A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-04 / 49. szám
Kuruzs — Holocsy István irodalmi színpad É A osszú várakozás után végre megindult a munka a Csemadok po- M/M zsonyi helyi szervezetének Május 1. tér 30. alatti (szlnháztermé- M A ben. A József Attila ifjúsági klub, a Forrás Irodalmi színpad, és • • a Déryné színház tagjai minden hét péntekjén felváltva tartanak előadásokat a Csemadok „Kisszínpadon“. Vendégcsoportok fellépésére is számítanak, sőt az Írószövetség magyar tagozatával karöltve, tudományos, irodalmi és társadalmi problémákkal foglalkozó Ismeretterjesztő, valamint szórakoztató előadásokra is sor kerül. A közönség részéről megnyilvánuló érdeklődés bizonyltja, hogy hasznos volt a kezdeményezés, régi mulasztást pótoltak. A „Klsszlnpad“ Csokonai Az özvegy Karnyóné és két szeleburdiak cí— Egyelőre tehát ismét klasszikus Íróval foglalkoznak, mű komédiájával kezdte meg munkáját. A Forrás irodalmi színpad tagjai Kulcsár Tibor rendezésében igein dicséretes előadást produkáltak. |Az Irodalmi színpad tagjainak nem ez volt az első bemutatkozása. 1963- ban Ady estükkel a modern előadásra való törekvésüket bizonyították. A csehszlovákiai magyar Irodalom képviselőinek, művelt Is nagy sikerrel tolmácsolták. Madách-emlékműsorukért a komáromi Jókai-napokoin arany emlékérmet kaptak, múlt esztendei Vörösmarty estjüket mintegy tizennégyszer ismételték meg Bratlslavában és környékén. A csoport tag jai szép eredményeket értek el különböző szavalóversenyeken. Csokonai komédiáját pedig Immár negyedszer viszik színre. Méltányos tehát, hogy megemlékezzünk róluk és figyelemmel kísérjük fejlődésüket. Megkérdeztük Kulcsár Tibort, a Duna-utcal iskola miagyar szakos tanárát, mik a Forrás további tervei? Az eddigiekből ugyanis — Ady, Madách, Vörösmarty és Csokonai bemutatása révén — arra gondolhatunk, hogy a „Forrás“ elsősorban a klasszikusok tolmácsoláséra vállalkozik. — A klasszikusok felelevenítése nem valami dogmatikus jellegű pedagógiai célkitűzés, inkább nagyon is tudatos művészi eszköz — mondotta Kulcsár Tibor. — Nem vitatható és nem ts kívánjuk elhallgatni, hogy tanulóink az előadások által közelebb 'kerülnek a tananyaghoz, hagyományainkhoz, de végső soron ezen az úton kívánunk eljutni Idővel a modernekhez Is. — Egyelőre tehát Ismét klasszikus íróval foglalkoznak. — Igen. De Ismét más irányban és másféle műfajban. Most például egy balladaest megvalósítását tervezzük. Eredeti népi balladákra gondolok. Úgyszintén aktuálisnak vélem végre Jókai kevésbé Ismert ifjúsági művelt is előszedni és bemutatni azt a Jókait, aki vitán felül a mához Szól. — Szeretnénk erről közelebbit is megtudni — A Debreceni lunátíkusra gondolok. Persze mindez Javarészt csupán tiervezgetés, Időhiány miatt nagyon Is kezdeti stádiumban... Kulcsár Tibor nemcsak rendező és tanár, de költő Is. Vagy talán elsősorban az. Annak Idején a sokat vitatott, Nyolcak Antológiájában Is helyet kapott, majd megjelent a Pogány imádság című feLf 1 gyeltétő verseskötete. Hogy irodalmi ambícióit neim adta fel,-bizonyltja a Saját dramatlzáclójában színre került Madách, valamint a Karnyónéhez Írott előjáték is. — Valóban nem adtam fel irodalmi törekvéseimét, mégis kötelességemnek érzem azt, hogy mielőtt végleg a költészethez pártolnék, megfelelő utánpótlásról gondoskodjam. Fontosnak tartom, hogy legyen valaki, aki tovább viszi, amit én elkezdtem... — Igen, ezt kár lenne abbahagynil Kulcsár Tibor csoportja már Jóval felülemelkedett a nálunk megszokott átlagszínvonalon. IA Kulcsár rendezte irodalmi összeállításoknál soha sincs Jele a kapkodásnak, félmunkának, szertelenségnek, vagy éppen fegyelmezetlenségnek ... — Mindez talán a pedagógus-rendező Javára írandó ... — Azt hiszem, a költő Kulcsár túlságosan szerény. Írjük tehát javéra kérdezetlenül Is a művészi igényességet. És a kettő egyesüléséből valamit, ami kialakuló kulturális életünkben nagyon Is értékelendő, a magyar §zó tiszteletét. át Zviedrisz hegedűi A Szovjetunióban jól Ismerik Alekszander Zviedrisz lett festőművészt. Munkáit országos és köztársasági tárlatokon Is kiállítják. Tájképein legtöbbször a tengert ábrázolja. Ez nyilván nem véletlen, hiszen Zviedrisz kitűnően vitorlázik, valamikor Lettország bajnoka volt. Van .még egy mástk kedvelt szórakozása a művésznek: hegedűket készít. Ennek szentelt minden szabad idejét. Mintegy száz hegedű került kt már a mester keze alól, mindegyiknek más a hangja, csengése. A húros hangszerek Idei össz-szövetségl pályázatán voll két mélyhegedűje. A lett hegedűkészítők közül Zvledrlszt elismerő oklevéllel tüntették kt. 1932-ben Eugéne Cole ismert francia művész kipróbálta egyik hegedűjét. El volt tőle ragadtatva. A lett muzsikusok közűi L. Rubene, V. Sztureszten, A. Madrevlcs Zviedrisz készítette hegedűkön játszanak. De más szovjet és külföldi mesterek Is az ő hegedült használják. Drága ereklyeként őriz a mester két hegedűt. Az egyiken híres virtuózok: Dávid Ojsztrah, Szigeti József, Isaac Stern, Jacques Thtbaud, Fritz Kreisler és mások aláírásait látni. A másikon azok az énekesek örökítették meg nevüket, akik megcsodálták Zviedrisz hegedűjének hangját — Tito Schlpa, Fjodor Saljaptn, Louisa Marhsall, Yma Sumac, Tott Dalmonte. Zviedrisz egy most készfiié hegedűvel V. Ulesze vies felvételei (APN) Világhírű művészek autogramjai A. Zviedrisz egyik hegedűjén
