A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

Két év között Szőcs Ferenc fizikus, Bratislava: 1. A Szlovák Tudományos Akadémia polimér­­laboratóriumában dolgozom, öttagú munkakö­zösségünk az elmúlt évben a szabadgyök-kuta­­tásban elért eredményeiért elnyerte az akadé­mia díját, amelyet mindig november 7-én szok­tak kiosztani. Nemrég nyújtottam be kandidá­tusi munkámat, januárban akarom megvédeni. Remélem, sikerül. 2. Az 6évben immár másodszor vettem részt az ifjúsági klubok rendezte Nyári Ifjúsági Ta­lálkozón. Nagyon jól éreztem magam. Bízom benne, -hogy ezek a táborozások állandósulnak, hagyománnyá válnak, s hogy a következőn szintén ott leszek. 3. Brüsszelben 1967-ben nemzetközi makro­molekula-kongresszust rendeznek — szeretnék oda kijutni. gárdnak 70 °/o-a magyar, s ebből kétszázan va­gyunk tagjai a Csemadoknak. Jövőre szeretnék fürdőbe jutni, Podébradyba — a szívem beteg, azt kezeltetném. 3. Hetvenkét éves létemre tele vagyak még funkciókkal, a Csemadoik munkájával, két em­bernek is telne belőle épp elég. örülnék, ha egészségi állapotom megengedné, hogy tovább dolozhassak. S kívánom, hogy a sáros zsigárdi gyalogjárókat végre betonozzák le. Varga Erzsébet a Duna utcai Álta­lános Műveltséget Nyújtó Középiskola első osztályának tanulófa, Bratisla­va: 1. Az alapfokú Iskola elvégzése után keres­kedelmibe jelentkeztem, de helyszűke miatt nem vettek föl. Nem bántam meg: így legalább a középiskolát is magyarul végezhetem, s régi osztálytársaimmal tanulhatok. Szeretném, ha tanáraink a jövőben is türelemmel viseltetné­nek irányunkban. Én a kilencévesben jobb tanuló voltam, mint most, kívánok hét magamnak a tanulásban több sikert. 2. Tavaly iskolánk nyolcvan tanulójával Cseh­szlovákia egyik legszebb fürdőhelyén, Luhaőo­­vicén nyaraltam. Három hetet töltöttünk sátrak alatt. Az idei tanév végén be szeretnék kerülni abba a csoportba, amely három hétre — két­hetes brigádra és egyhetes üdülésre — a Szov­jetunióba készül. 3. Októbertől tagja vagyok az Ifjú Szívek énekkarának. Kívánom, -hogy együttesünk mun­káját az 1967-es évadban sok szép siker koro­názza. L. I. BREZSNYEV elvtárs 60 éves Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Szov­jetunió Hőse címmel tüntette ki a kommu­nista pártban és a szovjet államban a kom­munizmus építése során szerzett kiváló ér­demeiért, valamint azokért az érdemekért, amelyeket az ország védelmi képességének megszilárdítása terén és a Nagy Honvédő Háborúban, a német megszállók ellen foly­tatott harcban szerzett. Leonyid Brezsnyev 60. születésnapja alkalmából Lenin-rendet is kapott. A szocializmust építő országok és a kapitalista országokban működő test­vérpártok vezetői szerencsekívánataíkban megemlékeznek arról, hogy az SZKP Közpon­ti Bizottsága Leonyid Brezsnyev közvetlen részvételével dolgozta ki és valósítja meg a párt és az állami élet lenini elveinek fejlesztésére tett azon intézkedéseket, ame­lyeket az SZKP XXIII. kongresszusa hagyott jóvá. 1. Nyugdíjazásom előtt nyolc éven keresztül a zsigárdi HNB elnöke voltam, természetes te­hát, hogy -a község élete ma Is érdekel. A múlt évi termés nagyon jó volt, mind gabonában, mind egyebekben; -beadási -kötelezettségeinket száz százalékra teljesítettük. Am van egy ál­landóan visszatérő nehézségünk: a fiatalság elkívánkozik a faluból. A jövő év tavaszán megkezdjük a rég Óhajtott kultúrház építését. Az egész épület több mint 1,300.000 koronába kerül; éhből 900.000-et a járás térit meg, a töb­bit a zsigárdiak brigádmunkája fedezi. A kul­­túrházra bizony nagy szükség van, mivel a Csemadoknak minálunk nincs megfelelő helyi­sége. 2. A magánéletemben? Hát, ha magánéletnek lehet nevezni: a Csemadok helyi szervezetével Magyarországon jártunk, Somogy megyében. Az odatelepített zsigárdi lakosok kérésére Lövi­­esek Béla „Baj van a szerelemmel“ című víg­­játékát adtuk elő. Két napot a rokonok köré­ben töltöttünk, a harmadikat meg a Balaton partján. Sikerünk nagy volt ott is, itthon is: a kirándulás következtében helyi szervezetünk új tagokkal gyarapodott. A 2300 lakosú Zsi-Labancz István a Bányász Múzeum igazgatója, Rozs­nyó: 1. Sikerült elérnünk, hogy iskolánk nagyré­sze -már hatékony eszközökkel él a honismereti nevelés terén (tanulmányi kirándulások stb.j. Intézetünk kiépített egy kb. száz önkéntes ak­tivistából álló hálózatot, amely földolgozza az egyes települések, különböző üzemek történe­tét, s múzeumunk belső munkájában is segít. A Bányász Múzeum így olyan intézetté vált, amely igazán betölti hivatását. A jövő évre bányászat- és kohászattörténeti tárlatot készí­tünk; kívánom, hogy úgy sikerüljön, ahogy elképzelem, s hogy a kitűzött időben — május 1-ig — meg is tudjuk nyitni. 2. Kislányom az elmúlt iskolaévben érettsé­gizett jelesen, s fölvették őt a kassai orvosi fakultásra. Én magam ugyancsak tavaly fejez­tem be egyetemi tanulmányaimat az eperjesi bölcsészkar történelem-szakán. Nagy élményt jelentett számomra egy kéthetes balkáni út, amelynek során, privát turistaként, Jugoszlá­viába, Bulgáriába és Romániába látogattam el. S jövőre? Tartós, jő egészséget kívánok csa­ládomnak és magamnak, munkahelyemen pedig további sok sikert. 3. Kedvenc témám: Rozsnyó környékének természeti szépségeit — a barlangokat Is be­leértve — használjuk ki minél alaposabban! 3 Pék István nyugdíjas, Zsigárd:

Next

/
Oldalképek
Tartalom