A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-04-16 / 16. szám

Tavaszi gondolatok a boldogságról Minden kultúráltomban növekszik az ideges emberek száma. Hiszen még az egészséges idegrendszert is kifárasztják az emberi együtt­éléssel járó elkerülhetetlen kisebb-nagyobb súrlódások, az élettempó gyorsulása, a kevés pihenés, a rendszertelen élet. Félelmek, agresz­­sziós indulatok, álmatlanság, érthetetlen fá­radtság, primitív blrtokolási vágy és élvezet­­vágy, szorongás, a saját igazához való, gör­csös ragaszkodás, állandó lelki feszültség gyötrí a ma emberét, és oldódását sokszor még az alvás sem hozza meg. Az ideg- és izommű­ködés egyensúlyának zavara fáradt, leverő ér­zést okoz. Mindezek gyógyításánál a közönség valaminő gyógyszerre gondol, de sem gyógy­szerrel, sem műtéttel ezt a helyzetet megoldani nem lehet. Meg kell keresnünk azt az utat, amely a mai embert elvezetheti a boldogság napsugaras tájai felé., Mik a boldogság feltételei? Meg kell ismernünk önmagunkat. Es ez a legnehezebb. Freud felfedezése óta tudunk arról, hogy létezik egy tudatalatti világ, mely befolyásolja magatartásunkat, de létezik egy másik is, amit nagyjában ismerünk, csak bá­torság kellene szembenézni vele. Megismerésében segítenek barátaink és el­lenségeink. Fontos az, hogy önmagunkkal szemben ne legyünk békétlenek. Legyünk tisztában képességeinkkel, ne vá­gyódjunk többre, mint amire adottságainknál fogva alkalmasak vagyunk; próbáljuk megszeretni napi munkánkat és csináljuk jó kedvvel, hittel, becsülettel és ala­possággal. A becsülettel végzett munka a boldogság egyik forrása és a legjobb befektetés. És itt elérkezünk a közösségben való ma­gatartásunk lényegéhez is. Ne nézzük félszem­mel munkatársainkat és ne lázadozzunk főnö­keink ellen. A családba lgyekezzlnk úgy beilleszkedni, hogy ne zsarnokoskodjunk senki felett, tisztel­jük mindenkinek az élethez való jogát még akkor is, ha valamit mi, idősebbek okosabban intéznénk is. A vidámság a bátorság egyik formája. Óvjuk testünk harmóniáját, az egészségün­ket. Kerüljük a mértéktelenséget ételben, ital­ban, élvezetekben. Tanuljunk meg Jól és egész ségesen pihenni, és altató nélkül aludni. Ne zavarjuk meg a szervezet harmóniáját a sok­színű és sokformájú tablettákkal. Orvosi ren­delés nélkül megzavarják a szervezet csodála­tosan működő vegyi folyamatait. Hallgassunk a én így fflindhm Igazi jó piskótatésztát Így készíthetünk: Ha ftnom tortát akarunk sütni piskótatésztá­ból, legnagyobb gondot az adagolásra fordítsuk. Egy tolásra 3 dkg porcukrot és 2 dkg grizes lisztet számítunk. A tojásfehérjét szétválasztás után rögtön tegyük hideg helyre, mert így a hab hamarabb felverődik. A habot félig verjük fel, majd hozzáadunk 2—3 evőkanál porcukrot, amit azonban a lemért mennyiségből veszünk el, és így verjük tovább jó sűrűre. így jobb lesz a tészta tartása, nem esik össze, és á ke­verésnél is könnyebb vele dolgozni. Sokszor gondot okoz, ha nagyobb méretű tortát akarunk sütni, mert ilyen méretű tortaformát nem min­dig kapni. A fenti módon elkészített tészta azonban nagyon szépen megsül zománcozott lábasban, és szépen „kijön“ belőle akkor is, ha a lábason fedő részére bemélyedő karika van. Az edényt mindig fagyos zsírral kenjük ki, és grizes liszttel szórjuk be, az alját mindig erősebben, mint az oldalakat. A masszát csak a forma feléig szabad tölteni, hogy legyen helye szervezet szavára, az mondja meg legvilágo­sabban, mi az, ami ártalmas, ami felesleges. A civilizált ember tér- és mozgásiránya im­már tragikus méreteket ölt. Az ember — kü­lönösen a városi — keveset mozog és helyzet­változtatásához nem a lábát használja, hanem járműveket vesz igénybe. Pedig biológiailag az emberi test a gyaloglásra specializálódott! A kényelmes ember természete megváltozik, a mozgáshiányt megslnyllk a test összes szer­vei. A városi ember szünet nélkül ugrásra kész állapotban él. Talán ez az oka annak, hogy az emberben, aki a boldogságot keresi, egyre határozottabban kialakul az a vágy, hogy kimeneküljön a szabad természetbe. A természet utáni vágyat szimbolizálja a vi­rág a vázában, néhány cserepes növény a szoba sarkában, vagy néhány láda petúnia, muskátli. Oda kell menni, ahol az idegileg fá­radt, félelemérzéssel bajlódó ember önmagára eszmél és ahol erőt, kitartást és bátorságot me­rít. Ezt a természet hatalmas erőforrásainál találja meg a legbiztosabban. Nincs még egy olyan pihenés vagy kikapcso­lódás, ami nemcsak a test örömére szolgál, hanem a lélek igényeit is százszázalékosan ki­elégíti, mint a természetjárás. A testre gyako­rolt Jótékony hatását mindenki ismeri. De fon­tos tudnunk az idegrendszerre való hatását is. A lelki egészségvédelem egyik főparancsolata, hogy ■ a szervezetet a megszokottal ellentétes benyomások és Ingerek érjék. Persze nem könnyű gondolatainkat kifelejteni a hátizsák­ból, de a természetben más irányba terelhet­jük őket, és mire hazaérünk, megszelídülnek, nem Is szólva arról, hogy problémáink megol­dásához új ötleteink születnél# Világos, hogy a hét végi kikapcsolódás nem pótolja a nyári, hosszabb pihenést, ami alatt idegrendszerünk tökéletesen felfrissül. Ezért veszi fel szabad napjaiban ezer és ezer okos ember a hátizsákját, és megszokott barátai társaságában túrára indul. Lakásából az erdőbe menekül, ahol nincs telefon, nin­csenek bömbőlő rádióval és televízióval ren­delkező szomszédok, ahol az égen csodálatos színjáték zajlik le, ahol a fák között egy pil­lanatra láthatunk vadállatot, ahol a föld terít­ve van a szebbnél-szebb virággal. Itt a tavasz. A föld mélyéből titokzatos erők áramlanak, a fák ágain kipattannak az első rügyek. Még csak tudományos felkészültség sem kell ahhoz, hogy a természet üzeneteit megértsük, és a magunk számára hasznosít­suk. Ismert és ismeretlen sugáranyagok fel­frissítik a tétlenségben ellazult szerveket és életörömmel töltik meg az emberek szívét. emelkedni. Villany sütőben 15 tojásból, 28 cm átmérőjű lábasban gyönyörű nagy tortát süt­hetünk. A sütő mindkét gombját félórával a sütés előtt bekapcsoljuk, hogy jól átmelegedjen. A kettesre kapcsolt sütőt a torta megsütésélg ezen a hőfokon tartjuk. A sütés időtartama a fentemlített mennyiségnél valamivel több mint egy óra. A rácsot a sütő legalsó fokára tesszük és ráhelyezzük a formát. Az ajtót Vi óráig ne nyissuk rá a tésztára. Ha jól átsült, köröskörül szépen elválik a formától. A formát szitáló mozdulattal kissé megrázzuk, hogy elmozduljon az alja is, és ügyesen kiborítjuk, de soha ne deszkára, mert akkor a tészta szalonnás lesz. Hanem, ha van nagy szitánk helyezzük erre, vagy többszörösen összehajtogatott pokrócra, amire cukorral vagy liszttel meghintett papír­­szalvétát helyezünk. A teljesen áthűlt tésztát késsel bevágjuk, aszerint, hogy hány lapot akarunk. A bevágás­ba fehér cérnát helyezünk, és az Ismert módon ezzel vágjuk le a tortalapot. így a lapok szép egyformák lesznek s hogy leemelésnél el ne törjenek, rajzlapot csúsztatunk alája, s így emeljük le. Ezután már csak a töltés és díszítés van hátra. K-n6. Tavaszi kirándulás-Párizs idén tavasszal sportalkalmakra változatos gombdíszftésfi és a zsebelt kü­lönböző elhelyezésével variált, angolos szoknyákhoz szűk, sima pulóvereket dik­tál. Mutatóba Itt közlünk kettőt. Levelezni szeretnének Dobrovolsky Margit, a mohácsi Dr. Marek Jó­zsef mezőgazdasági technikum tanulója, 16—17 éves lánnyal vagy fiúval levelezne magyarul. Szinészkápeket gyűjt, elme: Nagynyóród, vas­útállomás, Baranyanegyo, Magyarország. rrrai 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom