A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-09 / 41. szám
B várost legendák övezik. 3alra a láthatáron a Kls- Nagy-Ararát fenséges "csúcsai kéklenek, Itt terülnek el Örményország legtermékenyebb földjei. Jobbra a négyfejű Araganc, szőlőktől és gyümölcskertektől övezve. Aztán mindez szinte varázsvessző érintésére hirtelen eltűnik, s Itt találjuk magunkat Ecsmiadzlnban. A városban kisebb halmon hatalmas tufa-monokristályként emelkedik szent Ripszima 650Jben épült híres temploma. Vele szemben a borpincészet. A székesegyház 12 százada éli fenn, a borpincészet mindössze húsz éves. Ne csodálkozzunk: ebben a véletlenben törvényszerűség érvényesül. Ecsmiadzin hírnevét az ősi múlt ©miékei alapították meg. Már ekkor híres volt építészetéről és borfajtáiról. Ecsmiadzln gyümölcstermesztési és szőlészeti központ. Nevét egy csodálatos Italtól kapta. Persze a mai Ecsmiadzln nemcsak a templomok, a szőlők és turisták városa, jelentős helyet foglalnak el itt iparvállalatok ‘és tudományos Intézetek Is. Az iparvállalatok közül figyelmet érdemel a plasztikanyaggyár. Épületei a város peremén húzódnak. Rohamosan bővül. Ma negyven vállalatot lát el termékeivel, egy év múlva már száz vállalat lesz ráutalva. A város Is nő, egyetlen nagy építkezés képét mutatja. Ecsmiadzlnban épült fel az örmény köztársaság legnagyobb művelődési palotája. Rengeteg helyisége és ezer nézőt befogadó nézőtere van. Ecsmiadzlnban nemcsak többemeletes és toronyházak épülnek. A lakóházaknak több mint a fele könnyű anyagból épült színes villa lesz a gyümölcsösök és szőlők kellős közepén. A nagy és kis méretek, a beton, az üveg és a zöld növényzet, a virágok összhangja különös színt ad a városnak. Ecsmiadzlnban minden negyedik ember tanul, s ma több orvos működik itt, mint 1920-ban egész Örményországban. Itt székel a Mezőgazdaságtudományi Kutató Intézet és az örmény Tudományos Akadémia genetikai osztálya, melynek vezetője a neves tudós: Gurgen Babadzsanyan. Ecsmladzin Jövője: beépítik a mintegy három hektárnyi városközpontot. Nemsokára megkezdik egy hatemeletes közigazgatási épület és egy kétszáz szobás szálloda építését. Rövidesen befejezik az új postaépületet. Lesz a városban úttörő- és sportpalota, háromemeletes áruház, zeneiskola, szélesvásznú filmszínház, sok négy- és nyolcemeletes lakóház. — Ecsmiadzln szanatórium város lesz állítja Govarko Manukjan, a városi tanács VB-elnöke. Ecsmiadzln igen fontos szerepet játszott az örmény nép történelmében, sorsában. A városra vonatkozó első feljegyzések az V. században élt Lázár Parpecl és Agathangelosz örmény történetíróktól származnak. Tanűságtételük szerint Vagarsapat (a mai Ecsmiadzln ősi neve) Időszámításunk előtt már több száz évvel virágzó kereskedőváros volt. A II. században Vagars örmény uralkodó megszépítette és Vagarsapatnak nevezte el a várost, mely később az Arsaklda-dlnasztia téli rezindenciája lett. Am nem csupán ezért volt híres a város több mint 17 évszázadon ét. III.. TIridatesz uralkodása idején, 305-ben vették fel az örmények a kereszténységet, ekkor emelték azt a négyzetalakú, kupolás templomot, amely építészeti forA mai Ecsmladzin eavik középülete Az építészek terveiben már születik a város !övőie (A. Elekian felvételei! Egy ősi város ifjúkora A Hét számára írta: E. Meljik - Nubarov (APN, Moszkva) máinak tökéletességével a mai napig bámulatba ejti látogatóit. A keleti egyház legősibb ma is meglevő műemlékének tekinthető. A kolostor Nerszesz pátrlarcha idejében, 524 körül épült. Vagarsapathoz fűződik Meszrop Mastoc neve, aki 402 körül megalkotta az örmény ábécét. Az uralkodó irodavezetője, majd később egyszerű szerzetes volt az itteni kolostorban. Meszrop Vagarsapatban nyitotta meg az első örmény iskolát, Innen széledtek szét az egész országban tanítványai, hogy világosságot vigyenek a nép közé. Itt fordította 412-ben Sábák és Meszrop örmény nyelvre a bibliát. Az V. században sok szír és görög iratot, Arisztotelész bölcseleti műveit, sok világi és egyházi írót fordítottak örmény nyelvre. Ecsmladzin 1441-től a nem egyesült örmény egyház főpapjának, a katholikosznak székhelye. A középkorban leáldozott a város dicsősége, más kulturális és gazdasági központok törtek élre. Gevond Alisán örmény történész írja, hogy századunk elején mintegy 500 agyag-ház volt az 1828-ban orosz uralom alá került Ecsmiadziban, s lakosainak száma alig haladta meg a háromezret. A szovjethatalom győzelméig, tehát 1920-ig a város méginkább hanyatlásnak indult. Jelenleg'30 ezer lakosa van. Ecsmiadzln jövőjét pedig ismerjük. •ÁVHA 3. IV1966 tlOMTA ceci' Bélyegsarok Moi számunkban 2 új szovjet űrhajó motívumú bélyeget mutatunk be, amelynek kivitele még szebb, mint az eddigieké. Nem kétséges, hogy a gyűjtök örömmel fogadják majd, annál is inkább, mert az egyik bélyegen az űrhajós kutyákat is láthatjuk. A többi újdonság közül a kővetkezőket említjük meg: Ausztriában emlékbélyeg jelent meg a nemzetközi munkaegészségügyi konferencia alkalmából. Formozában Argentina nemzeti ünnepe alkalmából adtak ki bélyegei. K. r.a az aficázsiai írótaiálkozó tiszteletére bocsátott ki 2 értékből álló sorozatot. A dél-amerikai Kolumbia államban történelmi témájú, ötértékű sorozat jelent meg. Mexikó három értékből álló sorozatot adott ki a spanyol-amerikai postakongresszus tiszteletére. A Német Demokratikus Köztársaság a kenu világbajnokság alkalmából kétértékű sorozatot jelentett meg. Polinéziában négyértékü, a dél-oceániai sportversenyeket ábrázoló sorozat jelent meg. Az évek óta tartó nagy árfelhajtás lecsendesedett. A kereslet erősen csökkent az clasz bélyeg iránt, de a Német Szövetségi Köztársaság bélyegeinek ára sem emelkedett. Jelenleg Vatikán és Lichtenstein bélyegei a legkeresettebbek.
