A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-11-20 / 47. szám
Brutus gyilkolta meg a nagy hadvezért Kleopátrának roaat elvérzete volt. Megérezte, hogy veszélyben ran »*« relmének az álata. Caesar minden nap meglátogatta Kleopátrát ét flát. — Salnos — mondotta Kleopátrának —, ma nem idősbetek. — Ducira0« kint vár rám, egydtt megyünk a szenátusba. — gossz álmom rolt, nagyon rlgyázs magadra — figyelmeztette Kleopátra Caesart, Marens Antonias bá embered, állandóan maradt a küzeláben. — Érdekes — válaszolta mosolyogva az Imperátor — Calpnrnla arra kárt. bogy ma ne mentek a szenátusba. Elmondotta, hogy azt álmodta, hogy meggyilkoltak. — Maradt ma I« - kérte Kleopátra Caesart. — Nem maradhatok, ma fentoa feladatokat vitatnak meg - válaszolta - mennem kell... Kleopátra magához hivatta egyiptomi |6snó|át. .. . Hatalmas vihart, |ág- és tüzesül látok - mondotta a |«saO mladan áld embert és az Isteneket ts etpesstttfa.. . Minden és mindenki veszély ben van ... SsOrnyO, amit látok .. . Kleopátra settelme, Calpnrnla álma ás az egyiptomi |Osnd látomása hatni josodott. Caesart, a római történelem legkimagaslóbb egyéniségét meggyilkolták ... Caesart, a római nép nagy hadvazórét nagy pompával temették al. A temetés alán Kleopátra és Caesarian halón tértek vissza Egyiptomba. Marens Antonius bócsóztatta a varázslatosan szép egyiptomi királynét, Caesar nagy szerelmét... VBGE kezdjük a KAPITÁNY* [ közlését, lapunkatI Marcus Antonius késön érkezett, segíteni már nem tudott Kleopátra visszatért hazáidba ... Xlnopátra, Egyiptom királynál« szépségével és varázslatos meglelanésével «IhfitOU« kóma lakosait. ~ A szégyentelen még a fiái is magával hozta — panaszolta barátndinek Calpnrnla —, vale akarja megnyerni a római népet. Ez azonban nem el-Calpornta, Caesar szenátusi ellenfeleinek terveit megtudta. Mindent elkövetett. hogy férjét, a nagy Imperálurt visszaszerezze. Caesar győzelmes hadjáratai után teljhatalommal uralkodott. Minden parancsát tflllesftették. A korlátlan honimat ugyan a szanálna szavazta meg ax imperátornak, diktátort haliamat alatt azonban a szenátusban megtámadták. Caesar agylk legfanatikusabb ellensége, egykori kedvance és neveltje. Bratus volt, aki mind a szenátusban, mlndpedlg azon kívül nyíltan Caesar senki aldtt sem tagadta azt, hogy a kóstársaságl államformát császársággá akarja megváltoztatni és őzt sam, hogy császári koronát akar. Cassias, Dectnius, Clmber, Brutus és az imperátor további ellenségei elhatározták, hogy megdllk Róma kedvencét, a nagy hadvezért. — Caesarnak mag kell halnia, hogy Róma tovább élhessen, szabad maradhasson! — jelontette ki Cassias. Ml nem akarunk császárságát, mi a köztársasági eszmét nem áruljuk al, a szabadságért ha kall barcsiunk, s meg Az Imperátor ellenségei részletes tervet dolgosuk ki céljuk megvalósítására. A hóhér asarepéi Brutus, Caesar navalt tta, agykori barátié vállalta. Caesar megölését a szenátus napjára tűzték ki. Cansar politikai ellenfelet Agy batárostak, hogy az Iraparólort a szenátus épületében ülik mag. Pontos, mindenre kiterjedd tervet dolgoztak M. Ctanbernek keltett arra figyelnie, bogy Marcna Antonios, az Imperátor teghább híva ne érkezzen előbb, vagy agylddben Caesarral a szenátus épületébe Deeimns pedig azt e feladatot kapta, hogy fi klsárja Caesart a szenátusba. Caesar megölését Brntus vállalta. .>■: - ' '*■'/> r r;' Vő.'-’!. '.t, --V. ■ _ ‘..v-i
