A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-31 / 31. szám
3 E S|D N M Fészekrakás Keszegfalun Mikus Sándor riportja Keszegfalu újjáépítéséről a 6—7. oldalon Éljünk sokáig! Zs. Nagy Lajos riportja egy 90 éves orvosról a 18. oldalon A Hét képes ipari versenye a rimaszombati konzervgyárról a 19. oldalon. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozök Kultűregyesttletének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Ffiszerkesxtfi Major Ágoston Postafiák C 388, telefon 533-04 Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és IevélkézbesitO. Sxerkesztáség: Bratislava, Jesenského 8. Külföldre szélé előfizetéseket elütés: PNS — Ostredná expedlcia tlaée. Bratislava, Gottwaldovo nám. 48-VI1. Nyomja a PRAVDA nyomdevállalat, Bratislava, Stérova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kés, fél évre 39,- Kés, egész évre 78,— Kés. Kéziratokat nem OrzQnk meg és nem küldünk vlszsza. K-21*61566 „Lényegesen bővül o mogyor tonnyelvű középiskolai osztályok szama.. “ Szerkesztőségünk felkereste Mózsi Ferencet, a Szlovák Nemzeti Tanács nemzetiségi iskoláinak osztályvezetőjét, hogy tájékoztassa a Hét olvasóit, miben látják az iskolaügyi szervek az elmúlt iskolai év eredményeit—eredménytelenségét, s melyek lesznek a tanítók legfőbb teendői. Egy szokvány kérdéssel kezdjük a beszélgetést: mi volt a csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák legjelentősebb eredménye az elmúlt évben 7 — Az iskolaügy rendkívül sokoldalú és szerteágazó problémáiból csupán a következőket említem: az elmúlt esztendőben jelentős eredményeket értünk el a pedagógiai propaganda elvi szempontjainak nemcsak megoldása, de a pedagógusok körében való tudatosítása terén is. Több alkalommal hangoztattuk, hogy a tanítási nyelv megválasztásában egyedül a szülőké a döntés joga, mert ez a lehető legdemokratikusabb eljárás, amely minden adminisztratív módszert kizár. Ennek ellenére elfogulatlanul, tudományos megalapozottsággal tájékoztatni kell a'szülőket az anyanyelven történő oktatá? pedagógiai- pszichológiai jelentőségéről, előnyeiről. A csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák anyagi ellátásáról szólva me'g kell említenem a kilencéves alapiskolák teljes, — büszkén mondhatom — bőkezű és impozáns tankönyvellátását, gazdag tanítói segédkönyv és módszertani Irodalom kiadását. Sikerült ellátni magyarországi tankönyvekkel a szakközép és az ipari tanuló, valamint a gyógypedagógiai iskolákat. Ezenkívül 23 ezer diafilmet, 10 nyelvi laboratóriumot és sok más segédeszközt kaptak a magyar tannyelvű iskolák. Miért csak a pedagógusok körében sikerült a pedagógiai propaganda elvi kérdéseit tudatosítani? — A közvélemény kialakítása hosszadalmas folyamat és ezt csakis jó szervezéssel a sajtó, a rádió és a népművelés együttes ráhatásával érhetjük el. A sajtó, a rádió és a népművelési tevékenység, valamint a szülői munkaközösségek eddig meglehetősen ösztönösen — és meg kell-vallani — alacsony hatásfokkal végezték munkájukat. A jövőben össze kell hangolni ezt a tevékenységet. Ennek érdekében tervbe vettük az „Iskola és Család“ című havonta megjelenő folyóirat megindítását. Az első szám valószínűleg 1967 januárjában jut el az olvasókhoz. A 6 éves gyermekék szüleinek jé tanáccsal szolgál majd egy kis segédkönyv, amelyet a Tankönyvkiadó magyar szerkesztősége soron kívül szeptemberre jelentet meg. Ez lesz az első mű, amelyben a párt és a kormány Iskolapolitikájának megfelelően a szülőkkel megismertetjük az anyanyelvi oktatás jelentőségét. Hangsúlyozni szeretném, hogy a közvélemény kialakításában a munka dandárját a pedagógusoknak kell elvégezniük. Itt elsősorban a fent említett elvi kérdés gyakorlati tényekkel való bizonyítására gondolok, amit az oktató-nevellő munlka színvonalának emelésével érhetnek el. Ezt a jövőben többek közt például azzal fogjuk mérni, hogy vajon minden egészséges gyermek megszerzl-e a kilencéves alapiskolai végzettséget, vajon a kilencedik osztályt sikeresen befejező tanulók 40 %-a tovább tanul-e az általános közép- és szakközépiskolákban, és az érettségizettek 70 %-a jelentkezik-e a különböző főiskolákra, egyetemekre, hányat vesznek fel közülük, és a magyar főiskolások 70 %-a sikerrel fejezí-e be tanulmányait. Az iskolai oktatás, csak akkor eredményes, ha elvezeti tanulóit céljukhoz. Ez végeredményben minden pedagógiai propaganda alapja és bázisa. Milyenek voltak ezen a téren az eredmények az elmúlt iskolai évben? — A csehszlovákiai magyar tannyelvű Iskolák munkájának megítélése szenvedélyes érdeklődés és viták tárgya volt az elmúlt években. Ismeretes a két végletes álláspont: az egyik szerint az eredményeket elsősorban a negatív vonások jellemzik, a csehszlovákiai magyar pedagógusok munkája nem kielégítő, a másik pedig a valóságos konfliktusok és hiányok, ellentmondások és problémák felett szemet huny s ezzel lényegében lehetetlenné teszi ezek kiküszöbölését, a haladást. A párt XIII. kongresszusa szembeszállt az ilyen egyoldalú „értékeléssel“. Ugyanis az olyan bonyolult társadalmi jelenségnél, m'inf a nemzetiségi iskolát végzett Ifjúság szakmai és erkölcsi- politikai arculatának megítélése, egyedi esetekből kiindulni a következtetéseinket ezekre az egyedi esetekre alapozni nem szabad. Egyedi esetekkel mindent be lehet bizonyítani. Azt is, hogy a ml Ifjúságunk alig tud írni olvasni, de azt Is, hogy tudós-jelölt. Tipikus vonásokat, valóságos problémákat, fejlődési tendenciákat kell kitapintanunk. Csak a tudományosan megalapozott felismerések vezethetnek el bennünket a helyes következtetésekhez. Éppen ezért egyelőre hadd válaszoljak erre a kérdésre csupán így: eredményeink egyre javuló tendenciája rendkvül biztató. Milyen feladatok várnak a pedagógusokra az elkövetkező iskolai évben? — Feladataink — amint azt a XIII. kongresszus határozata is leszögezi, egyre inkább állandósulnak. Az új iskolai évben legfőbb gondunk a feladatok mind színvonalasabb megvalósítása és a végeredményeket felmutató iskolai munka. Ha megtanítjuk tanulóinkat tanulni, ha hozzászoktatjuk őket az önálló ismeretszerzéshez és az ismeretek önálló alkalmazásához, a könyvvel való bánásmódhoz, ha ■megismertetjük velük a szlovák szakkifejezéseket, akkor valóban előkészítettük őket az életre. Ehhez pedig ma már minden iskolának megvan a legfontosabb személyi és anyagi feltétele. Pártunk határozatai értelmében az iskolaügy a személyi és az anyagi ellátás terén a magyar tannyelvű Iskolákat előnyben részesíti azért, mert ezek az iskolák több tananyaggal, két nyelven, két kultúrával vértezik fel tanulóikat. Végül arra kérünk választ, hogy bővül-e az elkövetkező iskolai évben a magyar tannyelvű iskolák száma? — A pontos választ természetesen csak az iskolai év elején adhatom meg. Országos jelenség, hogy a most első osztályba lépők száma valamivel kevesebb lesz, mint tavaly volt. A magyar tannyelvű Iskolákra — az előzetes, tájékoztató jellegű jelentések szerint — éz a megállapítás nem vonatkozik. Növekszik a hatodikos tanulók száma és lényegesen bővül a magyar tannyelvű középiskolák osztályainak száma. Az elmúlt évhez viszonyítva 12 magyar tannyelvű középiskolai osztállyal több nyílik 1966, szeptember 1-én, mint tavaly. Szencen, Komáromban, Érsekújvárott, Ipolyságon, Losoncon, Rimaszombatban és másutt nyílnak osztályok. 1969-ig pedig — az érdeklődésnek megfelelően — a szakközépiskolák hálózata Dél-Szlovákíában Is eléri az országos szintet. Remélem, hogy mindez pozitívan kihat a csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák fejlődésére. Persze hátra van még ennek az örvendetes ténynek a pedagógiai propagandába való beépítése. Továbbra is feladatunk lesz, hogy harcoljunk az ellen a „gyors megtérülés elvéből eredő“ nézet ellen, hogy a 15 éves gyereket némely szülő nem akarja tovább Iskoláztatni (kell a családnak a kereset), vagy pedig kizárólag csak szakközépiskolába Íratja. Tehát: a tanulási alkalom az előző évekhez viszonyítva lényegesen nagyobb a következő tanévben. Egykét éven belül pedig mindazok részére, akik eredményesen fejezik be a magyar tannyelvű alapiskola kilencedik osztályát, mennvlségtleg ugyanolyan lehetőségeket teremtünk, mint általában Szlovákiában. Véleménye szerint mivel kellene majd az új iskolai évben mint központi kérdéssel foglalkoznia a sajtónak? — Az ifjúság eszmei nevelésének kérdése mellett továbbra Is az Iskolaérettség és a pályaválasztás kérdéseivel — persze a csehszlovákiai magyar tannyelvű Iskolák speciális szempontjából vizsgálva ezeket a problémákat. A XIII. kongresszus hangsúlyozta a szakképzettség rendkívyii jelentőségét. Ezért a pedagógiai propaganda állandó és központi feladata az 1966/67-es Iskolai évben a kommunista nevelés és a többet-tudás igényének elterjesztése lesz. Népmozgalommá kell termi a tanulást az iskola minden (alaip-, közép- és főiskolai) szintjén, mégpedig nemcsak a gyermek- és Ifjú, hanem a felnőtt korban Is. Ennek érdekében kell minden erőnket mozgósítani és minden lehetőséget — sajtót, a rádiót, a népjnűvelést — az eddigieknél még hatékonyabban felhasználni.
