A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-04-02 / 14. szám
A krónikás Két falu jegyzője böl áll, Egyházasbáston rengeteg a Mede, s Hidegkúton a Mag, Vecseklőn a Bozó, meg a Deák, Óbáston pedig a Tóth és a Medve név a leglterjedtebb.) Vecsklón mindössze két magángazda él, Jelentéktelen — 30—30 árny! — területtel. A többi föld a szövetkezeté. Itt a férfiak nyolcvan százaléka dolgozik a tinin kívül. A legtöbbjük kőművesként járja az országot, akárcsak a tajtlak. A szövetkezetben tehát itt is főleg asszonyok dolgoznak, meg öregek; fiatal férfit, legényembert inkább csak a traktorosok és a tisztviselők közt találunk. Eszembe jut a tajtl elnök, Bástl József Vidróczky megjegyzése ezzel kapcsolatban: hogy a szövetkezetben dolgozó asszonyok szombatonként nem Járnak munkába, mert a péntek este hazalátogató férjükkel vannak elfoglalva... Hulitka Béla a fiatal nemzedékhez tartozik még, annál Inkább a szövetkezet agronőmusa, Végh László. Tőlük tudom meg, hogy a szövetkezetben dolgozók tizenkét korona előleget és hat korona osztalékot kapnak. Az egyik traktorista átlagkeresete például 1450 korona körül mozog, a termeszétbelln kívül — ez pedig további két koronát Jelent munkaegységenként. No és persze a háztájit is hozzá kell még adnunk, hisz ez faluhelyen második keresetnek számit. Vecseklőn öt autó volt, de ketten eladták a régit, s most új kocsira várnak. Bizony még szokatlan a fülnek ez a sok falusi autó, különösen ha hallom, hogy az egyiket egy özvegyasszony vezeti. Sajnos, útépítésünk nem tud lépést tartani a nagy iramú motorositással: AJnácskőtől Almágyig le van szurkolva az út. Almágytól fölfelé azonban tlz-tizenöt centiméteres lyukak vannak rajta.- Írja meg: a délelőtti busz is járjon be Úbéstral Prandl Sándor felvételei Ám ha Vecseklöre gondolok, elsősorban nem az autók járnak az eszemben, hanem a kultúrház: az az emeletes épület, amelyre irigyen pislog a szomszéd falvak népe. Tajtlban is, Báston is szóba került a falu ideális középületének ez a szimbóluma. A tajtlak, ha minden Jól megy, még e tavaszszal megkezdik egy hasonló épület alapozását; Egyházasbáston is fölmerült ez a terv, de ott egyhamar aligha valósul meg — ott egyelőre csak az egészségügyi házat hagyták jóvá, s az is csak földszintes lesz, nem emeletes, ahogy akarták. Bástl Lajos, az épület gondnoka végigvezet a helyiségeken. A földszint a HNB-irodán kívül az orvosi rendelőből, egy üzletből és egy . kugllzóból áll. Az emeleti nagyterem székein háromszáz ember — a falu lakosságának több mint a fele — fér el kényelmesen; a terem zsúfolva az egész falut befogadná. A színpad mögötti öltözőt és klubhelyiséget ma szövetkezeti irodának használják. Kultúrházukat a vecseklőiek 1951- től 60-lg építették, nagyobbrészt brigádmunkával. Eleinte filmet is vetítettek benne, de a vetítést a gyér érdeklődés miatt (sok a tévéi) abbahagyták. Akinek odahaza nincs televíziója, az a szövetkezeti irodában lévőt nézheti. — Csak a kocsmát nem hoztuk át ide, pedig jó régi épületben van az is — Jegyzi meg Hulitka Béla. — A Jednota fenyegetődzik, hogy ha nem építünk új kocsmát, elviszik innen az üzemet. Hadd vigyékl >V iätftK ELED19 Pedig Vecsklőn vidám nép lakik. Ezt Schnellczer Frigyes tanítótól tudom, aki a helybeli kultúráért felel. Hat éve tanít Itt, feleségestül. — Tömegszervezeteink közül most a CSIS-Z működik a legjobban — mondja, — noha a legkisebb: a Vöröskeresztnek 92 tagja van, a Csemadoknak 70, a CSISZ- nek csak huszonhárom. De ezek a fiatalok most szereltek le, tele vannak munkakedvvel, őröm velük foglalkozni. Színjátszóink mind távol dolgoznak, kéthetente egyszer Járnak haza, s olyankor szombaton is, vasárnap is próbálunk. Kulisszáinkat házilag készítjük — megfestésükben az Egyházasbáston élő Bácskái Béla is segít. Vendégszereplők is Járnak hozzánk, Fülekpüspöklből, Fülekkovácsiból, Korlátról. A básti iskola nyolcadikos-kilencedikes tanulói tánciskolát végeznek, s minden második évben nálunk tartják a próbabáljukat. Különböző cégér alatt havonta szokott lenni nálunk táncmulatság. Mert minden környező falunak van valami sajátos Jellemvonása, s Vecseklőt talán az iollemzl a leginkább, hogy itt vidám nép lakik. Utolsó állomás: A mostoha, avaqy: minden jó, ha a vége jól Schnellczer Frigyes a vidék hegyrajza felől is tájékoztatott: — A Medveshez Vecseklő esik a legközelebb, de az a hegy, amely itt egész közel látszik, az már nem a Medves, hanem az öbást határában emelkedő Pogányvár. Állítólag alagút kötötte össze az ajnácskői várral, de az alagút beomolhatott, mert eddig nem sikerült rábukkannunk. De barlang az van ott a hegyoldalban, s agyagcserépdarabokat is találtunk benne, meg tavat; a cserepet bevlttük a fülekl múzeumba. Egyesek szerint Ajnácskőt és Pogányvárt rablók lakták valamikor. Egyébként öbástra nem ártana személyesen ellátogatniuk, annál is inkább, mivel ottani kollégámnak holnapután lesz az esküvője. Nem tagadom, az esküvő említése némi nyél- és enzimkonjunktúrát eredményezett bizonyos testrészeimben. Másnap ragyogó napsütés várt ránk, a korai télvég első tavaszi napja: a dimbes-dombos tá] s a védő karként köréje nyúló hegygerinc fényárban úszott. A lankák hava sziporkázott a fényben, s a házak sarkán csurgott az eresz. Az éjszakát, meg a délelőttöt Egyházasbáston töltöttük, onnan indultunk tovább, Öbást irányába. Az öt medvesalji község közül öbást keltette bennem a legmostohábban kezelt gyerek benyomását. Talán mert a szomszéd falvakban alig esett róla szó. Vagy a kultürháza miatt, amely minden fantáziát fölülmúl: utcára néző homlokzata bombatalálatos asszociációkat kelt az emberben, oldalsó fala 61 falához hasonlít, üveghljas ablaknyílásain zsákok, rongydarabok lógnak. (A „kultúrház“ színpadán a Csemadok műkedvelői épp Kónya József „Mi is emberek vagyunk“ című színművét készültek bemutatni. Hisz igen: a pogányvári barlanglakók is emberek voltak. .. ) — Magam kezdem meg az úi Páľ Gábor éPWKéSétl - íogadkozik sáv pin/w’ a..heIyi nemzeti bízott-F&ss&sjšP m3"*“® ln«“ “««tins , »iSľtaľ; «T«?,?i sss Ä rJrr ľs°m8t V,ölegény- Leendó feiesége de1 hnfní ’ f«yflázasbástról Jár ft ft? laknakPtm6IfHke2dVe “^ketten rendezett hároms^obás^ľakásban «ä h;» talasszony férje, Kovács Eíem£ kezd6dő0Ch4ntgaÍ Velünk a h0,nap Kezdődő házasélet örömére n a fél évtizáedeábcf d0lg02lk má!' n.ásim evtizede, csoportvezető, jól kecsaládi81Ä m ezrest dvorná?6« kifül a £ 6 x°n’ meg 8 hűségin Sa "vennľ- "öt’ ^ “ ai>ósa M-határából 147 hektár*a szövetkezeid' s u£y an annyi van magánkéin Á magángazdák bírják magukat l "6tŰn rosszul menne soruk a dohány kihúzza őket a csávából A szövetkezet is termeszt dohánytpot? érľeíntegy 200 000 koroilát kal Ám Kovács Elemérnek van egy panasza: a busz, amely az éjifh műszakról hazatérőket hozza, nem zámff a?, Stra’ Csak az útelágazásnáí ál! meg, másfél kilométerkőn8 ,íal.utóL Ped,8 ha munkába to« vinni az embereket, olyankor mindig bejön, s délelőtt az álmos népség gyalog baktasson haza. fkitZ ?SSZ0ny°kIS kutyagoljanak, hoz* csecsemdkkel Járnak orvos-Üjabb vendég fut be: Tóth Tibor, * Csemadok helyi szervezetének elnöke, aki a szfnelőadásokat rendezi. Zólyomból érkezett, egy ottani építővállalatnál dolgozik. Mind sűrűbben emelkednek koccintásra a poharak, mind Jobban csillog az asztal körül ülők sze- HOlľ,flP lakoda,om lesz a két Báston. Mert a Medves alatt ilyen a szokás: az esküvőről a menyaszszony a rokonságával a menyaszszonyos házba, a vőlegény a rokonságával pedig a vőlegényes házba vonul megvacsorázni. Két helyen zajlik a lakodalom, míg úgy éjfél felé a vőlegény és kísérete autóbuszba száll, hogy elmenjenek a menyasszonyért. Menyasszonykérés után eljárják a menyasszonytáncot, majd az újdonsült férj, szflkebb társaság kíséretében, hazaviszi feleségét, s a lakodalmat közös otthonukban folytatják. Mit kívánhatunk mást a vőlegénynek, mint azt, hogy házassága legyen igen-igen boldog! S kívánhatunk-e mást az egész vidéknek, ennek a hatodiél falunak amelyet most már nemcsak , lsmerQnk, a tavasz-nászú völgyek, dombok háromezer lakójának itt a Medves alatt? Mlkóts I. Róbert
