A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-11 / 50. szám
Mintegy kétszáz ember Jelent meg a szép, tágas bácsi kultárhézban, hogy emlékezve az elvágzett munkára a megvitatva a jelen ás a Jövő problémáit tisztelegjen a Csemadok küszöbön álló IX. Országos Közgyűlése előtt s bizonyítsa, hogy a Csemadok tagsága és az egész csehszlovákiai magyarság érzi a haladás, az épitömunka szükségét, tud Józanul, előremutatón gondolkodni és — ami talán a legfőbb — szeret dolgozni. Az ünnepi taggyűlés, amelyen a Csemadok Központi Bizottsága részéről Lőrincz Gyula országon elnök és dr. Szabó Rezső vezető titkár, a Komáromi Járási pártbizottság részéről pedig Kosztanko Antal vezető titkár Is részt vett, Varga Zoltánnak, a Csemadok helyi szervezete titkárának rövid, beszámolójával kezdődött. A be. számoló méltatta a helyi szervezetnek a legutóbbi országot konferencia őta végzett munkáját, ám a hiányosságokról sem feledkezett meg. Búcs szövetkezeti község, s Szlovákiában évekkel ezelőtt itt nyílt meg az első szövetkezeti klub. A falu kulturális életét, a tömegszervezetek tevékenységét azóta ez a klub koordinálja, a az egyes tőmegszervezetek közt valóban példás az együttműködés. A beszámolót több mint másfél érás vita követte. Retkes Lajos, a szövetkezet elnöke, mintán elégedetten állapította meg, hogy a falu szellemi színvonalénak emelkedését a műkedvelő csoportok tevékenységén kívül a falusiak gondolkodásmódja, műveltsége, iskolázottsága, a község külseje, a köznapi munka kultúráltzága is Jelzi (s ennek a közös, kuliéról! munkának szép példája a búcs! kultúrhéz: a szövetkezeti klub), fölemlitette a környék egyik legégetőbb problémáját: a szőlőtermelő szövetkezeteknek, amilyen a bécsi is, nincsenek megfelelő szakembereik, mivel egósz Csehszlovákiában nincs magyar nyelvű szülészeti, Búcsi példamutatás vagy kertészeti technikum. Szoby Kálmánná arra panaszkodott, hogy színdarabokból és irodalmi összeállításokból nem éli elég bő választék a műkedvelők rendelkezésére. Kiss Mihály e pedagógusok bekapcsolódását hiányolja a falu kulturális életébe. Lőrinez Gyula, a Csemadok országos elnöke helyesli, hogy a fölszólalók nem csupán községük szőkébb problémáit tartják szem előtt. Volt idő, amikor tói rózsásan láttuk a Jövőt, ám rájöttünk, hagy józanabbal kell gondolkodnunk, mind gazdasági, mind társadalmi kérdésekben. Szlovákia és Csehszlovákia Kommunista Pártjának legutóbbi kongresszusa behatóan foglalkozott iparunk ós mezőgazdaságunk problémáival. A nemzetközi helyzet változása, a nagy selejtvetsztesig, s nem utolsósorban a tavalyi árvízkatasztrófa erősen megviselte nemzetgazdaságunkat. Az árvíz mintegy négyszer lakóházat tett tőnkre, z még többet rongált meg. Am az elemi csapás mutatta meg a legjobban, hogy nőpsink le tudják küzdeni a nemzetiségi 6s egyéb kicsinyes súrlódásokat, s kéz a kézben, egy emberként vállalják e katasztrófs-okozta károk helyrehozását. Lörincz Gyula elvtárs aztán méltatta a Csemadok tizenhét éves tevékenységét. A bécsi pedagógusok nevóben Török István),S a kilencéves Iskola igazgatóhelyettese kórt szót. Szerinte helytelen a pedagógusokra égy nézni, mintha semmit sem csinálnának. Valamikor két-három értelmisági élt egy falában, természetes tehát, hogy a kulturális élet Irányítása reájuk bérűit; ma asonban, amikor faluhelyen is Igen suk embernek van már érettségije, s amikor az általános Iskola követelményei mind nagyobbak, a tanítóktól nem várhatunk nagyobb társadalmi tevékenységet, mint a község többi irtelmes emberétől. Ezenkívül a búosi tanítóság mér hosszú évek óta birkózik egy speciális problémával: nincs megfelelőiskola épülotUk és óvodájuk. Kosztanko Antal, a CSKP Járási Bizottságának vezető titkára a szőlészeti és kertészeti szakkáder-képzéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a komáromi járás részéről már javasolták egy szőlészeti-kertészeti technikum megnyitását Karvén. A pedagógusok tevékenységében méltányolta tanítóink önmüvelósét, hisz a tanítók nagyrésze maga Is tovább tanul, hogy ezáltai iskoláink színvonala emelkedhessék. A vita után Czekes József felolvasta a Csemadok országos közgyűlésnek címzett távirat szövegét, amely büszkén jelenti be: Búczon a Közgyűlés tiszteletére 51 ű] taggal növelték a taglétszámot, s így elárték, hogy a község minden nyolcadik lakosa Csemedok-tag. Ez a falu Idejekorán megértette, hogy a közösségben, az összefogásban rejlik a siker titka. S a megkezdett éten nem áll meg, újabb és újabb eredményekre végyik. A Csemadok IX. Országos közgyűlése előtt Több mint négy év után ismét összejönnek a Csemadok küldöttei, hogy kicseréljék tapasztalataikat, hogy megvitassák kultúránk időszerű kérdéseit. Milyen gondolatokkal indulnak útnak e küldöttek, s mit várnak a A naszvadl citeraegyüttes megszervezője. A régi clterásokből alig maradt hírmondónak valaki, pedig „dísznőbálokon“, tollfoszt óban és egyebütt ahol nagyobb társaság verődött össze, régente gyakran előkerült a cltera: „gyalogszékre“ tették, úgy Játszották rajta. Méry Kálmán clterazenekara héttagú, de hangszert többet Is készítettek, egy régi cltera nyomán. A kát éve alakult kis együttes már többször fellépett; a jövőben a táncosokkal, énekesekkel karöltve be szeretnék mutatni az egykori népszokásokat. A kilencéves iskolának jól működő mandollnzenekars Is van, az Idei járási alkolóversenyen a második kategóriában a naszvadal mandolCnosok lettek az elsők. Méry Kálmánnak van néhány javaslata: rendezzenek „Egy falu — egy nóta“ műlésétől a Csemadok tagjai? MÉRY KÁLMÁN, tanító, Naszvad sorokat (ami abból állna, hogy négy-öt helyi szervezet húsz-húsz perces részletekkből egy egész estés műsort állítana össze, s ezt sorra mind a négy-öt részvevő faluban bemutatnák, A naszvadlak külön büszkesége a felnőttképzés: azok a felnőttek, akik valamilyen oknál fogva nem végezték el az általános Iskola kilenc osztályát, hetente háromszor öt órát töltenek az iskola padokban. Ezt az esti Iskolát, amely egy évig tart, rendszeresen tizenöt tanuló látogatja. E tanulók egyharmada kéri, a kilencéves Iskola záróvizsgája után tegyék nekik lehetővé, hogy Itt helyben a tlzenkétéves -iskolát Is elvégezhessék. Csemadok Országos Közgyű-BÍRÓ JÁNOS, banktisztviselő, Nagyudvarnok Az egy éve megalakult nagyudvarnoki helyi szervezet elnöke. A Du na szerdaihely tőszomszédságában fekvő, 550—300 lakosú községben rna harminc tagja van a Csemadoknak: főleg felnőttek, szülők. A jövőben szeretnének minőéi több fiatalt beszervezni, annál Is Inkább, mert Bíró János maga is fiatal még — öt éve érettségizett a torát jslaval közgazdasági középiskolán, s most az Allamt Bank dunaszerda’helyi fiókjában dolgoz k. Az udvarnokl fiatalok nagyobb része Dunaszerdahelyre, esetleg Nagymegyerre Jár munkába, de az estéiket otthon töltik, hacsak nincs Szerdahelyen valami kulturális megmozdulás, esetleg táncmulatság. Mert Dunalszerdaihely tőszomszédságában nehéz a rohamosan fejlődő kisváros kulturális életével lépést tartani, a Járási székhely könnyen fölszippantja a kultúra nagyudvamokt támogatóit, Tanfolyamok, előadások szervezésének a faluban nincs értelme, egyelőre tánccsoportra sincs kilátás. A télen egy színdarabot akarnak betanulni, összhangba kell hoznlok a Csemadok és a CSISZ tevékenységét. Kultúr, házukat — egy régi kastély — ez Idén tatarozták. CSISZ és egyéb konferenciákon Bíró János már részt vett, mégis örül a konferenciának, mivel reméli, ott alkalma nyílik különböző vidékek küldötteivel megismerkednie, s a tapasztalatcsere után a dun-aszerdahelyl Járás helyi szervezetei még nagyobb lendülettel fognak dolgozni.
