A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-10-09 / 41. szám

Caesar főtisztjeivel a kirá­lyi palotában szállt meg. Egykori barátjának ás vőjének, Pompeiusnak ki­végzése — noha a testvérharc, a polgárháború miatt halálos ellen­ségekként álltak szemben —, na­gyon bántotta. Tisztjelnek paran­csot adott, hogy Pompeius holttes­tét kutassák fiel; majd ellenségét régi római szokás szerint — szájá­ban pénzzel —, nagy pompával el­­temettette. Az egyiptomiak csodál­kozással figyelték az eseményeket, Caesar magatartását nem tudták mivel magyarázni, s egyes egyip­tomi tanácsadók kihívóan viselked­tek velük szemben. — Csak két légiónk van itt — mondotta vezérkari tisztjeinek Cae­sar. Az egyiptomi király és tanács­adóinak viselkedéséből arra s sá­ntíthatunk, hogy megtámadnak bennünket. Ezért minden eshető­ségre lel kell készülnünk, valószí­nűleg több oldalról Is megtámad­nak majd minket. Caesar vezérkarával részletesen megtárgyalta a szükséges óvintéz­kedéseket, majd parancsot adott a két légió stratégiai elhelyezkedé­sére. Már késő éjszakára Járt, ép­pen pihenésre készült, amikor az egyik őr Jelentette: — Titkos bejáraton egy szolga érkezett. Jól ismeri a királyi palo­tát, olyan biztonsággal Jár-kel, mintha évek óta a palotában élne. Nagy szőnyeget hozott, azt állftfa, hogy Kleopátra kiránynő ajándé­ka. Az őr még be sem fejezte a je­lentését, amikor az ajtóban, hatal­mas szőnyeggel a karján, a kül­dönc jelent meg. Nyomában Cae­sar tisztjei iőttek, akik a palota folyosóján találkoztak az idegen­nel. — Ornőm azt parancsolta — mondotta a szolga —, hogy ajándé­kát személyesen adjam át Caesar­nak. Agrippa tengernagy, Ruffius és Germanlcus tábornokok, az impe­­rátor vezérkarának tisztjei rosz­­szat sejtettek. Azt hitték, hogy az egyiptomiak ezzel a csellel akar­nak Caesarhoz orvgyilkost becsem­pészni. Caesar parancsot adott a sző­nyeg szétbontására. Valamennyink legnagyobb meglepetésére egy fia­tal, nagyon szép lány került abból elő. Meglepődve nézték a lányt, aki bemutatkozott: — Kleopátra, Egyiptom király­nője vagyok. A meglepődött imperátor paran­csot adott szolgáinak, hogy a ki­rálynőt kísérjék lakosztályába. Kleopátra azonban hallani sem akart erről. Caesart megismertet­te terveivel kérte, segítse, hogy Egyiptom egyeduralkodója lehes­sen. —, Ptolematosz és tanácsadói mindent elkövetnek, hogy önt és Pompeiust meggyilkolják — mon­dotta —, és tudomásom van arról is, hogy légióikat meg akarják tá­madni. — Kleopátra látta, hogy Caesar nincsen Javaslatától elra­gadtatva, ezért Így folytatta: Ben­nem nem ellenségre, de szövetsé­gesre talál. Mérlegelje Javaslato­mat Caesar kezében tartotta Pom­peius gyűrűjét.... Azt a gyűrűt, melyet elhunyt lánya nászajándék­ként adott vejének, Pompeinsnak, akit az egyiptomi bábkirály lefejez­tetett. A gyűrűvel játszott, gondol­kozott, s közben a gyönyörű Kleo­pátrát figyelte, aki szépségével és rendkívüli műveltségével már első pillanatban bámulatba ejtette. — Javaslatán gondolkozom, a vá­laszt majd megadom — válaszolta röviden az imperátor, majd paran­csot adott az őrségnek arra, hogy Kleopátrát kísérjék a lakosztályá­ba. Caesar magához kérette tisztjeit és elrendelte, hogy az egyiptomi gályákat, melyek ellenük támadás­ra készültek, gyújtsák fel. Kleopátrát az őrség közben fel­kísérte lakosztályába, ö azonban nem tért pihenni. Titkos rejtek­helyéről figyelte az imperátor min­den mozdulatát. Es észrevette azt is, hogy a hatalmas birodalom büszke vezére súlyos beteg: epilep­sziában szenved. Tudta, hogy a ré­gi görögök az ilyen betegeket az istenek kedvencének tartottak és azt is, hogy Nagy Sándort is ez a súlyos betegség gyötörte. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom