A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-07 / 19. szám
Taktikai rakétafegyver Kakétatüzérek taktikai gyakorlaton valamivel kevesebbet fordítanak a „hagyományos“ és ennélfogva olcsó repülőbombák beszerzésére, hiszen ezeket ezertonna-számra dobják le Vietnamra. A Pentagon adatai szerint a bombák felhasználása Vietnamban február hónapban mintegy 68 ezer tonna volt, majdnem négyszer annyi, mint a koreai háború csúcspontján s csaknem annyi, mint amennyit a második világháború befejező szakaszában egész Európában és Ázsiában szórtak le az amerikai repülőerődök egy hónap alatt. Egyébként a rakéták között is aránytalanul nagy a repülőgépről földi célra kilőhető rakéták száma, azoké, amelyekkel az amerikai légierő a vietnami célokat támadja.) Természetesen a teljes katonai költségvetés nemcsak a vietnami háborút szolgálja — hiszen például a „Polaris“ rakétahordozó tengeralattjárók fokozatos átalakítása a nagyobb hatósugarú és nagyobb robbanófejjel felszerelt Poseidon-rakéták kilövésére, áz USA „globális“ stratégiájához tartozik, de szakértők úgy számították ki, hogy a Pentagon kiadásainak csaknem kétharmada, mintegy SO milliárd dollár közvetve vagy közvetlenül a vietnami háború folytatására irányul. Sok katonát és politikust nem hagy aludni Amerikában a szovjet rakétaütőerőtől való félelem. Az elmúlt hónapokban tábornokok és politikusok mind nagyobb hangon követelik, hogy az Egyesült Államok építse ki rakétaelhárító rakétarendszerét, A tábornokok és politikusok arra törekednek, hogy az USA építse ki az ún. Níke-X rendszert, az első lépcsőben 25, később pedig száz nagy városa köré. A rendszer két rakétatípusának, a nagyobb hatósugarú Nike-Zeusnak és a védelem második fokozatára szánt Sprintnek csupán kifejlesztése mintegy négy-öt milliárd dollárba, a teljes rend'szer kiépítése pedig csupán az első lépcsőben mintegy negyvenmilliárdba kerülne. Pedig mennyivel célszerűbb volna ezeket a horribilis összegeket békés célokra felhasználni. A békés szándékú népeknek nincs mitől félniök! A történelem tanúsítja: a Szovjetunió fegyveres, erőit nem háborút kirobbantására tartja fenn és erősíti, hanem a kommunizmus békés építésének védelmére, az általános béke és a kollektív biztonság megőrzésére. A Varsói Szerződés tagállamainak hadseregei, a szovjet hadsereggel az élükön óriási koncentrált erőt képviselnek. Főképp a rakétafegyverek, a harci technika terén, mely napjainkban a háború és a béke kérdéséről dönt. A szovjet rakétarendszer „agyközpontja“. A berendezés igen érzékeny a Kakát« kilövésre kész állapotban APN felvételek parancsnoki utasításokra; a támaszpontok állandó harci készültségben vannak.
