A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-11 / 50. szám
■ Hajdan... ... Csevegés a varrásról A varrástechntka történetét vizsgálgatm, megtaláljuk az összefüggést az egyes korák népeinek kultúrája, ruházkodása között. Már az ősember Igyekezett két vagy több anyagot, bőrt tartósan összeerősíteni. A leletek bizonyítják, hogy az ősember tűje halcsont, vagy valami hosszabb tüske volt. Cérnaként a növények indáit, rostjait és az állati bőrből hasított szíjat használták. A középkorban a kézi varrás célja volt, hogy az anyagokat ne csak tartósan, hanem szépen is erősítsék egymáshoz. így lett az öltés technikája művészi mesterség. Erről tanúskodik a népi hímzések gazdasága. Igaz, hogy egy-egy ruha megvonása, elkészítése néha hosszú ideig tartott, viszont mint drága ékszert viselték, öltötték magukra s a nemzedékekre mint drága családi vagyon szállt át, mint örökség. Ez a hoszszadalmas és költséges varrás fárasztó is volt. A technika fejlődésével a szakemberekben az a gondolat vetődött fel, hogyan lehetne a kézi varrást géppel végezni? A legtöbb gondot az okozta, hogy a bonyolult alapöltés technikáját csak kéz tudta elsajátítani, egyelőre géppel utánozni nem sikerült. A szövő- és fonóiparban már gépek dolgoztak, de a varrást még mindig kézzel végezték. A kísérletezők, feltalálók mindenképp a kézi varrás tűjét és öltéseit szerették volna géppel végeztetni. A kézi varrásnál a tűbe fűzött cérna az öltésnél teljes hosszúságában végig csúszik a tű után, ezt géppel megvalósítani nem tudták. Számtalan kísérletre, fáradságra és türelemre volt szükség, míg a varrógép meszülethetett. 1790. körül egy szabómester szórakozásból olyan gépet szerkesztett, mely két szövetet egymáshoz fűzött. Igaz, hogy ezek az öltések lassúk és csúnyák voltak. A szabómesternek mivel nem volt pénze, gépét nem tökéletesíthette. Egy osztrák újító már olyan gépet szerkesztett, melynek szerkezete láncöltést végzett. Az 6 gépét is csak értéktelen játékszernek tekintették kortársat. Száz évnek kellett eltelnie, mikor egy francia szabómester, 1892-ben láncöltéssel dolgozó gépet szerkesztett. A gép favázra vol erősítve s több erős embernek kellett hajtania. Gépét szabadalmaztatták is, melylyel katonaruhákat varrtak. Szabótársi féltékenységből felgyújtották a gyárát, ahol több gépe ts elpusztult, megsemmisült, őt pedig száműzték az országból. Az 0 gépén már csak annyi fonál haladt a tű ttán, amennyit egy-egy öltéshez szükséges. Láncöltéssel dolozott, tűje horgolótűhöz hasonlított, de az 0 gépét is kézzel kellett meghajtani. Sok kísérletezés után sikerült az egyszerű tüzőöltést géppel végezni, ezt a gépet Is kézzel mozgatták. Pár év múlva már lábbal hajtható varrógép dolgozott. Ez volt a mai varrógép őse. Már orsós hajócskát alkalmaztak. A tökéletesített és olcsó varrógép Singer találmánya. P f a f f német gyáros már fehérnemű varfásra Is alkalmas gépet szerkesztett. Bizonyára érdekli olvasóinkat a kézi- és gépi varrás közötti különbség: míg kézzel egyet öltünk, a jó varrógép 100 öltést végez. Kézzel egy perc alatt 35— 40, kisipari géppel 800—1000, gyorshajtásé nagyüzemi géppel 4—5000 öltés készül el. Amit egy varró kézzel 30—35 perc alatt végez el, ugyanezt 1—2 perc alatt a kisipari és fél perc alatt a gyorshajtású gép elvégzi. A gépi varrást egy alsó és egy felső szál hurkolása alkotja. (Meggyőződhetünk a bontásnál). A kézi meghajtású varrógép már csak a múzeumban látható, ezt váltotta fel a lábhajtásos s ma már eléggé elterjedt a villany-hajtásos varrógép ts. A varrógép gyártás állandóan tökéletesedett, modernebb külsővel célszerű bútordarabbá fejlődött. A 4—5 kg súlyú táskagépek a legkorszerűbbek, mert nemcsak varrásra, de hímzésre, beszövésre, tűfestésre, díszítő és cstpkefelvarrásra s egyéb különleges munkára is alkalmasak. A varrógép nemcsak ló segítőtársa a ház asszonyának, de jól megválasztva ízléses bútordarab is, a dolgozó nő gépesített otthonának célszerű kelléke. — nj — A Dior által bemutatott idei nagy divatslóger a hosszú, vádlit befedő kabátka, köpenyeg két gyönyörű darabja. 1. Egyenes vonalú vastag fekete gyapjúkabát derékon elhelyezett 5 cm széles bőrövvel, felső részén négy gombbal és raglánszerűen bedolgozott ezüstróka újjakkal. Csáléra csapott barettsapkát és térdig érő, lapos sarkú szűk, ráncos fekete antilopcsizmát visel hozzá a próbakisasszony. 2. Teveszőrből készült pezsgöszínü gyönyörű kepp, térdet szabadon hagyó fekete ruhával, fekete gombokkal és a gallér alatt futó, nagy maslira kötött fekete bársonyszalaggal. k? Fiiggönyminta Egyik kedves olvasónk, Morkaczné, horgolt függönyminta leírásét kéri. Azt hisszük az alább következő minta elnyeri tetszését. A szimmetrikusan elhelyezkedő üres és tele kockák mellett azsúrminta díszíti a függönyt. Az üres kockák 1 kétróhajtásos pálca és 5 láncszem váltakozásával készülnek, a tele kockáikba láncszemek helyett 3 kétró hajtásos pálca kerül. Az azsúrmintánál a két kockát átfogó hosszú ívek 10 láncszemmel készülnek. A tíziáncszemes ívekbe 5 láncszem, 1 rövidpálco és 5 láncszem kerül. 1 csík 18 kocka szélességű, oda-vissza haladó sorokkal horgoljuk, a sorok végén 7 láncszemmel fordulunk. A csíkokat a hétláncszemes ívek közepén 5 láncszem és 1 ötláncszemes pikó váltakozásával a kép és a rajzt szerint horgoljuk össze. 'Egy csík szélessége az összehorgolás egyik kockasoróval együtt (19 kocka) 20-os fonalból kb. 14 cm.
