A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-21 / 21. szám
az i lief ékesek F. R. Spišská Noví Ves-ről írja, hogy 34 éves, térje van és két gyermeke, felelősségteljes, Idegeket igénybe vevő hivatali beositása van. Orvosa egy viisgélat alkalmával éasre vette, hogy hátul a nyakán, a két váll között duzzanat van. Ezt a jelenséget az utóbbi időben fájdalom Is kiséri. Kétségbe van esve, hogy kezdődő stádiumban lévő érelmeszesedésről van sző. Kérdi, van-e lehetőség bármiféle gyógykezelésre, ami segítene. Mudr. Manigatti István orvos Kétségbeesése teljesen fölösleges, mivel a levélben megírt tünetekből következtetve semmi esetre sem lehet kezdődő érelmeszesedésről szó, és valószínűleg félreértette kezelőorvosa véleményezését. Orvosa minden valószínűség szerint a nyakl vagy háti csigolyák kezdődő degeneratív izületi elváltozására gondolhatott, amely ugyan inkább a 40 éven felülieknél szokott gyakrabban előfordulni, de nem ritkaság az ennél fiatalabbaknál sem. Miről is van tulajdonképpen szó? Az ízfelszíneket alkotó porc az állandó használat és igénybevétel következtében az idők folyamán az elfajulásnak különböző jelelt mutatja. Az izületi porc elvékonyodik, felrostozódik, a sérülések helyén kötőszövet szaporodást, és főként a csontsejtek burjánzását észleljük. Ez a folyamat főleg a nagyobb igénybevétel és megterhelés helyén szembetűnő, és fokozatosan az ízvápák, az izületi szélek eltorzulásához vezet. Másodlagosan hasonló elváltozások keletkeznek lezajlott izületi gyulladások vagy balesetek után. Az ízületeknek elfajulásos, vagy degeneratív elváltozásainak leggyakoribb helye a térd és csípő Ízület. Idősebb, elhízott egyének, főleg nők betegsége. Különleges lokalizációja a degeneratív izületi . elváltozásoknak a csigolyaközti Ízületek közti rész megbetegedése, az ún. spondylarthrosis, amely gyakorlati szempontból igen nagy fontossággal bír, főként hátfájások létrejöttében. Lényege az, hogy a cstgolyaköztt porckorongok degenerációja folytán a csigolyák leginkább igénybevett peremén a szalagok szakadást helyén finom csontfelrakódás indul meg, csőrök és csonthidak képződnek. A tünetek váltakozó „reumás“ jellegű fájdalmak, amelyek a megbetegedett csigolyák szerint mint tarkó, vagy hát-, illetve derékfájások jelentkezhetnek, és a csigolyaközti terekbe, lábakba, karba sugározhatnak ki, bordaközti, kartdeg, vagy ülöid'eg fájdalmakat okozva. A beteg hátizomzata merev, a gerincoszlop mozgékonysága korlátozott és fájdalmas. Biztos diagnózisra a röntgenfelvétel fog rávezetni, és fiatalabb egyéneknél némely esetben a csigolyaköztt porckorong betegségét vagy sérülését fogja kideríteni. A gyógykezelés szempontjából fontos, hogy a kórkép nem az egész szervezetnek, hanem csak a megtámadott ízületnek a betegsége, és így a helyi kezelésre kell a fősúlyt fektetni. Alapelv a beteg Ízület kímélése, tehermentesítése, és az egyes izületi elemek, főként az azt körülvevő ízomzat megedzése. Fontos az tzomzat kezelése, faradizáeióval, jontoforéztssel, de főként masszázzsal és gyógytornával, amely lehet aktív és passzív. Minden Ízület tornáztatásának külön módja van. Elhízott egyéneknél Igen lényeges a gyógyeredmények biztosítása céljából a beteg lefogyasztása diétával, ivókúrákkal, ha szükségesnek mutatkozik, gyógyszerekkel is. Emellett azonban revízió alá kell venni a beteg életmódját, és foglalkozását, és ott is az Ízület kímélésére és tehermentesítésére kell törekedni. Az Ízület fájdalmasságát a folyamattal gyakran együttjáró másodlagos gyulladás okozza, esetleg az ízomzat túlzott igénybevétele is. Ilyenkor teljes ágynyugalomra van szükség, és különböző gyulladáscsökkentő gyógyszereket alkalmazunk, továbbá Bi és Bví vitamint. Idült megbetegedésnél a gyakran visszatérő fájdalmuk megakadályozása céljából jól beválik a fürdökezelés is. Hazánkban több ilyen fürdőhely áll betegeink rendelkezésére: Trencsénleplic, Pöstyén, Jáchymov, Bajmóc, Gyügy stb. Az elmondottak alapján ajánlom a levélírónak, hogy utaltassa magát ortopéd szakorvoshoz, aki megállapítja a pontos diagnózist, és a gyógykezelés módját. ÄJehszlovákia gyógyfürdőkben a világ [ leggazdagabb országai közé tartozik. 52 híres gyógyfürdővel rendelkeztk, melyekben több ezer orvos és egészségügyi dolgozó működik. Pöstyén (Piešťany), az egyik leghatásosabb világhírű gyógyfürdő, a Vág két ága között fekszik. Szimbóluma: a mankóját térden kettétörő férfi szobra. E szobor mögött a gyógyító folyamatok kolosszusa rejtőzik: iszapcsomagolás, iszapfürdő, masszázs, zuhanyozás, úszás, különféle testgyakorlatok, „végül a rehabilitáció. Számos betegséget gyógyítanak: az idegbetegség több fajtáját, például a központi és periférikus idegrendszer serüléseit, gyermekbénulást, érelmeszesedést, agydaganatot és a mozgásszervek valamennyi megbetegedését. így a baleseteik és különféle műtétek visszamaradt betegségeit. Izmok, inak betegségeit, s végül a reuma1 minden fajtáját. A reuma súlyos eseteiben szép eredményeket érnek el komplex balneoterápiás módszereikkel. A fürdő világhírét tulajdonképpen reumatikus megbetegedések gyógyításával szerezte. A pöstyéni gyógyfürdő egyik érdekessége a természetes melegvíz, amelyet 38 C fokon vezetnek a medencébe. Az alacsonyabb hőmérsékletű vizet a gyógytorna előtt alkalmazzák, Ennek nagy jelentősége van a végtagok súlyo sabb megbetegedéseinél. Iszap: az iszap gyógyító ereje a maga nemében egyedülálló. Az iszap készítése minden be teg számára egyéni módon szigorú higiénikus módszerekkel történik. Az iszap hőmérséklete 42 és 52 C fok között mozog, az iszappakolások időtartama 15—30 perc, minden fürdés után egy száraz pakolás következik. Meg kell még említeni a gyógymasszázst, amellyel számos megbetegedésnél értek el kiváló eredményt. 37 C fokos hőmérséklet mellett folytatják húsz percig. Utána a betegeknek igen jó a közérzetük. A masszázs különféle, erre a célra készített kádakban történik. A kádakat a Brezovan-testvérek készítették. A masszázst is ők végzik. Mindkettőjüket a ,,Kiváló Munkáért“ címmel tüntették ki. Van egy másik tanulmányuk is, az ún. gyúróasztal, amely szabályozható, aszerint, hogy a gyúró melyik végtagot akarja meggyúrni. Ez az asztal egyedülálló az országban és itt Pöstyénben alkalmazták először. Sajnos, a fürdőközpont ágykapacitása kicsi, nem képes kielégíteni a hazai és a külföldi érdeklődést. A külföldi érdeklődők száma nyá ron meghaladja a kétezret, holott a férőhelyek száma legfeljebb ezer külföldi beteg gyógyítását teszi lehetővé. 1965 ben összesen 18 360 Tavaszi illatot lehel már a föld. A legmagasabb fák csúcsán rigók köszöntötték dallal a közelgő alkonyatot. A fény apad, de mi egyre jobban bízunk abban, hogy a kis erdei tisztás felett átrepül egy-két szalonka. Az estet követte az éj és szalonkának még csak színét sem láttuk. Hűvös csendesség ülte meg az erdőt, s ezt a csendet csak néha-néha zavarta meg a kuvik titokzatos hangja: — Kuvik... kuvik ... kuvik ... Talán minket gúnyol? Keleten még alig szürkül és már az erdő ölén vagyunk újra'. A madarak még álmukkal vesződnek. A hatalmas fák mint szendergő őrök állanak, mozdulatlanul és tiszteletet parancsolóan. Nagyon sokáig egyetlen élőlény sem mozdul közöttük. Kissé később nesztelenül előlopakodik vackából a róka. Fejét alacsonyan a föld felett tartja és amikor a sűrűségbe vezető sáros utat kellene átugrania, hirtelen megáll és felemeli bozontos farkát. Lelapul a száraz fűbe és távolról karcsú teste csak egy sárga foltnak látszik. Időnként felemeli a fejét, a fülét hegyezi... Valamit megérzett, szimatol... Előtte, az erdő aljnövényzetében neszez valami... S egy pillanat múlva csíkos kis vadmalac szalad ki. Megáll, hallgatődzik, azután tovább fut, orrával beletúr a nedves avarba. Követi őt a másik barnacsíkos kis állat, majd jön a harmadik, negyedik és ötödik is... Együttes erővel turkálják az avart, mintha csupa-csupa vadmalac cSemege lenne alatta'... Azután még egy malac szalad ki a bokrok közül, s testvérkéi közé akar furakodni, de azok nem engedik. Mér gesan nekiszalad a hozzá legközelebb állónak. Rövid hancúrozás kezdődik, a csata ártatlan játékká változik mindjárt. A malacok puha orrocskájukkal döfködik egymást, szökdécselnek, henteregnek, szóval nagyon jól érzik magukat. A róka pedig — mintha csak egy láthatatlan A püstyftni fürdő egyik szép épületkomplexuma: a Slovan Érkezés Pöstyénbe Ladislav Kuchta: vnilislnisasiljiik
