A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-26 / 13. szám
Ä*. Megérkeztek a vérbe. Amália, az ezredes felesége selyem baldachinos ágyban fogadta a fürdőmestert. Jajgatott, nagyon fájt a háta— Olyan a keze, mint az angyaloké — ajánlotta be a báró. Ha a kezét ráteszi a betegre, márts enyhül annak a kínja. — Végre valami okosat is csinált Eckbertl — mondotta az asszony. Az ezredes kissé elcsodálkozott, hogy négyszemközt vizsgálta meg a feleségét a furcsa fürdőmester. A vizsgálat is elég hosszasnak bizonyult és hogy pontosan mire terjedt ki, azt senki sem tudta meg soha. Csak annyit érzékelt az ezredes, hogy félóra múlva mintha kicserélték volna a feleségét. ■ A A fürdőmester azonnali gyúgyfürdőzést javasolt. Két hatalmas szekér- j re hordókat raktok és az ezredes kíséretében nagy csapat labanc közepette kilovagoltak a gyógyforráshoz. Mire odaértek, a parasztok már mind szétszéledtek. Csak a két kocsis méregette, hordta a hordókba a vizet. — Ez Így nagyon lassan megy, ezredes úr, — sajnálkozott a fürdőmester. Állítsa be az embereit is a vizhordásra. Teljesen kihűl a viz — folytatta —, és akkor már nincsen az a hatása, amire szükségünk van felesége meggyógyít ősénél. A báró eleinte tiltakozott, hogy az ő emberei katonák és nem parasztok, de belátta, hogy felesége érdekében ezúttal kénytelen vizet hordatni velük. Hosszú láncba húzódva merték, hordták a vizet. A fürdőmester eközben levetkőzött és raegmerült a gőzölgő tóban. Eberstein báró pedig idegesen sétált fel—alá. — Ezredes úr — kapaszkodott melléje párolgó testtel Máté — fttrüdjék már meg, ha itt vagyunk. Ez a víz csodálatosan növeli a férfierőt. A báró leplezte meghökkenését. Először tiltakozott, de néhány perc múlva mégis elhatározta, hogy kihasználja ezt a ritka, és száméra úgy látszik szükséges alkalmat. Máté készségesen segédkezett az ezredes vetkőztetésénél. Miután levetkőzött, Máté óvatosan besegítette a vízbe. A báró lubickolt, jót tett neki a viz. Látni lehetett, hogy elégedett, mert hálásan nézte Mátét. — Erre Jöjjön, ezredes űr, erre, — vezette Máté. — Itt a lába alatt buzog a forrás- Itt a leghatásosabb a víz. Eberstein báró követte a fürdőmestert. — És most, ha már itt vagyunk a gyógyvíz szívénél — kántálta Máté— kezdjük a kúrát. — Fűben, fában, földben, vízben van az orvosság — kántálta tovább. Most a jobb kezünkkel kenjük ezt a nemes iszapot a bal váltunkra... így ni, $6 erősen, s közben mutatta, hogy mit tegyen az ezredes. Most pedig a bal kezünkkel kenjük ezt a nemes iszapot a jobb váltunkra. Az ezredes szótfogadóan követte Máté, a fürdőmester utasításait. Kente. bőrébe dörzsölte az iszapot. A meleg iszap jót tett neki is, s nem törődött azzal, hogy már fülig sáros, iszapos volt. Mindent megtett, amit Máté javasolt.. • (Folytatjuk! XVI.
