A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-04-23 / 17. szám
Asszonyok o forradalomban Ebben az évben emlékezünk meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulójáról. Ügy érezzük, nem hallgathatunk arról, milyen fontos, hősies szerep jutott ebben a forradalomban az asszonyoknak. Emeljünk ki csak közülük néhány profilt, vázoljuk fel a haladásért, a szocializmusért vívott küzdelmüket, amely mindig ragyogó példaképről szolgál a mi korunkban éppúgy mint a még elkövetkezendő további esztendőkben. 1900-ban, amikor Roth Rózát 15 éves korában beadták az óbudai dohánygyárba munkásnőnek, ez bizony megvetett foglalkozás volt aZ egyszerű emberek között is. A dohánygyári lányok tanulatlan, rosszul fizetett segédmunkások voltak, kiszolgáltatva főnökök, mesterek durvaságainak, ütlegelnek, 'követelődzéseinek. öregségükre nyomor lett az osztályrészük. Betegsegélyt, fizetett szülési szabadságot hírből sem ismertek. Gyermekek bölcsődék, napközi otthonok híjén a lezárt lakásokban sínylődtek, vagy az utcán cseperedtek fel. A hosszú munkaidő, a pácok kigőzölgése, a szellőztető berendezések hiánya, a szállongó por sok munkásnőt tett tüdő bajossá és lökött korai sírjába. A dohánygyáraknak mégis nagy vonzerejük volt Magyarországon, mert 30 évi szolgálat után nyugdíjat fizettek még a nőknek is. De jaj volt annak, aki sokat betegeskedett, keve sellte a fizetést, vagy szervezkedésre mert gondolni. Odalett akkor a nyugdíjjogosultság, még ha 10 vagy több szolgálati év volt is mögötte. így vált a nyugdíj egyben korbáccsá. Amikor Rózát beadják az óbudai dohánygyárba, látszólag miben sem különbözik többi kis sorstársától. De hamarosan baj van vele, mert nem alázkodik meg. Ügyes, jó dolgozó, de szörnyen makacs, és az évek múlásával egyre keményebb. Ami annyi asszonyt megtör, a roszszul sikerült házasság, a válás, ezt a kis madárcsontű asszonyt csak erősíti. Az első világháború kitörése, nélkülözései, 12-órás munkanapjai gondolkodásra serkentik: kinek használ ez a háború? A meghosszabbított munkanapok bére miért nem futja a legszükségesebbekre sem? Hadiszállítók ezrei szedik meg magukat, míg a dohánygyár munkásnői koplalnak, pedig többet, gyorsabban kell dolgozniok, mint valahai A szakszervezet segítene, de tilos a szervezkedési így jut el Róza a felismeréshez, hogy minden dolgozónak a szociáldemokrata1 pártban és a szakszervezetben a helye. Minden tilalom ellenére beszél erről társaival és az óbudai dohánygyárban hangot kap a‘z elnyúzott munkásnők elégedetlensége. Róza követeli a szakszervezet megalakításának jogát. Az idő is neki dolgozik. A távoli Oroszországban forradalom van és hasonlótól félnek idehaza is. A dohánygyár igazgatója nem meri utcára dobni Rózát, tűri, hogy a szakszervezet mellett agitáljon. 1917 júniusában a dohánygyárak küldöttséget menesztenek a pénzügyminiszterhez, jobb fizetést, drágaság! pótlékot követelnek, de hiába, s erre kirobban a dohánygyári munkásnők és munkások országos sztrájkja. A óbudai gyár igazgatósága a sztrájkra kizárással felél, három hétre becsukják a gyárat. A sztrájk elbukik, és Rózát eléri az oly soká visszatartott bosszú. Harmlncikllencedmagával 17 évi munka után kidobják a gyárból. De ő, a harcos ember követeli régi helyét, és továbbra is élén áll a munkásnők követelésének. Decemberben aztán hivatalosan Is elismerik a dohánygyári munkások és munkásnők szakszervezetét. 1918 januárjában Magyarországon általános sztrájk tör kt, országos mozgalomban követelik a békát, a munka védelmének, az emberi jogoknak a munkaviszonyok megjavítását. Rózát ekkor tobbedmagával törvény elé citálják. El is Ítélik de októberben kitör a magyar polgári forradalom és az Ítéletet érvénytelenítik. Róza vlszszatér régi munkahelyére és most már a Kommunisták Magyarországi Pártja mellett agitál. A óbudai dohánygyár munkásnői csatlakoznak a KMP-hez. 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság megalakulása után Rózát beválasztották a III. kerületi Munkás- és Katonatanácsba. A gyárnak ts vezetőségi tagja lesz és szakszervezeti bizalmi. A régi igazgató viszont © helyén maradt és szabotált. A Tanácsköztársaság bukása után Rózát letartóztatják és 5 hónapig hányódik — szívbajosán — mocskos börtönökben 1920-ban folytatják le pőrét és 3 évi börtönre Ítélik. Büntetését Mária'nosztra hírhedt börtönében töltötte. Később a Szovjetunió magyar hadifogoly fehártisztek ellenében kicserélte őt. A Szovjetunióban Róza új hazát, üj életet és Buvári Dezső, az idős forradalmár személyében élettársat talált. Új hazájában ts megmaradt munkásnőnek, egészen 1947-lg, hazatéréséig. Magyarországon mér jóval túl a nyugdíjas koron még mindig dolgozott régi helyén, a megszépült óbudai dohánygyárban, hogy ezután jól megérdemelt pihenésre búcsúzzon el attól az élettől, melynek megújhodásáért annyit fáradozott. (Az Asszonyok nyomán ) Rózsamintás négyszögletes terítő és futó A terítő 5 rózsából és 4 háromsoros Ikerlegyezös motívumból áll, 60-as to nalból kb. 21,5X21,5 cm méretű. Mindkettőt farkasíoggal díszítjük. Rózsa: E 1 s ő s o r: 4 tlzpálcás legyezőből áll, de a második-negyedik legyező úgy készül, hogy az előző legyező utolsó pálcájának csúcsába öltjük a kővetkező legyező tízláncszemes gyűrűjét. A negyedik legyező utolsó pálcáját az első legyező tízláncszemes ívéhez kapcsoljuk. Második sor: 8, az előző sorral azonos legyezőből áll, minden második legyező utolsó pálcáját az előző sor 1—1 legyezőjéhez kapcsoljuk. Harmadik sor: A rózsát farkasfogakkal keretezzük. A közép felé eső, legyezőkhöz kapcsolódó farkasfogak 1 kétráhajtásos pálcából, 5 láncszemből és 1 kétráhajtásos pálcából állnak, a kifelé eső farkasfogak 9 láncszem és 1 kétráhajtásos pálca váltakozásával készülnek. A sarkokra kerülő rózsáknál a farkasfogak száma és elhelyezkedése a képről világosan leolvasható. A terítő és a futó Ikerlegyezös motívuma: 3 egyirányú farkasfog, 10 Ikerlegyező és 4 egyirányú farkasfog után 9 farkasfog következik, mindegyik után fordulunk és a páratlanokat 1—1 legyező höz kapcsoljuk a vázlait szerint. 3 egyirányú farkasfog után ismét 10 ikerlegyező következik, a páros legyezők első pálcáit az előbb szabadon maradt farkasfogakhoz öltjük. A leírtak a kép és rajz szerint Ismétlődnek. A sarokrózsákat a végén a kép szerint kapcsoljuk az Ikerlegyezös motívumokhoz. A futónál a rózsákat a kívánt hosszúságban 2—2 farkasíoggal kapcsoljuk egymáshoz, Illetve 1 ötráhajtásos, 1 háromráhajtásos, 2 rövid-, 1 háromráhaj tésos és 1 ötráhajtásos pálcával a háromsoros, Ikerlegyezös motívum megfelelő farkasfogaihoz. A háromsoros ikerlegyezös motívum egyébként szintén az előbb leírtak szerint készül, de az Ikerlegyezőket minden sorban a kívánt hosszúságig horgoljuk. Az ismétlődő motívumok számának növelésével, vagy csökkentésével a futó szélességét növelhetjük, illetve csökkenthetjük. A bemutatott futó mérete 60-as fonalból kb. 52,5X20,5 cm.
