A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-11-27 / 48. szám
KEDVES OLVASÓ! o Foszcrkusztfi Major Ágoston Postafiók C 398, tuloínn 533 114 Torjoszlí a Posta Ili rlapszolgála ta, ólófizotósokot elfogat! minden postahivatal ás levélkézbesítő Szerkesztőség: Itiaüslava, Jescn skélio 9. Kiillölclr«> szóló Hotizeteseket cl i n é z. PNS ÍJ sí rod ii a expedíció llaée, Bratislava, Coltwalilovn »ám. 48 VII. Nyomja a PRAVDA nyoii'd avalla lat, Bratislava, Sturova. 4. KlííUzefési díj negyed évre 19,5H Kés. lél évre 39. Kés. égés/, év re 7U. Ki:s. Kéziratokat nem órziink meg és nem küld link visz. sza. Évfordulót ünnepelünk ma. A Hét 10 éves évfordulóját. Engedd meg, hogy ez alkalomból köszöntsünlk ma Téged, aiki nemcsak olvasod a Hetet, hanem az évek folyamán barátoddá, bizalmasoddá fogadtad a lapot, mely szellemi táplálékot nyújt neked, tájékoztat a világ eseményeiről, tanácsod ad, segítségedre siet az élet bonyolult kérdéseinek megoldásában. Vegyük most kezünkbe a Hetet s lapozzunk vissza rövid tíz évében, különös képek, és események tárulnak elénk. Tíz év alatt 12 480 oldalon, néhány millió írott szobáin, és többezer fényképein örökítette meg a Hét az emberek tetteit, gondolatait, bajait, és örömeit. Tíz évvel ezelőtt, 1956 őszén a Csemadok kulturális havi folyóirata, a Fáklya utódjaként Indult a Hét. Elsőrangú feladatának tartotta a magyar dolgozók nemzeti hagyományának és kultúrájának ápolását. Novellák, versek, regények láttak napvilágot a Hétben, melyek a magyar dolgozók munkáját, kulturális tevékenységét, sok szép jellemvonását örökítették meg. író és költő generációk nőttek fel a Hét körül. Az olvasni szerető ember felszabadulást, lelki táplálékot, eszmei célokat talált és talál ma is ezekben az írásokban. Kedves olvasó, amint az évek múlásával megváltozott körülöttünk a világ, úgy változott a Hét is. Nagyobb formában jelenik meg, példányszáma 37 000 lett, olvasótábora pedig majd 100 000-re növekedett. Persze, nem hallgathatjuk el, hogy a lap nyomdai előállítása körül még mindig bajok vannak. Nyomdánk nem felel meg a korszerűség követelményeinek, s változásra a jövőben sincs kilátás. Ettől eltekintve olvassák lapunkat fiatalok, öregek, munkások és földművesek, lányok és asszonyok, tanítók és mérnökök, háziasszonyaik és nyugdíjasok. Mindenki valami szépet, jót vár lapunktól, problémái megoldását keresi benne. Lapunk hasábjain a dolgozók mindennapi problémái kerülték előtérbe. Riportokban, útleírásokban adtunk hírt az emberek ügyeSrbajos dolgairól, felkerestük az üzemeket, meglátogattuk a falvakat, hírt adtunk az emberek munkájáról, termelési gondjairól. Képes hetilapunk lehetőségéhez mérten igyekeztünk olvasóink figyelmét felhívni a nagy változásokra, melyeket vagy nem vészünk észre, vagy természetesnek tartjuk. Újságunk hasábjain olyan nevek jelentek meg, mint a „Párkányi Papírgyár", „Rimaszombati Élelmi sz eirikambinát", a „Lévai Textilgyár", „Kelet-szlovákiai Vasművek" stb. E gyárak építői, akik téglát téglára rakva, állítottak korunknak új emlékeket, ott mosolyognak az újság lapjain s szavakciikat megörökítették a színes riportok. Jóleső érzés hírt adni Dél-Szlovákia ipari fejlődéséről, mely a magyarlakta falvak és városok dolgozóinak jobb megélhetését szolgálja. Ez egyben kommunista pártunk nemzetiségi politikájának internacionalista alapját jelenti. Célunk az, hogy továbbra is olyan tanácsokat, m un kciap asztala tokát közöljünk lapunkban, melyek segítik, a több és jobb minőségű árutermelést. így is a kultúrát szolgáljuk, mert ahhoz, hogy az ember jól ismerje szakmáját, kezdeményező és gondolkodó legyen, műveltségre van szüksége. A magyar nyelvű szaklapok hiánya miatt szükségét éreztük annak, hogy képeslapunkban technika és tudomány rovatot indítsunk. így tájékoztatjuk a Hét olvasóit az űrkutatás, a bányászat, az orvostudomány stb. eredményeiről. Tízéves munkáink nagy eredménye és öröme, hogy a Hét országos jellegű' társadalompolitikai fórummá let. Olvasóink figyelmét országos és világméretű eseményekre irányítottuk. Az „Ismerd meg hazádat" c. cikksorozatban a cseh nép életéhez vittük közelebb, bemutattuk Prágát, a kultúra kincsesházát, betekintést nyújtottunk a forradalmi mozgalmak múltjába, Tábor, a huszita mozgalom fészke, a múltat hozta kézelfogható közeibe, a pilzeni Skoda-művek, a brüinmi gépgyár bemutatása a cseh dolgozóik kézügyességéről tanúskodik, s a jelent dokumentálta. Karlovy Vary és Sumqva a cseh tájak szépségeiről adott ízelítőt. Ellátogattunk Náchodra, Tachovba az ott élő magyar családokhoz, hogy megismerjük sorsukat, gondjaikat. Örömmel fényképeztük Szlovákia-szerte az új üzemeket s a „Felszabadulás országúltján" című. sorozatunkban a szlovák nép dicső partizán harcát elevenítettük fél. Ez évben indult „Beszélő múlt" című sorozatunk, melyben a magyarlakta járások történetét közöltük. Felidéztük a magyar nép nemzeti hagyományait, elődeink küzdelmét a szabadságért. Az olvasókkal karöltve, hozzászólásaik közlésével, megvitattuk a Hétben az ifjúság nevelésének kérdését, felmértük a magyar falvak könyvellá-K—22*01834
