A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-04-09 / 15. szám

Gilbert Bécaud Prágában A prágai utcák sarkatn a falragaszokról rokonszenves férft mosolygott. Életkorát nehéz lenne meghatározni, Gilbert Bécaud prágai hangversenyére a jégnek már fa elő re elkeltek. Csak egyetlen napot töltött Prá gában, egyszer lépett jel a lucerna zsúfolt nagytermében. A bejárat előtt rengeteg em­ber várakozott, hátha eladná valaki belépő­legyét. Bécaud első ízben járt Prágában s népszerűségét bizonyítja az a hatalmas érdeklődés, amely hangversenyét megelőz­te. Ki ne ismerné a Nathalie avagy az Akkor hát beszélj című sanzonokat és a többit, jZenéjét valamennyinek maga szer­zi). A fiatal orosz idegenvezető leány ese­te, a leányé, aki francia barátját vezeti vé­gig Moszkvában, megmutatja neki a Vörös teret, a Mauzóleumot, a Puskin kávéházat — ma már világszerte ismert. (Nathalie) Gilbert Bécaud a szerelemről és bánat­ról énekel, s arról, milyennek látja és érzi ő az életet. Sanzonjait nem elég csupán hallgatni, át kell érezni, élni. Az volt az ér­zésem, hogy nem Is szükséges a szöveg tel­jes megértése, a dalok mondanivalóját dal­lamuk is tökéletesen tolmácsolja. Csak o zenére kell figyelni. Bécaud nem áll a jnlk rofon előtt, laza, fesztelen közvetlensége afféle sthedert juttat eszünkbe, akinek önki­fejezéséhez állandó mozgásra van szüksége. Táncol és zongorázik, a nézőtérre ugrik, külön külön énekel a nézőknek, majd ked­vesen az egész publikumnak. Az Amikor a költő meghalt című sanzont valamennyien vele együtt énekelték, a Nathalte-t kétszer énekelte el s a közönségnek még ez sem volt elég. Ojra és újra hallant akarta. Ha­talmas taps a hangverseny végén, a közön­ség nem karta Bécaud-t leengedni a pó­diumról. Önök, akik nem vehettek részt prágai hangversenyén, bizonyára ismerik öt Az or­szág, amelyből érkezem című filmből. Még két kevésbé sikeres filmben játszott /Persze ezeket a filmeket sem nevezhetjük sikerte­leneknek). Több szerepet nem vállalt, an­nak ellenére, hogy rengeteg ajánlatot ka­pott. Nem lehet négy műfajban Is sikerrel dolgozni, mondotta. Egyszerre áldozni a ko­moly zenének, a sanzonoknak és a filmnek nagyon nehéz. A sanzonok zenéjén kívül egy operát Is szerzett, melyet a kezdeti huza-vona után ma nagy stkerrel játszanak Franciaországban. A komoly és a könnyűié ne egyaránt érdeklt Bécaud-t. Ma már ő a párizsi Olimpia első számú csillaga. A vi­lághír előtt ts rengeteget dolgoztam, mon dotta, most még több munkára van szüksé­gem, s még így sincs Időm minden tervem megvalósítására. S befejezésül még valamit, aminek talán kedves olvasóink ts örülni fognak. Gilbert Bécaud nem utoljára járt nálunk. Prágában egy hosszabb csehszlováklat hangverseny­­kőrút előzetes szerződését írták alá, amely­nek megvalósítása egy év leforgása alatt esedékes, tehát remélhetjük, hogy a kedves francia művész sanzonjaiban még gyönyör ködhetünk. MICHÄLKOVÁ I. lanapság divat a kertészkedés. Világ­szerte nő az érdeklődés a „törpe-kertek“ lránt. Különösen a nagyobb városokban lakó, egész nap hivatalban, Íróasztal mellett üló emberek körében hódit ez az egészséges szórakozás, sport-hobby, ügy ts mondhatnánk, hogy a „vissza a természethez“ Rousseau-í megfogal­mazás reminiszcenciája éled újjá, persze mo­dern formában. Autó Ss kert, e két óhajjal, beszélgetések folyamán nem egyszer találkoztam. Míg az előbbire hosszú évekig takarékoskodni, és fő­képp várni kell, addig kertet csekély anyagi befektetéssel bárki igényelhet, akinek kedve van a fizikai munkához és szereti ápolni a nö­vényeket. Az utóbbi években Bratislava külterületein rohamosan elszaporodtak a kertek. Ellhagyott szeméttelepek, ahonnan port, papírt, és min­denféle piszkot kavart, kergetett a város felé a szál, és a fertőzés gócai voltak, a szorgos emberi kéz nyomán egymásután változtak üde, zöld területté, övezetté. A SLOVNAFT üzem előtt folydogáló Kis-Duna szabályozott partját füzérként követik a megművelt parcellák, és a legtöbbször zöldre festett íaházacskák. Főrév, Ligetfalu, -.i a környék már meglevő lakott területei szálén, ügyes emberek a hasznavehe­tetlen vízmosásos holtmedreket Is feltöltik és termővé varázsolják. A szocialista országok­ban, különösen a Német Demokratikus Köztár­saságban és Lengyelországban terjedt el már előbb a törpe kertészet. Drezdában például a második világháború után a lebombázott város­részek helyét, több kilométer hosszan Ideigle­nesen aprókertek foglalják el. A kertészek szeretik a szabad természetet, de éppen úgy szeretik a rendet, a közösségi életet is. A kis parcellák tulajdonosai lényegé­ben önállóan döntenek arról, hogy saját Ízlé­sük, Illetve szükségletük szerint milyen zöld­séget, virágot fát ültetnek a kertjükbe, de még­is kell egy szerv, amely az egész mozgalmat egy egységes esztétikai keretbe foglalja, szak­mailag segítse, védje az egyén és közösség ér­dekeit. Ez az önkéntes szerv a Kertészek és Gyümölcstermelők Országos Szövetsége. Hána mérnök, a szlovákiai bizottság titkára nagyon szívesen szolgál felvilágosítással és statisztikai adatokkal: — Az utóbbi években csaknem megtízszere­ződött a tagok létszáma. Míg hat évvel ezelőtt csupán hatezer tagja volt a szlovákiai szerve­zetnek, most ötvenhatezer tagot számlál. Az érdeklődés főként tavasszal és ősszel a legna­gyobb. A kertés házak tulajdonosai mellett sok az amatőr kertigénylő 13. Ezek részére a járási bizottságok kertészeti szakelőadói tartanak gyakorlati előadásokat. (Tavaly 3.217 elő­adást, 394 kirándulást, és 127 kiállítást szer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom