A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-11 / 37. szám

rimaszombati járás nevezetes községei TORNALJA Sajóvölgyi község volt, mely szá­zadunkban kisvárossá növekedett. Neve már a pápai tizedszedők jegy­zékébe is bekerült. (1041) Tornalis alakban. 1291-ben Tornallya el. nőm. Kevy néven említik, 1427-ben már jelentős hely, ahol a Tornallyayak­­nak 46 jobbágyportájuk volt. 1459- ben Mátyás király hadai visszavették a huszitáktól. A 15. században me­gyegyűlések is voltak itt, a Tornai­­lyay család várkastélyában, melynek nyomai a Zoltán-kertben ma is lát­szanak. Egyik ura, Tornallyay János, a mohácsi csatában vesztette életét. A törökök 1556-ban vonultak át a helységen. 1706-ban II. Rákóczi Fe­renc, amikor a rozsnyói titkos tanács­kozásra ment, átutazott Tornaiján. A 18. században forgalmas postaál­lomás volt a község. Az 1831-32-es kolerajárvány idején Kazinczy Ferenc vesztegelt itt néhány napig. 1848- ban a község lakossága egy ember­ként Kossuth zászlaja alá állt. 1849- ben Dembinszky a Sajó mentén el­terülő rétekben verte meg Schick tábornok seregét. - Tornaija fejlő­dése a századforduló után vett új lendületet. A három országút talál­kozásánál fekvő községben, melyen 1873 óta vasútvonal vezetett keresz­tül, iparosok és kereskedők teleped­tek le. A városka a környék politikai, gazdasági és kuftúrális életének köz­pontjává vált. A város határában 1926-29 között új kőkorszakbeli ur­natemetőt tártak fel. A munkálatok során agyagedényeket és fémszer­számokat is találtak. 1919-ben a környék proletárjai (80 önkéntes) hősiesen harcoltak az intervenciós cseh hadsereg ellen, A város temetőjében hat vöröskato­nát temettek el. A kommunista párt helyi szerve­zete 1923-ban alakult meg. Emlé­kezetesek a tornaijai május elsejei felvonulások, a sztrájkok és a ki­zsákmányolás elleni tüntetések. Az 1932. évi választásokon a kommu­nista párt kapta Tornaiján a leg­több szavazatot. Műemlék jellegű épületek: a Fe­hér ló fogadó (ma kultúrotthon), a Betekints-csárda (hajdani betyárta­nya), a református templom a 13. században épült katolikus templom­ként, 1786-ban és 1936-ban javítot­ták, szószéke 1600-ból való. A már említett Zoltán-kertben néhány igen régi sírkő látható. VÁRGEDE Ősrégi község, a pápai tizedsze­dők jegyzéke Genech, majd Gedey néven említi. 1441-ben a husziták si­kertelenül ostromolták a várát, ám később mégis bevették. 1574-ben már mint a törökök által lerombolt vár szerepel. A múlt században a Kubinyi-csa­­ládnaik több tagja élt a községben. Az egyik Kubinyi-féle kastélyt 1865- ben Ybl Miklós tervei szerint épí­tették, feljáróját Izsó Miklós faragta. Ritka látvány a kastélyban lévő vas­­korlátos csigalépcső. Petőfi Sándor - mint Utijegyzetei­­ből kitűnik - 1845-ben járt a köz­ségben. Várgedén csinos fürdőtelep van és vasas, szénsavas forrás, mely ivó­kúrára is alkalmas. A környékhez számos legenda fű­ződik. A legérdekesebb: a törökök el akarták vinni a falu harangját, hogy ágyút öntessenek belőle. A várgedei­­ek éjjel kivitték a harangot a közeli erdőbe, s leengedték egy mély kút­ba, ahol a pogányok nem találhat­ták meg. A kút ma is megtekint­hető. VECSEKLÖ Medvealjai barkó falu. Érdekes látvány a domboldalba vájt krum­plipincék sora, melyhez hasonlót csak ezen a vidéken találhatunk (pl. Egyházasbáston). A Juhász-csa­lád háza arról nevezetes, hogy itt szállt meg egykor Petőfi Sándor. 1944 telén a közeli Egyházasbást és Óbást térségében tartózkodott a Fábry-féle magyar partizáncsoport. Horthy csendőrsége büntetöexpedi­­ciót küldött ellenük, mire a Poltár- Rimabánya-Babinyes háromszög irá­nyába vonultak. Gömörpanyiti főutca A járásban nagyütemű építkezés folyik Czinka Panna hegedűje Sajógömör Gömör vármegye legrégibb községeinek egyike, ösl megyei szék­hely. Vára a község melletti kis dombon már a honfoglaló magyarok bejöve­telekor állt. A névtelen krónikás mint Gumar várát említi. A várat később még Jobban megerősítették. A honfoglaló Árpád Huba vezért küldte Gömör várának Irányába, hogy a hozzátartozó területekkel együtt meghódítsa. 1839-ben Castrum Gumurlense, később pedig Chemerum néven szerepel. A XIV. század végén királyi vár, majd uradalmi központ. Utána a husziták foglalják el, akiktől 1459-ben Mátyás király veszi vissza. Ebben az Időben a vár nagyon megrongálódott. Körzetéhez sok község tartozott, mint várföld (pl. Vály, Horka stb.J, melyeknek lakosai várjobbégyokként várszolgálati katonai szolgálattal adóztak birtokukért, mely kötelezettség alól többen nemesi levél szerzésével mentesütek. 1692-ben még a nemesi címeres levelet Sajógömörön hirdették ki, ugyanis a község a XIV. századtól 1716-lg a vármegye székhelye, 110 jobbégyportával. A község évszázadokon át viselte a városjelleget, amit bizonyít a régi, de ma Is álló városházán a legutóbbi Időkig fennmaradt városi elmer [a szőlőko­szorú) és bizonyos tisztségek elnevezése) pl. városi hadnagy, aki a törvény­bíró szerepét töltötte bej. Sajógömör község azok közé a városok közé tartozott, amelyeknek privilé­giumai voltak. Arúmegállltási jogáról tanúskodik a Vámház nevet viselő tele­pülés Is, amelynek omladozó falai ma Is láthatók. A község lankái tanúi voltak Béla király menekülésének, a török harcoknak , annak, amikor II. Rákóczi Ferenc kurucal Űcskay László vezetése aiau birtokukba vették a Sajó völgyét. A sajógömörl középiskola több száz éves múltra tekint vissza. A reformáció Idején mint evangélikus latin Iskolát alapították. A VIII. század végétől 1852-ig négyosztályos gimnáziumként működött. A Bach-korszakbell kényszerű szüne­telés után 1862-től 1884-lg 3 osztályos gimnázium volt, 1884-től pedig polgári Iskolává alakult. Szent-Ivány Miklós mintegy 100.000 forintos adományával biztosította további fennmaradását. Az Iskola épületében ma a kilencéves alapiskola nyert elhelyezést. Korának egyik leghíresebb hegedű-virtuóza volt Czinka Panna, aki 1711-ben született Sajógömörön. Nagyapja Rákóczi Ferenc udvari zenésze volt. Czinka Panna bandájával bejárta Magyarországot, Erdélyt, Lengyelországot, fényes egyenruhában, ő maga Is férfiruhában. 61 éves korában temették el 1772-ben híres Amati hegedűjével. Sírját benőtte a fű, a feledés. Ma már jelöletlen, lalán még Petőfi Sándor 1845-ben, ittjértában lerótta kegyeletét az akkor még minden bizonnyal látható fejfánál. Az utókorra vár még a sajógömörl szüle­tésű Czinka Panna emlékének megörökítése, valamint Petőfi Sándor ittjártának megjelölése. \ község büszkesége az impozáns Mátyás-szobor, Holló Barnabás alkotása, mely uraukodóD palástban, bástyaormon állva, bronzba öntve, életnagyságnál nagyobb alakban ábrázolja az Igazságszerető királyt. Méltó párja ez a ko­lozsvári Mátyás-szobornak. A sajógömörl Mátyás-szobor az Igazságos királyt a béke fegyverével ábrá­zolja: kapát tart a kezében.. Elől a talpazaton Garay János márványba vésett sorai olvashatók: „Mátyás király a tréfát fölötte kedveié, Mátyás király feláll s int a szőlőhegy felé: lm dolgozott a munkás, míg vigadánk urak, Ne váltanók fel őket, hogy ők vigadjanak?“ A szobor talpazatának hátulján egy szerény kis tábla hirdeti az utókornak: „Bogár Lajos Igazgató-tanító kezdeményezésére közadakozásból emelte Sajó­­gümör község közönsége 1912-ben.“ Körülötte díszes park: pihenést, felüdülést szolgáló sétányok, frissen festett tapadok, susogó platánok, a Csemadok szervezet gondosságát dicsérő virág­agyak várják a látogatót. Sajógömör méltán vallja magáénak a monda kelet­kezésének helyét, hisz Itt állt a hajdani híres vár, s az őrhegyen akkor még «tt díszlett a szőlő, melynek kettőssége az erőt és tókedvet jelképezte. Fel­tehető, hogy az itt Járt király a szőlőművelö jobbágyra Us felfigyelt, hiszen műveltségére a humanista gondolkodás mód volt Jellemző. Tömören Így foglalhatnánk össze a monda lényegét: Mátyás király fényes kísérettel érkezett a hurányl vadászterületről, meg­pihent a gömörl várban, vagy a mellette elterülő őrhegy lombos fáinak árnyé­kában. A tiszteletére rendezett nagy lakomán sokszor felcsendült a pohár: — Éljen Mátyás királyi A tréfát kedvelő király ekkor Indítványozta, hogy a szőlőhegy oldalán Izzadó jobbágyokat váltsák fel. Az urak kezdetben vonakodtak, de a király példája kötelezett: kapát ragadtak. Beleizzadtak a szokatlan munkába, s könyörgésre fogták a dolgot. A király engedett végül, de megjegyezte: — Máskor ne feledjétek emelni poharaitokat a föld dolgozó népére! A várból, őrtoronyból semmi sem maradt, csupán annak helye és elnevezé­se: Várhegy, őrhegy, s a Várhegyen még ma Is látható vlzárok. A haladó hagyományokat híven őrzi Sajógömör szorgalmas, dolgos népe. A' dolgozók szívesen keresik fel rekkenő nyári hőségben e hüs, árnyas parkot, a Mátyás­kertet. rimoszomboti járás nevezetes községei 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom