A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-10-02 / 40. szám

800 éve áll így ez az oszlop

Üljön gépkocsiba Belrutban és utazzék körülbelül száz kilométert északkeleti Irányban az ország belseje felé, s eljut Baalbekbe, melynek köcsodál nagyobbak és fenségesebbek, mint a halhatatlanság szimbóluma — a római Colosseum. Azonfelül úgy érezheti magát, mint valami űrhajós állomáson.

Körülbelül ilyem hangnemben kezdtek cikkezni egy szép napon a beirutl újságok. A cikk szerzőjének véleménye szerint a híres Holt-tengeri tekercsek egyes utalásai és radioaktív anyagoknak a Szíriái sivatagban talált maradványai kétségtelenül bizonyítják, hogy kb. 4000 évvel ezelőtt Ismeretlen helyről érkezett űrutasok értek földet ebben, az akkor mér virágzó föníciai árosban. Kilövőpályát építettek, a felesleges üzemanyagot megsemmisítették, amivel állítólag felgyújtották Szodomát és Gomorát, s nem maradt más nyom utánuk, csak egy hatalmas kőkolonc — az első bolygóközi rakéta kilövőpályája planétánkon.

aki közelében piramisokat rakatott a legyőzőitek koponyáiból.

Ma a libanoni kormány Igyekszik megmenteni, amit még lehet. Az ókori építészet e csodás emlékei között évről évre nemzetközi folklór fesztivált rendez, melyen a világ legjobb népi együttesei vesznek részt. S ez is vonzó látványosság a turisták számára. *

Irta és fényképezte:

MILAN KLEMENT

BAALBEK - A KÖCS0DA

Persze, nehéz elhinni ezt a fantasztikus mesét, de az tény, hogy rengeteg kiváncsi turistát vonz Libanonba.

Baalbek, a görögök egykori Heliopolisza, vagyis a Nap városa ma 9— 10 ezer lakosú szegényes városka a Libanon és az Anti-Libanon hegységek által bezárt széles Bekaa völgyben (az ókorban Coele Syria J. Baalbekról már az egyiptomi és a szírlal hadi jelentések Is tesznek említést, Augustus császár római gyarmattá tette. A mai napig rejtély, hogy a rómaiak miért építettek azon a helyen, ahol a föníciaiak Baal-Samln istenüpiter-templom tetőzetét eredetileg 62, egyenként 20 m magas oszlop tartotta. Végül érdekes még a kerek templom, amelyből 4 oszlop maradt fenn, s amelyet görög templommá alakítottak. A romváros területén több mint 240 szobrot találtak, melyek a görög—római mitológia alakjait ábrázolják. Az oszlopok hatalmas kőkoloszszusokon álltak, ezek némelyikének súlya eléri a 830 ezer kilogrammot! E templommaradványok Antonius Plus koréból va-Heliopolisi romjai - jobbról a Jupiter-templom cellája

Az állítólagos „rakéta-kilövőpálya”

két tisztelték, Ilyen hatalmas méretű templomokat, emelték a római építőművészet ma Is világra szóló csodáit. Ha a Kleopátra amerikai mónstre-film nézői közül valaki Is kételkednék benne, hogy az ott látható monumentális épületeket a valóságban Is fel lehet építeni, nemcsak kulisszaként, paprímaséból, tessék jöjjön el és tekintse meg Heliopolisz romjait. Említsünk itt csak néhány adatot. Nagytemplom vagy a Nap temploma, melynek csak alapfalai és S kolosszális oszlopa maradt fenn. A kis templom vagy Jupiter temploma, szintén óriási épületmaradvány, 227 m hosszú és 117 m széles. Fennáll még gazdagon ékesített, korlnthoszi stílusban épült cellája, uzonkívül a déli oldalán 4, a nyugati 2, az északi oldalon 9 és a keletin 2 oszlop. A Julők. Ezeken kívül fennmaradtak még: a derékszögű és a hatszögű körfal, a nekropolisz, az akropollsz stb. Valamennyit az óriási méretek és a rendkívül gazdag ornamentika jellemzik.

S Heliopolisz későbbi sorsa? Mikor a kereszténység államvallás lett a Kelet-római Birodalomban, a keresztények vandál pusztítást végeztek Hellasz és Róma isteneinek szentélyeiben. A legszebb oszlopokat hajóra rakták és elvitték Bizáncba. Omár kalifa vezére, Abu Obeida 636-ban elfoglalta a várost, ezután az arabok döntötték az oszlopokat, hogy kiolvasszák a kötőanyagként használt fémet. A keresztes háborúk Idején többször cserélt urat Baalbek, 1170-ben fölrengés, 1260-ban a mongolok, 1401-ben Timur hadai pusztították,