A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-24 / 30. szám

állapítható, vajon öröklött betegséggel születtek-e. Ruth Achs és Rita Harper olyan gyermekeket figyelt, akiknek édesanyjuk a terhesség első hónapjaiban vöroshtmlöben szenvedett. S bebizonyították, hogy ez a betegség a gyermekek tenyerén észrevehető nyomokat hagyott. Az orvos a gyermek egyszerű tenyér-lenyomatából könnyűszerrel megállapíthatja az öröklött betegség diagnózisát. A következő betegségekről van szó: süketnémaság, farkassötétség, rosszul fejlett szívizom. Ezeket a betegségeket az anya megbetegedése okozta s a diagnózis

sö ízben állapították meg, hogy ezek közé a tényezők közé különböző kórokozók vírusok tartoznak. Eelismerték, hogy a gyermek tenyerén, akinek anyja terhessége alatt vöröshtmlőben szenvedett a következő háromféle jel található:

1. Rosszul kinyílt vonalak. Minden ulj-tőtöl egy vonal Indul amelyek a középsöujj, gyűrűsujj és klsujjtól Indulnak és a hüvelyktől távolodva nyílnak kt, Az anya terhesség alatt vórhenye okozza, hogy a gyermek tenyerén ezek a vonalak fordítva nyílnak kt.

2. Minden normális tenyéren van két átlós vonal, melyet a

chlrológusok az ész és a szív vonalainak neveznek. Azoknál a gyermekeknél, akiknek anyjuk az említett betegségben szenvedett, ez a két vonal egyesül.

3. Rosszul elhelyezett trlrádtus. A tenyérben rendszerint van egy Ipszllon alakú rajz, amelyet trtrádtusnak nevezünk. A vörheny nyomait viselő gyermekeknél ez a trlrádtus rendszerint közelebb helyezkedik el az ujjakhoz.

Ha az orvos az újszülött tenyerén észreveszi ezeket a rendellenességeket kötelessége megvizsgálni a gyermeket nem szenved-e vörheny okozta megbetegedésben.

Kiolvashatók-e a tenyérből a betegségek?

A képünkön látható síró gyermek két orvosnő vizsgálata ellen tiltakozik, akik eddig Ismeretlen módszerrel olvasnak a tenyeréből. A chtrológusok már régtől fogva állították, hogy az ember tenyeréből kiolvashatók az egyén jellemvonásai, sőt jövője t s, s most a Down State Medical Centre New York-t Intézet két orvosnője szerint az újszülöttek tenyeréből megmegállapttása után azonnal elkezdhetik gyógyításukat.

A normális „tenyérjóslás“-t chtrológtának nevezik. A tenyérből való diagnózis megállapítást dermatogllphtlának.

Míg a csecsemő tenyerének vonásait valamelyik szülőjétől örökít, tudjuk, hogy ezeket a vonásokat egyéb tényezők Is befolyásolhatják és a New York-t orvosnők éléi síró gyermek tenyér-lenyomata teljesen normális

Amikor a trlrádtus nincs a helyén — a gyermek, akinek anyja vörhenyben szenvedett, szívbajt Őrükéit

A töltőtoll és a súlyemelés

Bizonyára még sosem gondolkoztak el azon, hogy mennyit nyom a töltőtoll, amellyel Írnak. Nem Is olyan egyszerű feladat ez, és gyakorlati megoldása korántsem másodlagos jelentőségű.

Minthogy az ezzel kapcsolatos problémának aligha szenteltek figyelmet, tegyük félre a töltőtollat, és próbáljuk közösen megoldani a feladatot.

A töltőtoll legelterjedtebb típusa húsz gramm súlyú. Ez annyit Jelent, hogy ha azt akarjuk, hogy a papíron tintanyom maradjon, ujjalnknak 20 gramm műanyagot és fémet kell balról jobbra átvinniük. De amikor leírnak egy szót vagy betűt, még fel is emelik a tollat a papír fölé. így egy perc alatt több mint egy kilót, óránként pedig már 70 kilogrammnál többet emelnek fel. Ebből következik, hogy az Íróasztalnál több órát eltöltő embereknek egy munkanap alatt csaknem egy tonnát kell felemelniük. Nem csoda hát, hogy néha a munkanap végén UJJaink felmondják a szolgálatot. Voltaképpen semmi nehezet nem emelgettünk és mégis elfáradt a kezünk.

A töltőtollal azonban nemcsak a felnőttek írnak, hanem a gyermekek Is. Hét még ők menynyire elfáradnak a tonnányi teher „lehordása“ után.

önkéntelenül irigyelni kezdi az ember a csehszlovák Koh-i-noor gyárban előállított tíz giramm nál kisebb súlyú töltőtoll tulajdonosait. Noha nem szabadítja meg őket a tehertől, a vele való Írás mégiscsak feleannyi fáradsággal Jár.

Lehet, hogy soha nem töprengtem volna el a dolgon, ha nem vettem volna részt azon a sajtókonferencián, amelyet az Idén Moszkvában sorra kerülő technikai és adminisztratív munkák gépesítési eszközeit bemutató nemzetközi kiállítás alkalmából a külföldi kulturális kapcsolatok bizottsága rendezett. Ez a kiállítás tulajdonképpen az Irodai munkaszervezés és gépesítés nemzetközi bemutatója lesz.

Ne nevessenek, kérem, az „iroda“ szón. Beszélhetnek róla bármilyen Ironikusan a viccmesterek, töltőtoll, ceruza, papiros, telefon, diszpécseri szolgálat, kartoték, Irattár és a többi Irodai kellék nélkül nem lehet élni korunkban. A közgazdászok kiszámították, hogy a munkások munkatermelékenysége az utóbbi száz évben a tizenötszörösére emelkedett a világiparban, viszont a mérnöki és technikai szolgálatok, az adminisztratív apparátus, a munkájuk jellegénél fogva tollhoz és papírhoz kötött valamennyi szakember munkatermelékenysége csupán a kétszeresére nőtt. Ezt az Irodákban alkalmazott emberek számának rohamos növekedése Idézi elő.

A helyzet nemcsak az Iparban Ilyen. Kiszámították például, hogy az orvos a munkaidő 80 százalékát nem a páciensek kivizsgáláséra és gyógyítására, de a kórlap kitöltésére, receptek, jelentések Írására és más Irodai munkára használja fel. A felmérés kimutatta, hogy a mérnök épületen vagy üzemben eltöltött munkaidejének 70 százalékát utalványok, fuvarlevelek, Igénylőlapok és jelentések kitöltésre és elintézésére fordítja.

De az orvosoknak, mérnököknek, közgazdászoknak, tervezőknek és az Ipari vállalatok Igazgatóinak közvetlen szolgálati kötelességeik teljesítésén kívül szükségszerűen ismereteik gyarapítására kell egy csomó Időt fordítaniuk. Hiszen ha nem Így tesznek, lemaradnak. És nem valami egyszerű dolog megállapítani, ml újság abban a szakmában, amelyben az ember dolgozik. A világon évente 2—3 millió tudományos és műszaki cikk jelenik meg különböző nyelveken. Hogyan válassza ki az ember ebből az adathalmazból a szükségeseket?

Vagy vegyünk egy más példát. A gazdasági információ temérdek Összetevőből áll. Nehéz elképzelni, mennyi szakmunkára van szükség ahhoz, hogy feldolgozzák ezt a több száz milliárd számot, melyek ismerete nélkül a gazdaságirányítás lehetetlen.

Mindezek a problémák már régen nyugtalanítják a közvéleményt. Tömegével érkeznek a javaslatok. Van, aki szerint az orvosokat úgy

szabadíthatják meg a fölösleges adminisztrációs murájától, hogy a kétszeresére, sőt a háromszorosára emelik a nővérek számát, és a nővérek megtanulnak gyorsírni és gépelni.

Mások viszont azt hiszik, ahhoz, hogy a mérnök mentesüljön a levelek, utasítások, vagy Jelentések megfogalmazásától, növelni kell a gyorsírni tudó titkárnők számát.

De ha ezeket a tanácsokat megfogadnánk, el se tudjuk képzelni, mennyi ember foglalkozna rövidesen ezzel a nem túl produktív munkával. Nem, a tudományos és műszaki haladás, a termelés soha nem látott fejlődése és a mind bonyolultabb Irányítás évszázadában nincs szükségünk az alkalmazottak számának növelésére, hanem meg kell teremtenünk a technikai és adminisztratív munkák gépesítésére szolgáló legkülönfélébb eszközöket, a töltőtolltól egész az elektronikus számológépig.

És valóban, minek növelni a gyorsírni tudó nővérek számát, amikor az „Orgatachnlka“ bolgár cég szakemberei az egységesített és szabványosított formák és készülékek olyan kitűnő rendszerét javasolják, amely a páciensről és betegségéről szerzett korábbi adatmenynylség mellett kétharmaddal lecsökkenti az orvos Irodai munkájátl Az orvosok számának növelése nélkül két ős félszeresen emelhető tehát az orvosi munka hatékonysága.

Aztán meg minek növelni a titkárnők számát, amikor a magnetofon édestestvére — a diktafon — lehetővé teszi az egy gépelt oldalnyi szöveg megfogalmazásához és leírásához szükséges Idő 5—8 percre való lerövidítését? Ha pedig a központi gépesített lelrószobával összekapcsoljuk a diktafont, tízszeresen, sőt tizenötszörösen csökken a jegyzőkönyvek, Iratok, levelek megfogalmazásával Járó Időveszteség.

Mennyi időt vesznek Igénybe az Intézetekben, hivatalokban, Irodákban csak a különféle leírások. Közben szép számban vannak olyan készülékek, amelyek 6000 másolatot Is képesek elkészíteni óránként.

Ezeket a készülékeket és az egyéb gépek egész sorát mutatják majd be a kiállításon. Különösen érdekesek a többi között a speciális önműködő tájékoztatási gépek a szükséges adatok keresésére. Ezen a területen a technika messze túlszárnyalta az emberi agy képességeit. Elég megemlíteni, hogy a lyukkártyákon történő adafkeresésre szolgáló szelektor egy óra alatt 24 000 kártya átnézését teszi lehetővé.

rrrar