A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-10-09 / 41. szám

Bachan felvételei Az NDK katonái találkoznak a lakossággal Második nap a Vltava-akció hadszínterein. Az éjjeli érákban egyik félnek sem sikerült döntő operációs sikereket elérnie. Egész éjjel folytak a harcok. Hajnalban'a „rózsaszínűek“ erő sftést kaptak, egy teljes motorizált ezred érke­zett megsegítésükre, amely azonnal harcba lé­pett a „zöldek“ szárazföldi egységeivel. Mind­két fél repülői felderítő berepülést folytattak, lomholtak a légi harcok. A nap folyamán a ró­zsaszínűek újabb csapat felerősítést kaptak. Helikoptereken két motorizált egység érkezett. Az Mi-4 típusú helikopterek egészen alacso­nyan szálltak az erdők felett, Így védekeztek a légelhárítókkal szemben. Utánuk az Ml-6 tl- X pusú helikopterek jöttek. Valamennyi szovjet gyártmányú gép — nehéz harckocsikat, ágyu­kat, aknavetőket, irányítható tankelhárltő lö­vedékeket, teherautókat szállítottak. S mindez azonnal harcba indult. A „zöldek“ már tartalékaikat is kénytelenek voltak harcba vetni. Ezek szovjet és magyar egységek voltak. Annak ellenére, hogy hosszú és fárasztó út volt mögöttük — azonnal harcba szálltak. Időben és szervezetten. Kemény ellen­­támadások következtek, a legmodernebb har­cieszközök bevetésével. Helikopterek segítségé­vel aknamezőket készítettek, irányítható tank­­elhárltó lövedékeket vetettek harcba, a repülők a bombázás legmodernebb módszereit alkalmaz­ták. Emellett Igen magasra értékelték a négy részvevő hadsereg katonáinak,, illetve egységei­nek együttműködését, minden nyelvi nehézség • llenére. Az esti órákban, a szovjet és magyar egysé­gek ügyes manővereinek következtében, „a zöl­dek“ körülzárták a „rózsaszínűek“ felderítő alakulatait. Közeledett a döntő ütközet. A magyar páncélos ezred egyik harckocsive­zetőjét Fehérnek hívják. Példás katona. Civil­­bán kovács. Igen talpraesett fiú. Egyedül képes felszerelni a tank nehéz kerekét, más harcko­csikon ezt a munkát legalább két ember végzi. Am ez a magyar harckocsizó nem csak testi erejével dicsekedhet. Parancsnoka szerint egyi­ke az egység legjobb katonáinak, szerény és fegyelmezett katona, harckocsija mindig töké­letes rendben van. ;A magyar katonák első Ízben mutatkoztak be saját gyártmányú géppisztolyaikkal. A gép­pisztoly törzse fa helyett műanyagból készült, ami igen. tartós és a vízben sem süllyed el. A géppisztolyra szuronyt is szereltek, ami szük­ség esetén, rohamkésként is használható. S emellett egy mozdulat: s a szuronyból drót­­vágó olló, vagy kis harci lapát válik. Ez az új­donság m ndenfelé elismerést váltott ki. A Vltava-akció harmadik napja. A „zöldek“, felerősítve a szovjet és magyar egységekkel el­lentámadásba mennek, át, s mintegy tizenöt ki­lométert nyomulnak előre. Vagyis készülhetnek a folyón való átkelésre. Fent a magasban légi harcok dúlnak, a „zöl­dek“ előőrsei megszállták a Vltava partját. A „rózsaszínűek“ irgalmatlan ágyútűzzel „üd­­vözlik“ őket, a Vltaváért folyó harcok teljes ütemben folynak, ám a „rózsaszínűek“ kezdeti lendülete mér csökkent. Jönnek a „zöldek“ ejtő­ernyősei. A „rózsaszínűek“ fő hadereje a folyó­hoz érkezik, a tankok alámerüléssel, a kétél­tűek úszva kelnek át a folyón. Az egyik tank­ban Dyrynk katona ül. A gyakorlat előtt a ka­tonai orvos nem tanácsolta neki, a folyón való átkelést. Ám Dyrynk katona, a csehszlovák had­sereg tagja saját kérésére mégis eljött. Harci feladatait kiválóan teljesíti. Parancsnoka azon­nal megdicséri, például állítja bajtárai elé. Helikopterek hldalkatrészeket szállítanak, a tolyón már várakoznak a hidászok. A híd egy­kettőre elkészült, a „zöldek“ teljes felszerelés­sel átkeltek a Vlatván. A túlsó oldalon kemény csatározás folyik. A hadak modern harci mód­szerekkel harcolnak a harcászat minden fajtá­ját kipróbálják. A gyakorlat végetér. A fő megfigyelő-állomás­ról távoznak a hivatalos vendégek: Csehszlo­vákia kormányának és pártunknak képviselői, a Varsői Szerződés tagállamai hadseregeinek egyesített parancsnoksága, a szocialista orszá­gok katonai küldöttségei. Ma a Vltava-akció már a múlté. Azonban résztvevőinek emlékezetében még sokáig fog él­ni, mivel a négy hadsereg tagjainak, hadifel­szerelésének eme találkozója, a harcászat, a ha­di művészet magas Iskoláját jelentette. MILOS BELUS alezredes Az első „csapást" a határőrök fogták fel Pásztor János, a Magyar Néphadsereg katonája és Lakatos István Érsek­újvárról, a hadműveletek szünetében

Next

/
Oldalképek
Tartalom