A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-06-11 / 24. szám

A rendőr Senki sem tudja kikerülni. Aki autóbuszon, vonaton, autón vagy motorkerékpáron érkezik, találkozik vele. Irányítja a forgalmat, parkoló­helyre küldi a gépjárműveket, a forró nyári napon fáradtságot nem ismerve vigyáz az érkezők épségére. Tavaly ötezer személyautó, ugyanannyi motorkerékpár és több mint 100 autóbusz futott be ff dal- és táncünnepély színhelyére, és a gépjárművezetők a forgal mat irányító sok arc közül egyet már bizo nyára felismertek, a Ján Mojžišét, aki kez­dettől szolgálatot teljesít Gombaszögön, ö azok közé tartozik, akik évről-évre nem látják a szép és gazdag műsort. A privlgyei Járásból való, 22 éve rendőr, és a gombaszögi kétnapos ünne­pélyen van a legtöbb munkája. De szívesen vállalja a forgalom irányítását, örül, hogy má­sok kitünően szórakoznak. Elégedett a ven­dégek viselkedésével, verekedések nem for­dulnak elő, esetleg kisebb-nagyobb nézetelté­rések. A rendezései kapcsolatban annyi a megjegyzése, hogy Jobb lenne, ha az úton nem árulnának Jegyeket, mert ez akadályozza a forgalmat. Egy tavalyelőtti tragikus példát is felhoz a gépjárművezetők figyelmeztetésére: egy ittas rimaszombati autós elé gyalogos lé­pett, ki akarta kerülni és karambolozott. A gyalogos életben maradt, ő belehalt sérülé­seibe. Azért említi ezt, hogy idén már ne for­duljon elő semmilyen baleset .Gombaszög na­gyon szép dolog, ha ő maga nem is nézheti végig a műsort, de a részt vevők arcáról le­olvassa, boldogok, hogy eljöttek az ünnepélyre, hogy ennyi ^emberrel együtt szórakozhatnak. Egészségügyiek A rozsnyól egészségügyi állomás vezetőjét keressük, ninc3 otthon. Két olyan faluba uta­zott, ahol valamilyen fertőző betegség ütötte fel a fejét Az egyik emeleti szobában vára­kozunk rá és fehér ruhás lányokkal beszélge­tünk, akik tavaly végeztek Rozsnyón az egész­ségügyi Iskolában, ök beszéltek az egészség­ügyiek szerepéről a gombaszögi dal- és tánc­­ünnepélyen. Felügyelnek az élelmiszersátrak tisztaságára, ellenőrzik az elárusítók engedé­lyét, felülvizsgálják az elszállásolást igénylő szereplők helyét, megvizsgálják, higiéniai szem­pontból kifogástalan vécék állnak-e a vendégek rendelkezésére stb. Közben megjön doktor To­rnának, az egészségügyi állomás vezetője, és folytatja, amibe a lányok belekezdtek, hogy egy ilyen nagy országos méretű ünnepélyen az ívóvíz nem mellékes, ugyanis sem forrás, sem kút nincs Gombaszögön, hordani kell az ivóvizet és ez nem a legmegnyugtatóbb. Jó lenne vízvezetéket építeni. Még hetek válasz­tanak el a dal- és táncünnepélytől, de az ál­lomásnak már mindenapi gondjai közé tarto­zik a felkészülés. Megbeszélik az egészségügyi felügyelet módjait és elképzeléseikről tájékoz­tatják á rendezőket. Az ünnepély két napján három-három egészségügyi dolgozó teljesít szolgálatot. Mindig számításba veszik és szo­rongással tölti el őket, hogy az akciók lebo­nyolítása után nem üti e fel a fejét valamilyen betegség, s ez még felelősségteljesebbé teszi a felkészülésüket. Eddig nem történt baj, remé­lik, ezután sem történik. Doktor Tornának többször részt vett már az ünnepélyen, szép és vonzó helynek tekinti Gombaszöget, a mű­sorral is elégedett, és büszke arra, hogy a megfelelő és körültekintő egészségügyi gon­doskodásért már sokszor részesült dicséretben. Szabadtéri színpad Harminc—negyvenezer ember . tekinti meg évről-évre és Jóleső érzéssel állapítja meg: ke-Gombaszög. Ma már nem kell magyaráznunk Jelentőségét. Szlovákia — szerte ismerik, leike­resik, gyönyörködnek természeti szépségeiben, hegyeiben, barlangjában, a Gombaszöget körül­vevő és gazdag történelmi mflltű krasznahorkat várban és a betléri kastélyban. Persze a tavaszi, a nyári és az őszi időszakban csak rendszer­telenül, kisebb-nagyobb csoportokban keresik tel a kirándulóhelyeket, a nagy szezon a Cse­­madok Országos Dal- és Táncünnepéiyére esik. Ilyenkor szombat—vasárnap csúcsforgalom van. Szlovákia minden részéből jönnek az érdeklődők, autóbuszon, vonaton, motorkerékpáron, és au­tón, messzebbről, gyalog és biciklin a közeli fal­vakból, egyszóval Gombaszög a dal- ás táncün­­nep élyen óriási embertömeg találkozó helyévé válik, benépesülnek a tisztások, a vendégek sá­tort vernek a szabad ég alatt, az ismerősök meg­vés ilyen színpadot látni Szlovákiában. Min­denféle szempontból megfelelő, korszerű, er­ről egyébként a sok száz szereplő tudna Igazán beszélni. Vályi Viktor, a járási építkezési vál­lalat igazgatója örül annak, hogy vállalatukra bízták a megépítését. A Csemadok Központi Bizottságától kaptak megbízást, Miliczky Jó­zsef, a tervezési osztály vezetője készítette a tervet. Két évig épült a színpad, mert a pénz nem volt elég, majd ff szalóci HNB ,,Z“ akció keretében munkával Járult hozzá az építés be­fejezéséhez. Körülbelül félftlllió koronába ke­rült a színpad, és már évek óta szolgálja a magyar kultúra ügyét. Az igazgató elégedetten veszi tudomásul, hogy sok ezer ember viszi szerte az országba építkezési vállalatuk jó hírét. Persze, szerinte nincs Jól kihasználva a színpad. Évente csak egyszer népesül be, ff dal- és táncünnepélyen, szívesen venné, ha többször is kulturális esemény színhelye lenne a színpad, ha a járás legjobb csoportjai gyak­rabban igénybevennék. Természetesen a szín­pad megépítésén túl mással is hozzájárul a vállalat Gombaszög sikeréhez. Üzemükben sok a magyar nemzetiségű dolgozó, évről-évre száz­ötven jegyet vásárolnak ff gombaszögi dal- és táncünnepélyre. Sátorok és borkimérők Hurák Zoltánnal, a járási nemzeti bizottság élelmezési osztályának helyettes vezetőjével beszélgetünk. Arról faggatjuk, mit eszik meg és mit iszik meg Gombaszögön ennyi ember két nap alatt? Az osztály nem készült fel ilyen kérdésre, mázsában és hektóban nem tudja kifejezni a mennyiséget. Inkább sorba veszi az egyes üzemeket, mi s mit árusítanak az ünnepélyen. A rozsnyól vendéglátó üzem öt konyhájában és tizennégy sátorában meleg éte­leket, gulyást, meleg hentesárut, bort, sört,

Next

/
Oldalképek
Tartalom