A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-26 / 9. szám

Teredre az utcán A brazil partok előtt A „Košice“ a csehszlovák kereskedelmi flotta legnagyobb és legmodernebb tengeri hajúja. Ha­zai kikötője? Természetesen — Prága. Hogy egy Ilyen több ezer brutto regiszter tonnás hajú még csak tengelyen sem juthatna el a kon­tinens belsejében fekvő „száztornyú város“-ba, nemhogy a sekély Moldva folyón, az mit sem tesz, a nemzetközi tengerészjog szerint mégis­csak Prága az összes csehszlovák tengeri ha­jók hazai kikötője — legalábbis papíron. A nyáron a Košice, mely rendszeresen vas­ércet szállít Brazíliából Európába, a trópusi Dél-Amerlka „téli“ napja alatt hajózott. Ezen a földrajzi szélességen a Július a leghidegebb hónap. A hőmérséklet napközben „csak“ 28 Celsius fok; a buja trópusi növényzet, a virág­zó cserjék a közép-európai ember számára egyáltalán nem tudják felidézni a tél képzetét. Az Atlanti-óceán nyílt vizéről mély, festői öbölbe hajózunk be, mely ideális kikötőmeden­céje Vitóriának, Esplrtto Santo brazil szövet­ségi állam fővárosának. A várost Antonio de Baras portugál királyi főbiztos alapította 1550- ben kelt dekrétumával. Vitória, melyet komor sziklaerőd védett a múltban a kalóztámadások ellen, hihetetlen fejlődésen ment át az utóbbi 30 év folyamán. Fő kiviteli cikke a vasérc, mely vasúton jut el Ide a 400 km-re fekvő Minas Gerals-t bá­nyákból. Az Atalaya parton a vasúti kocsik tartalmát hatalmas betontárolókba ürítik, s in­nen a vasérc szállítószalagokon kerül a hajók gyomrába. A rakodás teljesen gépesített és hi­hetetlenül gyors. 25 000 tonna vasércet raknak be a hajókba 12 óra alatti A rakpart mellett és azzal szemben hatal­mas területeket foglalnak el a darabáruforgal­mat szolgáló raktárak és kikötői berendezések. A tengerpart felé lejtő dombokon karcsú fehér felhőkarcolók törnek az ég felé. A közeli és távoli domboldalakon szétszórva sok-sok fazenda — a helybeli lakosság szerény családi házai és kunyhói. A 85 000 lakosú város szé­les sugárútjain a brazil temperamentumnak megfelelő élénk, lüktető élet folyik. Az első kis telep a Jezsuita kollégium körül alakult ki (akárcsak északon Bahia, Pernambuco vagy délen Rio de Janeiro). Vitória azóta modern Iparvárossá fejlődött. Csak az Anchieta cita­della csendes, de ma Is jó állapotban levő épülete emlékeztet a múltra. A gyarmati _ ura­lom emlékeit ma már csak a történelmi és az egyházművészeti múzeum gyűjteményei őrzik. A városban sok a szebbnél szebb park, ezek közül Is a Parco Moscoso a legismertebb: Itt ugyanis művészileg színvonalas hangversenye­ket tartanak. A város közelében néhány mese­szép tengerparti fürdő húzódik. A legismertebb a monazit homokkal borított Quaraparl strand, mely klimatikus gyógyhely is. A hagyományos népünnepélyeken, főképp a karneválokon, ha­lászünnepélyeken a modern város lakói nem tagadják meg bevándorolt őseiket és az indián őslakosságot, amely zömmel a caplxaba törzs­höz tartozott. A város mai lakói Is hagyomány­tiszteletből így nevezik magukat. Az egyik rá­dióállomást Is Radlo Caplxabának hívják; ezen­kívül még két adóállomás működik a városban, a tv-adások közül a Rio de Janelro-lt veszik át. Visszaútján Európába szokatlan rakományt vitt a Košice. A kohászati műveinknek szánt vasércen kívül orchideákat Is vitt... Nem ép­pen tonnaszámra — de azért jó néhány pa­lántáját a nálunk eddig nem tenyésztett Mll­­tonia spectabilis orchideafajtának. A címzett a prágai Károly Egyetem botanikuskertje volt. Cseh telepesek, a két Burlan-fivér (az egyik Vltóríában, a másik Belo Horizontéban lakik) szerezték ajándékként az orchideapalántákat az orchideabarátok ottani egyesületétől, a So­­cledas caplxaba de orquidofilos-tól. A külde­ményt az egyesület elnöke, colonel Nlcanor Paiva személyesen adta át Jakub Frey hajós­kapitánynak. A szállítmány időközben megér­kezett a prágai füvészkertbe, a brazilok cseré­be itteni facsemetéket kértek. Botanikusok barátsága az óceánon Innen és túl... Szöveg és képek: STEFAN NOVÁK Kikötőt munkások 19 Cipöpucoló gyerek

Next

/
Oldalképek
Tartalom