A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-07 / 19. szám
Neve? Krista Katalin Foglalkozása? A bratislavai Priemstav tervezője. Hová utazik? Mennyi időre? Angliába. Két hétre. Hogyan Jutott az úthoz? Az üzemben a CSISZ pénztárosa vagyok, s egyszer, amikor a tagsági illetményeket vittem fel a Városi Bizottságra, megkérdezték, hogy nem akarok-e külföldre utazni, és felajánlottak néhány utat. Angliát választottam közülük. Miért éppen Angliát? Ügy gondoltam, ha már utazom, minél messzebbre megyek. Mennyibe kerül az út? 2800 koronába. Anglia melyik részét utazzák be? Dél-Wales az útirány, Cardiff, Ogmore a tenger mellett, Swanseaban fürdünk majd, és két napra kirándulunk Londonba. Mire a legkíváncsibb Angliából? Mindenre. nagyvilág — Az utazási iratok kiadása körül — melyeket ma minden utazni akaró maga szerez be — történt valami változás, ami haladást jelent e téren? — Mindenesetre. Kissé félek azonban, hogy a belügyminisztérium szervei elbírják-e ezt a hatalmas feladatot végezni. Ajónlom mindenkinek, aki az idén utazni akar, hogy ne várjon, és azonnal szerezze be a szükséges iratokat. (A szocialista országok részére még ebben az évben kiadnak a személyazonossági igazolványhoz „Utazási betétlapot", a kapitalista országokba útlevelet.) Akik a CSISZ Utazási Irodája külföldi útjaira jelentkeztek, az illető fiókirodától egy kérvény-űrlapot kapnak (Žiadosť o vydaniu cestovného dokladu), mely az Utazási Iroda pecsétjével van ellátva. Ezeket a kérvényeket az útleveleket és vízumokat intéző szervek előnybe részesítve intézik el, mert a kérvényező külföldi útja már biztosítva van. 3Zdenek Rajchar, az útlevél- és vízumosztály vezetője, és Marle Platzerová, az * osztály dolgozója. — Milyen feltételek mellett kap ma egy csehszlovák állampolgár útlevelet? — Útlevelet lehet kérni rokoni, vagy ismerősi látogatás céljából, és az utazási irodák által szervezett turlstautakra. A kérvényt lakhely szerint az illető Járási, vagy kerületi vizumosztélyon kell beadni. A barátok, vagy ismerősök meglátogatására tervezett utak kérvényezéséhez meghívó levelet kell csatolni. — Az út konkrét megjelölése nélkül lehet útlevelet kérni? — Nem, ha valaki útlevelet kér, kérvényén fel kell tüntetnie az út célját, vagyis hogy magánutat tesz-e (látogatás), vagy az utazási iroda által szervezett turistacsoporttal utazik. — Véleménye szerint az utazási papírok kiadását és az utazásokkal járó, hivatalos formaságokat lehet még egyszerűsíteni? — Igen, jelenleg az utazási okmányok elintézésének és kiadásának további egyszerűsítésén dolgozunk. Célunk az, hogy két-három éven belül polgáraink többségének legyen útlevele. — Az idén milyenek a kilátások? Feltételezi, hogy minden kérvényt elintéznek, és milyen maximális határidő alatt? — A külföldi utakat kérvényezők nagy száma ellenére igyekszünk, hogy a kérvényező idejében megkapja az utazási iratokat, és betarthassa az indulás terminusát, melyet kérvényén feltüntetett. Szükséges lenne azonban, ha minden külföldre utazni szándékozó minél hamarább beadná kérvényét. A kiutazási betétlap többnyire egy évig érvényes, felesleges hát a kérvény beadását az utolsó pillanatra hagyni. Májustól szeptemberig valóban rengeteg munkánk van, s így a határidők eltolódnak. Mindezek ellenére reméljük, hogy a szocialista1 országokba való utazáshoz szükséges papírok kiadása nem fog egy hétnél tovább tartani (bár talán azonnal is el tudjuk majd készíteni), a kapitalista országokba utazók várakozási ideje maximálisan hat hét lehet. Jirl janda, a Csehszlovák Állami Bank dolgozója. ■ — Olvasóink gyakran kérdezik, hogy a koronának miért van több, és különböző kurzusa? Hogyan lehetne ezt megmagyarázni? — A csehszlovák koronának az idegen pénzekhez való értékviszonya a korona aranytartalmából van levezetve. A koronának a kormány által meghatározott aranyfedezete 0,123 426 gramm tiszta arany. A rubel aranytartalma például 0,987 412 gramm tiszta arany, a dolláré 0,888 871 gramm arany. Az aranyfedezetek öszszehasonlltásával kapjuk a paritás! viszonyt, mely szerint egy rubel 8 korona, egy dollár 7,20 korona, egy dollár 0,90 rubel. A paritást viszony két összehasonlítandó pénzegység értékkülönbségének a mutatója. A világ összes bankjai az idegen fizetési eszközöket két csoportba osztják: értékpapírokra’ (kölcsönpapírok, devizák), és készpénzre (bankjegyek, valuták, ércpénzek). Mindkét csoportnál meg van határozva a vevő- és eladóárfolyam. Némely országban — Csehszlovákiát is beleértve — a paritás, és a belőle levezetett árfolyamok nem reális kifejezői a kiskereskedelmi viszonyoknak. Ilyen esetben a turisták és utazók részére az alapárfolyam mellett ráfizetések és pótadók rendszerét vezetik be, melynek célja, kiküszöbölni az árkülönbségek aránytalanságait. Így nálunk is, némely, nem üzleti jellegű fizetésnél 100 százalékos ráfizetés, illetve pótadó létezik, illetve a turizmusnál 125 százalékos. A kapitalista országokba és Jugoszláviába utazó turistáink, az idegen valutáért — az említett pótadón kívül — még intézési illetményt is fizetnek, mely a vásárolt devizaérték 125 százalékát teszi ki. Ez a ráfizetés nem függ össze a már említett pótadóval. így a nyugatnémet márka például, a ráfizetéssel együtt, kb. 4 koronába kerül. Turistáink azonban 9 koronáért vásárolják, s ebbe a 125 százalékos intézési illet mény is bele van számítva, vagyis 1 DM-ért 5 korona, melyet Igazság szerint el kellene választani. Ez az összeg az idegenforgalom továb bi fejlesztését szolgálja. — A különféle árfolyamok fekete piachoz és engedély nélküli „pénzexporthoz“ vezetnek. Készítenek elő valamilyen, legalábbis részleges és ideiglenes megoldást, m9ly az aránytalanságokat megszüntetné? — Ismert tény, hogy a fekete piac mindig ott keletkezik, ahol a kereslet messze felülmúlja a kínálatot, s így a hiánycikkek árát felveri. Nálunk ilyen hiánycikkek az idegen fizetési eszközök, melyek a külföldi utakat lehetővé teszik. Bizonyára nem kell magyaráznom, hogy miért nincs minden állampolgárunk részére annyi idegen valutánk, hogy utazási vágyait és vásárlási igényeit kielégíthessük. Egyszerűen1, csak annyi devizát költhetünk, amennyit kitermelünk, és amennyi a nemzetgazdaságunk részére elengedhetetlenül szükséges gép- és berendezésimport lebonyolítása után marad. Devízatermelésünk viszont szorosan összefügg exportált áruink minőségével és árával, vagyis gazdaságunk produktivitásának színvonalával. Hogy néha nincs elég áru a1 piacon, ezt mindnyájan érezzük. Sokkal érzékenyebben jelentkeznek azonban azok az elégtelenségek, melyek külföldön úgy nyilvánulnak meg külkereskedelmünkben, hogy sokszor azért nem adunk el több árut, mert drágán termelünk, vagy árunk minősége nem éri el a világszínvonalat. Turistáink vágyai és azok kielégítésének lehetőségei közötti aránytalanságokat főleg ebben kell látnunk, s természetesen az árfolyamviszonyokban, melyek csupán tükröződései az anyagi valóságnak és az árak egyensúlyának. A múlt évek gyakorlata megtanított arra, hogy a gazdálkodásunkban fennálló nehézségeket nem lehet adminisztrációs úton eltávolítani. Ezért az árfolyamok bármilyen mesterséges kiigazítása nem segítene a helyzeten. Devizagazdálkodásunk nehézségeinek fő oka ez anyagi szférákban gyökerezik, szorosan összefügg a munkaproduktivitás alacsony színvonalával, és ezen a területen kell a nehézségeket mindenekelőtt eltávolítani. 5 így függ össze minden-mindennel, s még az olyan látszólag távoli területek, mint 1 a munkaproduktivitás és turizmus között is szoros és élő a kapcsolat. A nehézségek komolyak, de beszélni kell róluk azért, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá váljék: a jó, a szép, a kellemes az emberi életben, mind mind az emberi munkából következik. A Mladý svát nyomán feldolgozta: DUBA GYULA 19
