, mely most valahogy szebb, festőibb, mint máskor, és az Illata Is egészen más... És az ajándékok. Egy-egy szép óra, köves gyűrű vagy nyaklánc, az emlékezetes nap bevésett dátumával, hogy örökké emlékeztessen arra, ami ezen a napon történt, hogy a frissen avatott doktor vagy mérnök még az unokáinak Is el dicsekedhessek egykoron, előttük Is feleleveníthesse e feledhetetlen pillanat el nem múló emlékét, s azokét, akiknek mindezért hálával tartozik. Mert az ember halandó, de a mű megmarad ... — t — A mai kor gyermeke testileg és szellemileg egyaránt fejlettebb, mint az egy—két nemzedékkel ezelőtti gyerekek voltak. Változása egyenes arányban van a technika fejlődésével. Nem roszszabb, mint a régiek voltak, csak más! Mindenesetre nyugtalanabb, mozgékonyabb, mert sokkal több benyomás éri. MIBEN JOBB? önállóbb és saját véleménye van mindenről. Ennek az az oka, hogy ma sokkal több szülő dolgozik, mint régen. A dolgozó édesanyák gyermekeiket már két—három éves korukban kezdik szoktatni, hogy gondoskodjanak magukról. Négy—ötéves korukban már elküldik őket a boltba. Az önállóságot tehát tervszerűen fejlesztik bennük. A bölcsődében és a napközi-otthonos óvodákban nevelt gyerekeket Is önállóságra és önmagukról való gondoskodásra szoktatják. Bátrabbak: bátorságuk is az önállóság következménye. Minden szülő és felnőtt megbotránkozik, ha egy gyermek a szemébe mondja: „Nincs igazad, tévedsz..." És valóban, nem mindig a szülőknek vagy a felnőtteknek van igaza és nem szemtelen az a gyerek, aki megmondja, hogy tévednek. Viszont könnyen szemtelenné válik, ha letorkolják, leszidják és azt akarják vele elhitetni, hogy nem állhat ki az Igazságért, mert egy felnőttel szemben sohasem lehet igaza. Bírálja társait és ugyanígy bírálja a felnőtteket sőt szüleit is. Szinte mérlegre teszi cselekedeteiket. Ha azt tapasztalja, hogy következetesek, Igazságosak, türelmesek vagyunk egymással és velük is, akkor elismer bennünket tekintélynek. Mintegy példaképének tekint. Teklntélytiszteletük tudatos, szeretnek dolgozni és szívesen segítik gyengébb társaikat is a munkában. MIBEN ROSSZABB? Ne gondoljuk azért, hogy a technika századának gyermekei hiba nélkül valók. Tudásuk és Ismereteik felületesek, éppen azért, mert túlságosan sok az Ismeret, sok az őket érő benyomás és egyiknek sem szentelnek elég figyelmet. Mindenhez hozzá tudnak szólni, de az Iskolai tananyag elsajátítását csak kötelességnek látják. Hamar hiszik arról, amit csak sejtenek, hogy már tudják is. Könnyen mondanak szélsőséges ítéletet. Hamar rámondják a legkomolyabb dolgokra Is, hogy „hülyeség“. Ha sikertelenség éri őket, szégyenük bevallani és cinikus megjegyzésekkel palástolják érzelmeiket. Akadnak önmagukkal meghasonlott, cinikus gyermekek is, de ez nem általános jelenség. Itt mindig a család és a környezet megvizsgálása vezet a baj forrásához. £etietezni Azetetnének Papp Zsuzsanna egy 18 éves csehszlováktat fiúval szeretne levelezni. ö a komlói gimnázium 16 éves diákfa. Címe: Sásd, II. kér. Árpád utca 3. Szőts Erzsébet 17 éves diáklány szlnészképeket cserélne és különféle témákról levelezne csehszlovákiai fiatalokkal. Címe: Mafos, Lenin út 18, Tolna megye. Magyarország. Vojtková Valéria magyar lányokkal és fiukkal levelezne, szereti a táncdalokat, és színészképeket gyüft. 14 éves, a Vili. osztályba fár. Címe: Leles, 32. okr. TrebtSov. Gartai Márta 20 éves, hasonlókorú fiatalok leveleit várfa. Címe: Karcag, Bethlen Gábor u. 19. Magyarország. Bujdosó Klára csehszlovákiai fiatalokkal levelezne. Címe: Jászberény, Toldi u. 3. Baksa Sarolta különféle témákról levelezne. Címe: Barkaszó, Vasút u. 117, Munkácsi Járás. SSSR. Milla Manr 22 éves észt lány, oroszul és angolul levelezne magyarországi és csehszlovákiai fiatalokkal. Címe: Kurnl 29-1 Tallin, — 16 Estonia SSSR. R. Bach 18 éves lett fiú oroszul és németül levelezne hasonlókorú fiatalokkal. Címe. Riga-6~ Talivalza tela 1-b. SSSR. Bent vagyunk a nyárban Elefántcsont színű műszálas anyagból készült ez a nagyon finom - vonalú ruha, a színével megegyező csont gombokkal. Bevarrott ujjakkal tettebb alakra Is előnyös. Fiatalos, szellős jersey ruha, egyetlen dísze a zippzáras „tükörgallér“. Rendkívüli elasztikus volta miatt sportolásnál is kényelmes és szabad mozgást biztosit. 21