A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-05 / 6. szám
Vietnamban. A nyilvánosságot ezek esetében Is félrevezetik: azt állítják ugyanis, hogy ezek nem mérges gázok, csupán hányásra késztetik, és Ideiglenesen elkábítják az ellenfeleiket. Pusztító biológiai hatásuk ivan azonban a betegekre, a gyerekekre és az öregekre. S most nemcsak a napalm és a foszforbombák bevetése, hanem a gázok használata következtében Is nagyon sok polgári személy hal meg Vietnamban. Gáz és baktérium S bár leginkább az atomháború veszélye izgatja az emberiséget, nem szabad megfeledkeznünk a biológiai és a vegyi háborúról sem, mely nagyon könnyen válhat a jövő háborújává. Legveszélyesebbek a fluoroszfoszfát-gázok. Borzasztó a hatásuk, és az előállításuk nem nagyon költséges. Sokszázezer dollárt fordítanak még hatékonyabb fegyverek kikísérletezésére: ilyenek a botulln mérgek, a sárgaláz vírusai stb. Az az elképzelés, hogy így mesterségesen olyan új betegségeket idéznek elő, melyek ellen nincs védőszer, nagyon Is reális. Idáig ugyan még nem jutottunk, de a vietnami háborúban bevetett gázok vészjelek. A vietnami háború elsőszámú áldozatai nem a katonák, hanem a polgári lakosság Ha vegyi anyagokkal semmisítik meg a rizsföldeket, ha gázt használnak, a mérgezés, vagy az éhezés miatt a civil lakosság hal meg. Minden Nobel-díjas tiltakozott Johnson elnöknél, de eddig mindez eredménytelen maradt. Ennek ellenére bízom, hogy 1967-ben változás állhat be. Azt Is megmondom, hogy miért: A gyakorlat és a tapasztalat Igazolja, hogy lelkes tevékenységgel befolyásolni lehet a nyilvánosságot, a sajtót, a különféle befolyásos csoportokat, és végül magát az amerikai kormányt Is. Ma ugyanaz a helyzet, mint amikor elhatározták a kísérleti atomrobbantások beszüntetését. Akkor is csupa pesszimista vett körül. Emlékszem még Harold Stassen előadására 1960-ban, a Stanford! egyetemen. Azt mondotta, hogy hiába próbáljuk meggyőzni a kormányt, mert a Szenátus akkor sem hagyná Jóvá a határozatot, ha ez sikerülne. Tévedett. Széles körű felvilágosító kampány Indult, mely befolyásolta, és végül meggyőzte a nyilvánosságot. Kennedy elnök végül is arra a meggyőződésre jutott, hogy a rádióaktív szennyeződés káros és elősegíti a gyermekbetegségek terjedését. Johnson nem Kennedy Johnson elnökből igazi diktátor lett. Hazudik, ha ezt szükségesnek tartja. Es éppen ez az, amit mindenki nagyon gyorsan észrevesz. Még a saját szövetségeseit Is becsapja, erőszakosan befolyásolja. Bár nagyon Is ügyesen uralkodik a különféle politikai csoportosulásokon, mégis csaknem mindenki csalódott benne. Ügy vélem, hogy éppen ezt a helyzetet kellene kihasználniuk mindazoknak, akik a vietnami békéért harcolnak. Az évszázad betegsége Ha a rossz Igazi okaira akarunk támadni, akkor elsősorban az elmaradottság ellen kell harcolnunk. Az alapvető probléma az, hogy mit is csináljunk bolygónkkal? Azt hiszem, hogy az embernek a Földön van a jövője, és az az Idő, amikor majd más bolygókra emigrálhat, még nagyon Is messze van. S éppen ezért helytelennek tartom, hogy olyan hatalmas összegeket fordítanak az űrkutatásra. Véleményem szerint csak nyernénk azzal, ha az űrkutatással nem sietnénk annyira. Mindkét tábor hatalmas összegeket fordít erre a célra. Ennek az összegnek a felét azoknak az embereknek az érdekében használhatnánk 'fel Inkább, akik nagy nyomorúságban élnek Földünkön. Nézetem szerint ma ia molekuláris biológia területén kellene tovább kutatni. Ez a tudomány olyan Iramban fejlődik, hogy már most számolhatunk azzal, hogy a közeljövőben egyre inkább alkalmazhatjuk az orvostudományban. Monod, Jacob és Lwoff Franciaországban, Kedrew és Petrutz az USA-ban, Crick és Watson Angliában olyan felfedezéseket tettek, amelyeknek döntő jelentőségük van az egész emberiségre. A közeljövőben már segíteni tudunk az embereknek lelki téren Is. Harcos optimizmus Az amerikaiak tíz százaléka életének egy részét pszichiátriai klinikán tölti. A kórházi ágyak ötven százalékát a lelki betegek foglalják el. Lehetséges, hogy az elkövetkező években gyógyítani tudjuk majd a schlzofrénlát, a legelterjedtebb lelki betegséget. Az utóbbi tíz évben áttanulmányoztam a molekuláris biológia kínálta lehetőségeket, a lelki betegségek gyógyítása terén. Ford 450 000 dollárt adományozott nekem erre a kutatásra. Sajnos, ez az összeg már elfogyotti Ha átmegy a köztudatba, mennyire meg lehet javítani az agyműködést, bizonyos természetes anyagok optimális adagolásával, ha azt is megtudják az emberek, hogy kutatások eredményeképpen hatalmuk lesz saját maguk fűlött, felteszik majd a kérdést, az emberek ős a kormányok egyaránt; mire érdemes, és mire nem érdemes pénzt fordítani?! Természetesen, ellenérvül felhozhatjuk, hogy kutatásaink eredményeit egyesek felhasználhatják őrült céljaik elérése érdekében, mert ilyen emberek még vannak. Ebben az esetben derülátó vagyok. Sohasem vettem részt atomfegyverek tervezésében, bár Oppenheimer ezt kívánta tőlem. Ennek ellenére a háború alatt rakéta-hajtóanyagokkal kísérletezhettem. Később lelkilsmeretfurdalásaim Is voltak miatta. Ma azonban, amikor Itt van végre a „{élelmi egyensúly* már nem bánt, hogy ilyesmivel Is foglalkoztam. A jelenleg felhalmozott rengetes fegyver is bizonyítja, hogy minden módon meg kell akadályoznunk a háború kitörését, hogy az államok közti viszony megváltozott, a háborúnak többé semmi értelme sincsen. A világháború eszméje képtelenség, mivel kollektív öngyilkosságot jelentene a mai viszonyok között. Ez a derűlátás azonban gyanakvó, éber és harcos optimizmus. Bolygónk sorsa attól függ, hogy milyen bátran és kitartóan fogunk harcolni az emberért. ford: NLE Ahol minden szóra vigyázni kell 1. A hétvégi pihenőhöz ablaka alá kilőtt kis nyílhegyben apró mikrofont helyeztek el. Ennek segítségével a kapók biztonságban és zavartalanul lehallgathatnak mindent, ami odabenn történik. Kereskedelmi tárgyalást, vagy szerelmi regényt... 2. Ilyen mikrofont szabadon árusítanak Franciaországban. A helyiségben elhangzó minden szót 100 km távolságra továbbit. 3. A kettévágott olivabogyóban helyeztek el a mikrofont, a szalmaszálba került az antenna. 4. öngyújtóban elhelyezett leadóállomás. 5. Az elhárító szolgálat emberei egy magánlakásban eldugott lehallgatókészülékek után kutatnak. A magánélet elvesztését és a túlméretezett gépkocsiforgalomból eredő bajokat tartják nyugati újságírók a század második fele legjellegzetesebb betegségének. A magánélet elvesztése — ez elsősorban az ipari kémkedés és a magánélet titkainak kifürkészése. Nyugaton ma a legidőszerűbb jelszó: Ne beszélj, mert minden szavadat felhasználhatják ellened! A trezorok mélyéről nem lehet annyi zsaroláshoz felhasználható anyagot előésni, mint a gazdasági „menedzserek“ raffinált módon lehallgatott intim beszélgetéseiből. Nincs olyan hely, ahol felbérelt kopák ne tudnának felszerelni és üzembe helyezni elektronikus „füleket“. Ennek megfelelően nagy lendületet vett az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a lehallgatókészülékek gyártása, de ugyanilyen mértékben fejlődik a lehallgatókészülékek elleni biztonsági berendezések előállítása is. Tehát tág tere van a kémkedésnek és az eilenkémkedésnek. mmTM
