A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-12 / 11. szám
Dr. Krammer Jenő docens előadást tartott Érsekújváron Két sikeres előadás Két nagyszerű előadásnak voltunk nemrég tanút Érsekújváron; mindkettő kiemelkedik az eddig Is jól sikerült honismereti rendezvények sorából. Dr. Krammer Jenő docens, budapesti egyetemi tanár, tsmert pedagógiát író Január 23-án tartott előadást a Csemadok-székház zsúfolásig megtelt nagytermében. Előadásának témája: „A pedagógus Kemény Gábor szerepe a csehszlováktat magyar Ifjúsági mozgalmak kialakulásában a 30-as években." A másik előadó, Barta Károly békeharcos, „A béke és a vallás' címmel tartott nagy elismeréssel fogadott előadást. OjVÁRl GYŐZŐ Műsoros est Ligetfalun A Itgetfalul művelődést házban február első felében műsoros est zajlott le, amelyet a kisiskolások mutattak be. A szereplők ének-, zene- és táncszámaikkal, valamint szavalataikkal nagy sikert arattak a termet teljesen betöltő közönség előtt. Elismerést érdemelnek Stern Viola, Mester Józsefné, Mtkus Sándorné és Kovács Mária tanítónők, akik több heti fáradságos munkával tanították be a müsorszámokat. • l-s „A vén szerelmes“ Rárósmúlyadon A Csemadok nagyzellöt helyt szervezetének színjátszói Chalúpka: A vén szerelmes c. vígjátékával vendégszerepeitek Rárósmúlyadon. A sikeres előadás szereplőt közül külön dicséretet érdemel Boztk Karcsi, a vén szerelmes alakítója, valamint Bela Gabt, akt a doktor szerepében nyújtott Jó színészt teljesítményt. BUDAI JÓZSEF Borkóstoló Felsőkirályin A farsang hangulatát Idézi a Felsőklrálytból küldött tudósítás: Az elmúlt hetekben a Csemadok felsőkirályt helyt szervezete műsoros esttel egybekötött borkóstolót rendezett a kultúrházban. Nagyon sok ember gyűlt össze, valamennyien klsebb-nagyobb korsókat Is hoztak magukkal. Kokes Kelemen, a Csemadok helyt szervezetének elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, s nyitotta meg a Jónak ígérkező mulatságot. A Csemadok színjátszó csoportjának tágját tréfás énekszámokkal, szavalatokkal és kisebb Jelenetekkel szórakoztatták a közönséget. Éjfél után került sor a borkóstolóra. A legjobb három bort meglutalmazták. Majd tombola következett, s reggelig tartó mulatság. SZKLBNAR M. Schubert-est Zselizen A nagy zeneköltő születésének 170. évfordulójáról műsoros esttel emlékeztek meg Zselizen. Kovács Károly zsellzt Schubert-kutató bevezetője után hangverseny következett, amelynek során kiváló előadók tolmácsolták a zeneszerző müveit. Sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy a Schubert-est nem vonzott sok érdeklődőt, pedig a színvonalas összeállítás nagyobb figyelmet érdemelt volna. ÁBEL GABOR Ifjúsági klub nyílt Bogyán Nagy öröm érte az elmúlt hetekben a boggal fiatalokat. Cseh Eleknek, a kultúrház Igazgatójának, valamtnt az EFSZ vezetőségének kezdeményezésére Ifjúsági klub nyílt a községben. A szövetkezet anyagilag támogatja a klubot, hogy a fiatalok kellemesebben tölthessék Idejüket. Sakk és asztalitenisz-felszerelés áll a szórakozni vágyók rendelkezésére, a helyt zenekar pedig szombat-vasárnap zenét szolgáltat a táncotoknak. A klubban esténként 40—SO fiatal gyűlik össze. A bogyat Ifjúsági klubot a szomszéd falvakból Is szép számmal keresik fel a fiatalok. U. E. Aki megjárta Osztravát, Kladnót, Handlovát • belélegezte közismert bányavárosalak és ipari gúcaink koromtól, füsttől, portól terhes levegőjét, látta ott az eget eltakaró komor, szürke fátylat, amely lassan de biztosan ereszkedik alá házakra, utcákra, emberekre, az ablakban szellőző ágyneműre, a parkok fáira s a tövükben meghúzódó virágra — annak Rozsnyó kellemes meglepetést okoz. Az ember nem is nézné bányavárosnak, mint ahogy Besztercét, Körmöcöt sem nézné annak, aki nem ismeri hazánk történelmét. Csakhogy nagyobb múltú arany- és ezüstbányászatunk központjaitól eltérően, amelyek érclelőhelyei az évszázadok folyamán csaknem teljesen kimerültek, Rozsnyó még mindig ontja a vasat, az antimont, a magnezitet. Ami Rozsnyón mindenekelőtt szemet szúr, az nem a korom, hanem a város ideális földrajzi fekvése: a szelíd völgykatlanból nagyszerű túrák kínálkoznak a szomszéd karsztvidék barlangjaiba, Gombaszögre vagy a Domicába, északra Dobslna felé, keletre Szádelő irányába, hogy csak a természet szépségeinél maradjunk. Mert a táj történelmi nevezetességekben is gazdag: elég, ha a legközelebb fekvő Krasznahorkát és Betlért említjük. Rozsnyó eléő lakosai, a néhai szász telepesek a Rosenau — Rózsaliget nevet adták ennek a kies fekvésű városnak... Legutóbb a Csemadok szele vitt el a Sajó partjára. A rozsnyói Járás vevves lakosú, községeinek csupán a kisebb része magyar. Ogy vélem, aki itt, ezen a kevert nemzetiségű vidéken belép a Csema- Jokba, az szívügyének tekinti a magyar kultúrát. És azt sem árt megemlíteni, hogy míg országos méretben tiz százalék a Csemadok-tagok és a magyar lakosság közt előirányzott arány, a rozsnvói járásban nem ritka az olyan helyi szervezet, amelynek taglétszáma a helység magyar lakosságának tizenöt százalékára rúg. A Csemadok rozsnyói városi szervezetében több mint hatszáz tagot tartanak nyilván. Persze, ahogy ez már lenni szokott, ha sok az ember, a problémák is megsokasodnak. A rozsnyólak egyik legégetőbb — s legrégebben húzódó — problémája: a Csemadok-ház gondnokának a kérdése. A Csemadok rozsnyói szervezetének és járást titkárságának ugyanis szép tágas épület áll rendelkezésére, táncteremmel, önálló udvarral, kugllzóval, házmestert lakással. Sajnos sem a helyi szervezet, sem a járási bizottság nem tud az épület gondnokának olyan fizetést adni, hogy abból egy család megélhessen. A mindenkori házgondnok ezért büfét vezet, annak a bevételéből egészíti ki a fizetését. S itt kezdődnek a bajok. Mert amíg csak málna meg csokoládé kapható a büfében, addig nincs hiba, mihelyt azonban szeszt is kezdenek benne mérni, a vendégek két táborra oszlanak. Az elnézőbbek nem botránkoznak meg rajta, ám többen vannak, akik kijelentették: az épületbe a lábukat addig be nem teszik, amíg a házirend meg nem változik. Kívülállónak úgy tűnhet, fölfújt probléma ez, nem lényeges. Pedig aki a rozsnyói Csemadok iránt érdeklődik, mindenki szembe találja magát vele: a helyi szervezet évzáró közgyűlésén s a járási elnökség .tanácskozásán egyaránt napirendre került ez a téma. Akik a gondnok kérdése miatt oppozlclóba vonultak, nem vonultak passzivitásba. A színjátszócsoport tagjaira gondolok, akik most a városházán tartják próbáikat. Hozzáállásukat az ügyhöz talán Misovszky Dezső fejezte ki a legjobban: — Az, hogy távol tartjuk magunkat a Csemadok épületétől, nem Jelenet a rozsnyói Iskolások „Többstncs királyfi* című mesejátékából
