A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-24 / 30. szám
Winnetou megérkezett a katonai erődítménybe . Wtnnetou azonban pillanatok alatt visszavette /i Kapiiuny eiueile winncivuiui luuiuuuut^ui • Winnetou Taylor tábornok meghívását azonnal elfogadta. Old Shatterhand kísérte el fit az erődítménybe. Megérkezésük után azonnal észrevették, hogy valami nincsen rendben, mert az fir Old Shatterhandot nem eresztette be az erődítménybe és Wlnnetounak Is le kellett adnia fegyverét. Winnetou azon is meglepődött, hogy az ezredes helyett a kapitány fogadta, aki elvette tőle tomahawkját, többszőr arcul ütötte, majd dühösen rászólt: — Az olyan rühös indiánokkal, mint amilyen te is vagy, csak Így beszélek szívesen ...! Winnetou azonnal rávetette magát a kapitányra és pillanatok alatt vlszszaszerezte tomahawkját. Igyekezett azonban megőrizni a nyugalmát, mert tudta, a kapitány arra vár, hogy mint támadót lefogássá és börtönbe vesse. — Biztonságot Ígértek, amikor ide meghívtak — mondotta nyugodt hangon. — Az igaz — vőlaszolta cinikusan a kapitány de azt nem ígértük, hogy innét vissza is mehetsz. Winnetou azonnal felismerte a helyzet komolyságát. Tanácstalan volt. Gondolkozott. Tudta, hogy minden elhamarkodott lépés súlyos következményekkel járhat. Hosszú másodpercekig farkasszemet nézett a kapitánnyal. Éppen azon tűnődött, hogy valamilyen csellel megszökik, amikor az ajtóban váratlanul Old Shatterhand jelent meg, az ajtó előtt őrködő katonát félrelökte és a szobőba nyitott. —■ Tiltakozom az ilyen viselkedés ellen — mondotta erélyesen. A kapitány nem felelt Old Shatterhand tiltakozására. Gúnyosan végigmérte, majd hangosan felnevetett. Old Shatterhand is tanácstalan volt. Időt akart nyerni, hogy valamilyen ötlettel megmentse a helyzetet. — Mi azért jöttünk — mondotta végül —, hogy az ezredessel beszéljünk. A kapitány csak nevetett, amiből Old Shatterhand arra következtetett, hogy a táborban valamilyen rendkívüli dolognak kellett történnie, mert a kapitány úgy viselkedett, mintha ő volna a parancsnok. — Hát, ha az urak az ezredest akarják látni — szólalt meg végül gúnyosan a kapitány — annak semmi akadálya sincsen. Tessék, parancsoljanak, fáradjanak át a másik helyiségbe ... — Vele ugyanis már nem tárgyalhatnak ... mérges kígyó marta meg... meghalt.. . Old Shatterhand a szomszéd szobában az ezredes felravatalozott holttestét látta. — Ha ez így van, márpedig saját szememmel győződhetem meg róla — tűnődött Old Shatterhand — ez ekkor azt jelenti, hogy a kapitány helyettesíti most a tábornokot. Ez pedig számunkra nem jó, mert a jelenlegi helyzetben azt teszi velünk, amit csak akar. A ravatal mellett feküdt az ezredes pisztolya. Old Shatterhand gondolkozás nélkül felkapta a fegyvert és a kapitánynak szegezte. (Folytatjuk)
