A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-04-02 / 14. szám

A krónikás Két falu jegyzője böl áll, Egyházasbáston rengeteg a Mede, s Hidegkúton a Mag, Ve­­cseklőn a Bozó, meg a Deák, Óbás­­ton pedig a Tóth és a Medve név a leglterjedtebb.) Vecsklón mindössze két magán­gazda él, Jelentéktelen — 30—30 árny! — területtel. A többi föld a szövetkezeté. Itt a férfiak nyolc­van százaléka dolgozik a tinin kívül. A legtöbbjük kőművesként járja az országot, akárcsak a taj­­tlak. A szövetkezetben tehát itt is főleg asszonyok dolgoznak, meg öregek; fiatal férfit, legényembert inkább csak a traktorosok és a tisztviselők közt találunk. Eszem­be jut a tajtl elnök, Bástl József Vidróczky megjegyzése ezzel kap­csolatban: hogy a szövetkezetben dolgozó asszonyok szombatonként nem Járnak munkába, mert a pén­tek este hazalátogató férjükkel vannak elfoglalva... Hulitka Béla a fiatal nemzedék­hez tartozik még, annál Inkább a szövetkezet agronőmusa, Végh László. Tőlük tudom meg, hogy a szövetkezetben dolgozók tizenkét korona előleget és hat korona osz­talékot kapnak. Az egyik traktoris­ta átlagkeresete például 1450 ko­rona körül mozog, a termeszétbe­­lln kívül — ez pedig további két koronát Jelent munkaegységen­ként. No és persze a háztájit is hozzá kell még adnunk, hisz ez faluhelyen második keresetnek számit. Vecseklőn öt autó volt, de ketten eladták a régit, s most új kocsira várnak. Bizony még szokatlan a fülnek ez a sok falu­si autó, különösen ha hallom, hogy az egyiket egy özvegyasszony vezeti. Sajnos, útépítésünk nem tud lépést tartani a nagy iramú motorositással: AJnácskőtől Almá­­gyig le van szurkolva az út. Al­­mágytól fölfelé azonban tlz-tizenöt centiméteres lyukak vannak rajta.- Írja meg: a délelőtti busz is jár­jon be Úbéstral Prandl Sándor felvételei Ám ha Vecseklöre gondolok, el­sősorban nem az autók járnak az eszemben, hanem a kultúrház: az az emeletes épület, amelyre irigyen pislog a szomszéd falvak népe. Tajtlban is, Báston is szóba került a falu ideális középületé­nek ez a szimbóluma. A tajtlak, ha minden Jól megy, még e tavasz­­szal megkezdik egy hasonló épü­let alapozását; Egyházasbáston is fölmerült ez a terv, de ott egy­hamar aligha valósul meg — ott egyelőre csak az egészségügyi há­zat hagyták jóvá, s az is csak föld­szintes lesz, nem emeletes, ahogy akarták. Bástl Lajos, az épület gondnoka végigvezet a helyiségeken. A föld­szint a HNB-irodán kívül az or­vosi rendelőből, egy üzletből és egy . kugllzóból áll. Az emeleti nagyterem székein háromszáz em­ber — a falu lakosságának több mint a fele — fér el kényelmesen; a terem zsúfolva az egész falut befogadná. A színpad mögötti öl­tözőt és klubhelyiséget ma szö­vetkezeti irodának használják. Kultúrházukat a vecseklőiek 1951- től 60-lg építették, nagyobbrészt brigádmunkával. Eleinte filmet is vetítettek benne, de a vetítést a gyér érdeklődés miatt (sok a té­véi) abbahagyták. Akinek odahaza nincs televíziója, az a szövetke­zeti irodában lévőt nézheti. — Csak a kocsmát nem hoztuk át ide, pedig jó régi épületben van az is — Jegyzi meg Hulitka Béla. — A Jednota fenyegetődzik, hogy ha nem építünk új kocsmát, elvi­szik innen az üzemet. Hadd vi­­gyékl >V iätftK ELED19 Pedig Vecsklőn vidám nép lakik. Ezt Schnellczer Frigyes tanítótól tudom, aki a helybeli kultúráért felel. Hat éve tanít Itt, feleséges­tül. — Tömegszervezeteink közül most a CSIS-Z működik a legjob­ban — mondja, — noha a legki­sebb: a Vöröskeresztnek 92 tagja van, a Csemadoknak 70, a CSISZ- nek csak huszonhárom. De ezek a fiatalok most szereltek le, tele vannak munkakedvvel, őröm velük foglalkozni. Színjátszóink mind távol dolgoznak, kéthetente egy­szer Járnak haza, s olyankor szom­baton is, vasárnap is próbálunk. Kulisszáinkat házilag készítjük — megfestésükben az Egyházasbás­ton élő Bácskái Béla is segít. Ven­dégszereplők is Járnak hozzánk, Fülekpüspöklből, Fülekkovácsiból, Korlátról. A básti iskola nyolcadi­kos-kilencedikes tanulói táncisko­lát végeznek, s minden második évben nálunk tartják a próbabál­jukat. Különböző cégér alatt ha­vonta szokott lenni nálunk táncmu­latság. Mert minden környező fa­lunak van valami sajátos Jellem­vonása, s Vecseklőt talán az iol­­lemzl a leginkább, hogy itt vidám nép lakik. Utolsó állomás: A mosto­ha, avaqy: minden jó, ha a vége jól Schnellczer Frigyes a vidék hegyrajza felől is tájékoztatott: — A Medveshez Vecseklő esik a legközelebb, de az a hegy, amely itt egész közel látszik, az már nem a Medves, hanem az öbást határá­ban emelkedő Pogányvár. Állító­lag alagút kötötte össze az aj­­nácskői várral, de az alagút be­omolhatott, mert eddig nem sike­rült rábukkannunk. De barlang az van ott a hegyoldalban, s agyag­­cserépdarabokat is találtunk ben­ne, meg tavat; a cserepet bevlt­­tük a fülekl múzeumba. Egyesek szerint Ajnácskőt és Pogányvárt rablók lakták valamikor. Egyéb­ként öbástra nem ártana szemé­lyesen ellátogatniuk, annál is in­kább, mivel ottani kollégámnak holnapután lesz az esküvője. Nem tagadom, az esküvő emlí­tése némi nyél- és enzimkonjunk­túrát eredményezett bizonyos test­részeimben. Másnap ragyogó napsütés várt ránk, a korai télvég első tavaszi napja: a dimbes-dombos tá] s a védő karként köréje nyúló hegy­gerinc fényárban úszott. A lan­kák hava sziporkázott a fényben, s a házak sarkán csurgott az eresz. Az éjszakát, meg a délelőt­töt Egyházasbáston töltöttük, on­nan indultunk tovább, Öbást irá­nyába. Az öt medvesalji község közül öbást keltette bennem a legmosto­hábban kezelt gyerek benyomását. Talán mert a szomszéd falvakban alig esett róla szó. Vagy a kul­­türháza miatt, amely minden fan­táziát fölülmúl: utcára néző hom­lokzata bombatalálatos asszociá­ciókat kelt az emberben, oldalsó fala 61 falához hasonlít, üveghljas ablaknyílásain zsákok, rongydara­bok lógnak. (A „kultúrház“ szín­padán a Csemadok műkedvelői épp Kónya József „Mi is emberek va­gyunk“ című színművét készültek bemutatni. Hisz igen: a pogány­­vári barlanglakók is emberek vol­tak. .. ) — Magam kezdem meg az úi Páľ Gábor éPWKéSétl - íogadkozik sáv pin/w’ a..heIyi nemzeti bízott-F&ss&sjšP m3"*“® ln«“ “««tins , »iSľtaľ; «T«?,?i sss Ä rJrr ľs°m8t V,ölegény- Leendó feiesége de1 hnfní ’ f«yflázasbástról Jár ft ft? laknakPtm6IfHke2dVe “^ketten rendezett hároms^obás^ľakásban «ä h;» talasszony férje, Kovács Eíem£ kezd6dő0Ch4ntgaÍ Velünk a h0,nap Kezdődő házasélet örömére n a fél évtizáedeábcf d0lg02lk má!' n.ás­im evtizede, csoportvezető, jól ke­családi81Ä m ezrest dvorná?6« kifül a £ 6 x°n’ meg 8 hűségin Sa "vennľ- "öt’ ^ “ ai>ósa M-határából 147 hektár*a szövetkeze­id' s u£y an annyi van magánkéin Á magángazdák bírják magukat l "6tŰn rosszul menne soruk a dohány kihúzza őket a csávából A szövetkezet is termeszt dohányt­pot? érľeíntegy 200 000 koroilát kal Ám Kovács Elemérnek van egy panasza: a busz, amely az éjifh műszakról hazatérőket hozza, nem zámff a?, Stra’ Csak az útelága­­zásnáí ál! meg, másfél kilométer­kőn8 ,íal.utóL Ped,8 ha munkába to« vinni az embereket, olyankor mindig bejön, s délelőtt az álmos népség gyalog baktasson haza. fkitZ ?SSZ0ny°kIS kutyagoljanak, hoz* csecsemdkkel Járnak orvos-Üjabb vendég fut be: Tóth Tibor, * Csemadok helyi szervezetének elnöke, aki a szfnelőadásokat ren­dezi. Zólyomból érkezett, egy ot­tani építővállalatnál dolgozik. Mind sűrűbben emelkednek koc­cintásra a poharak, mind Jobban csillog az asztal körül ülők sze- HOlľ,flP lakoda,om lesz a két Báston. Mert a Medves alatt ilyen a szokás: az esküvőről a menyasz­­szony a rokonságával a menyasz­­szonyos házba, a vőlegény a ro­konságával pedig a vőlegényes házba vonul megvacsorázni. Két helyen zajlik a lakodalom, míg úgy éjfél felé a vőlegény és kí­sérete autóbuszba száll, hogy el­menjenek a menyasszonyért. Meny­asszonykérés után eljárják a menyasszonytáncot, majd az új­donsült férj, szflkebb társaság kí­séretében, hazaviszi feleségét, s a lakodalmat közös otthonukban folytatják. Mit kívánhatunk mást a vőle­génynek, mint azt, hogy házas­sága legyen igen-igen boldog! S kívánhatunk-e mást az egész vidéknek, ennek a hatodiél falu­nak amelyet most már nemcsak , lsmerQnk, a tavasz-nászú völgyek, dombok háromezer lakó­jának itt a Medves alatt? Mlkóts I. Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom