A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-10 / 28. szám
Margit!alva, lavírozott tusrajz (1920) Űtudotf, JOcetnCicka Ez év Június 19-én emlékeztünk me<? Rudolf KremliCka cseh festőművész születésének 80. évfordulójáról. KremliCka 1886-t>an született Kollnban, bírósági tisztviselő fiaként. Már gyermekkorában kitűnően rajzolt, így érettségi után a prágai képzőművészeti főiskolára Iratkozott be. A főiskolán Hanuä Schweiger tanítványa lett, s a mester hatása sokáig érezhető alkotásain. Tanulmányai befejezése után több európai országot felkeresett, s útjai során nemcsak a klasszikus festészet nagy alkotásaival, de a modernista irányzatokkal is megismerkedett, melyek közül leginkább az impresszionizmus nyomta rá bélyegét műveire. KremliCka azonban — ellentétben kortársaival — nem elégedett meg a nyugati művészeti irányzatok tanulmányozásával, de ellátogatott az akkori Pétervárra is, ahol nagy hatást gyakorolt rá az orosz festészet. * KremliCka művészetének egyik legjellegzetesebb vonása, hogy hű A dunaszerdahelyi gyermekkórus Budapesten Június 11-én reggel vidám gyermeksereg nyüzsgött a dunaszerdahelyi állomáson. A gyerekek a dunaszerdahelyi 9 éves alapiskola énekkarának tagjai, akik Budapestre utaztak viszonozni a Fazekas Mihály Általános Gyakorló Iskola Énekkarának látogatását. Szombaton délután érkeztünk Budapestre. A Keleti pályaudvaron vendéglátóink virággal vártak bennünket s ml pedig dallal üdvözöltük őket. Utána a Duna partjára ímeintünk, majd a (Kossuth sétahajóval tettünk kirándulást. A szombat délutánra tervezett hangverseny az utazási fáradalmak miatt elmaradt, azonban énekkaraink közös hangversenyére a sétahajón mégiscsak sor került. A hangversenyt a hajó személyzete is meghallgatta és különösen nagy figyelemmel kísérte végig a hajós-kapitány bácsi, aki családostól tagja a váci Vox Humana énekkarnak. Este mindegyikünk hazatért a vendéglátójához. A közös program másnap folytatódott. Vasárnap délelőtt J4l0-kor 'találkoztunk a Zeneművészeti Főiskola csarnokában, ahol részt vettünk a moszkvai zeneiskolák és a budapesti zeneiskola növendékeinek hangversenyén. Az egész kirándulás legnagyobb élménye az volt, amikor személyesen találkozhattunk az egész világon ismert zeneszerzővel Kodály Zoltánnal. Kodály Zoltán megígérte, hogy akár száz példányt Is hajlandó elküldeni saját kottáiból, hogy ezzel Is elősegítse énekkarunk további fejlődését. Nagyon boldogok voltunk amikor autogramlmot osztott s főleg amikor metgudtuk, hogy Kodály Zoltántól csak az kap autogramot, aki szolmizálni tud. A hangversenyen ott volt a nagy zeneszerző felesége is, aki megkérdezte, Jártunk-e már Galántán, ismerjük-e azt a vidéket. A hangversenyen elénekeltük Kodály Zoltán békedalát, és nagy öröm volt számomra, amikor a művész elismerését fejezte ki. A hangverseny érdekességei közé tartozott, hogy az egész maradt a 19. század haladó hagyományaihoz, d© ugyanakkor harcolt kora új, termékeny irányzataiért is. Mindig a valóság legközvetlenebb ábrázolására törekedett. Életművében több korszakot különböztetünk meg, melyre külön-külön jellemző a sajátos témaválasztás és technika, de egyben az egyéni kifejezésmódért folytatott küzdelem is. Élete végéig hű maradt a figurális ábrázolásmódhoz, melyet leginkább nőalakjai bizonyítanak. 1915-ben festette a „Leány fehér blúzban" c. képét, s ezt a későbbi években a nőalakok hosszú sora követi; Képei a valóságot a művész belső élményvilágával egyesítik magukban. Ebből a korszakból származik a „Pihenő táncosnő“, mely már új képzőművészeti irányzatok Jegyeit viseli magán. Egyik legismertebb festménye a Nana, melyről utóbb így nyilatkozik: „A Naná-val a képzelet világába — az én legbelsőbb világomba — hatoltam be.“ S valóban, képein állandóan érezhető a valóság és a képzeletvilág szinté zisére irányuló törekvés. Néhány Igen Jelentős portré, valamint zsánerkép tanúskodik KremliCka sokoldalúságáról. Az előbbiek közül meg kell említenünk barátja, Ján Bartoá Író képmását. Zsánerképei, különösen a „Suszter“ és a „Drótos“ a valóság alapos ismeretét bizonyítják. Erre vallanak szociális témájú művei is. Megfigyelte a mosónők és a cselédek munkáját, s a dolog közben hajladozó női testeket sajátos művészettel Jelenítette meg. Szociális tárgyú képei felkeltették a „Deeseményt filmszalagra vette a magyar televízió, amelyet kb. július elején közvetítenek majd. Miután a nézők elvonultak, énekkarunk a pódiumon maradt, mert Varga Károly a magyar televízió Zeneekdvelő gyerekek c. műsorának szerkesztője riportot készített velünk. Megkérdezte a tanító nénit, hogy hogyan Jött létre a két énekkar közti kapcsolat. A riportot a későbbi Időpontban láthatjuk majd a televízióban. Vasárnap délután szabad progra-Színházi öltözőben, olaj (1922) vétsilu“ körül csoportosuló, baloldali érzelmű fiatal művészek csodálatát is. Tájképein elsősorban a cseh vidékeket ábrázolja, bár Szlovákia természeti szépségei, falvai is felkeltették érdeklődését. (Kysak, Margecany). Röviddel halála előtt kiállítást rendezett a prágai műcsarnokban, melyen tizenhét esztendei munkásságáról adott számot. Súlyos betegen, a közeli halál tudatában is töretlen erővel dolgozott, míg 1932. Június 3-án örökre kihullott kezéből az ecset. F. M. műnk volt. Legtöbben a Halász-bástyát, a Vidám parkot és Gellért-hegyet látogatták meg. Hétfőn szomorúan vettünk búcsút budapesti barátainktól s mint ahogy az az énekkaroktól Illik; dallal búcsúztunk. A budapesti énekkar tagjai hosszan Integettek távolodó vonatunk után s kiáltásuk így hangzott: vtszontlátásral Nagy Márta a dunaszerdahelyi Lenin utcai 9 éves alapiskola énekkarának tagja Dalolva szép az élet A Csemadok szepsl szervezete már évek óta jó eredményeket ér el a magyar kultúra terjesztésében. Színjátszó- tánc- és Irodalmi csoportját nem csak Szepsl, hanem a távolabbi községek, városok kultúrkedvelő közönsége Is Ismeri. Szombathy László pedagógus a múlt év második jelében hozzálátott az énekkar megszervezéséhez. Többször ellátogatott a helyi üzemekbe még a háziasszonyokat Is felkereste és Igyekezett őket meg nyerni az énekkarba. Munkáját siker koronázta. Ez év márciusában már részt vettek a járást alkotóversenyen, ahol nagydíjat nyertek. Mindenütt ahol fellépnek megnyerik a közönség tetszését, júniusban Somogyiban és Nagyidán a járási tánc- és énekünnepélyen szerepeltek nagy sikerrel. Lőbel Zoltán A jegygyűrű a mellényzsebben bácsi bemutatója Ezt a rendkívül lendületes, szórakoztató vígjátékot már több együttes előadta. A bácsi Csemadok színjátszót is elsők között láttak hozzá a darab betanulásához, de a bemutató mégis csak június elejére maradt. A hosszú felkészülés meg hozta gyümölcsét, mert a közönség jól sikerült előadást láthatott. A képen Tokodt Júlia (Csőrinél és Bajkal Sándorné (Kartalné). Szoby K. r7T3T7