A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-11 / 37. szám

rimoszombflti járás nevezetes községei Ebben a községben született 1883* ban Putra Ede festőművész, Pesten Hegedűs László főiskoláját látogat­ta, s jelentős állomása volt fejlődé­sének Rudnay Gyulával való meg­ismerkedése. Kisebb-nagyobb meg­szakításokkal Münchenben tanult. Hagyatéka mintegy 60 olajfestmény és 190 különféle rajz. Ebből 9 olaj­képet és 58 grafikai munkát a Szlo­vák Nemzeti Galéria őriz. A fronton szerzett tüdőbajban halt meg 1915- ben. A szentkirályi volt földesúri kúria. Ma a szövetkezet tulajdona neve őrzi. A község református tem­plomát, mely 1718-ban épült, mű­emléknek nyilvánították. A község már a honfoglalás ide­jén fennállt, legrégibb birtokosaként a Balog nemzetséget ismerjük. 1347- ben mint alogvár tartozéka, vám­hely volt. 1560-ban a balogi erdő­ben fogták el a törökök Bebek Györ­gyöt. 1608-ban a várat a végihelyek közé sorozták. Később Szécsy Mária révén Vesselényi Ferenc birtokába került. A vár a Thököly és Rákóczi mozgalmak Idején elpusztult, ma már csak néhány csonka falmarad­vány látható. 1720-ban Koháry gróf egy régi reneszánsz kastély helyén .emeletes barokkastélyt építtetett. A kastélyt a 18. században klasszicista stílus­ban átalakították. Ekkor már a Co­burg hercegi család nyaralója volt. A kövecsesi Mesteriskola épülete Radnóton született 1850 április 9- én Pása Lajos költő és hírlapíró. Sze­génysorsú szülei a rimaszombati gimnáziumban taníttatták. A felső osztályokat Sárospatakon végezte el, azután tanárnak készült. Csak­hamar arra kényszerült, hogy tollá­val keresse meg a kenyerét Verse­ket írt, s azzal megtalálta hivatásá­nak igazi útját. Később a Szegedi Naplónál dolgozott, ahol Mikszáth Kálmánnak lett az utóda. Nyolc évet töltött Szegeden; Dankó Pista barátja lett, akinek több dalához irt szöveget. 1889-ben az Én Újsá­gom című gyermeklap szerkesztője. Emlékét szülőfalujában szép mell­szobor hirdeti. város északi peremén Neve már a pápai tizedszedők jegyzékében szerepel, Osyan alak­ban. Várát a husziták elfoglalták, de 1460-ban Mátyás visszavette tő­lük. Bocskay alatt harc színhelye volt a község. A hajdani várkastély eredetileg reneszánsz stílusban épült, majd átalakítása után barokk-klasz­­szicista formát nyert. Az épület ma­gas dombtetőn áll. Érdekes látvány a kastélyhoz tartozó kisebb építmény és a parkban lévő klasszicista stílu­sú pavilon. Az új cukorgyár Rimaszombat Szép helyen fekvő, fürdőjéről ne­vezetes község. Hajdan nagyon lá­togatott hely volt, s még ma is sok kiránduló keresi fel. A gyógyforrást Csernyus Pál fedezte fel, ő volt a fürdő alapítója. A kis fürdő lan­gyos, mésztartalmú vize a hévizek csoportjába tartozik. Főként a kösz­­vényt gyógyítja. A közeli Harkács és Sánkfalva Gömörújfalu községek munkásmoz­galmi múltjukról nevezetesek. A kastély körül park és halastó lé­tesült. A községhez tartozó Torhegy és Törökvölgy dűlők is a múlt emlékeit őrzik. Az előbbi a régi halotti torok­ra emlékeztet, az utóbbin a törökök vonultak fel a vár ostromára. A község híres volt balogvölgyi népviseletéről és népszokásairól. Né­hány évvel ezelőtt Gál Gyula igaz­gató-tanító néprajzi múzeumot léte-, sített a helybeli iskolában. Nagybalog munkásmozgalmi múlt­járól is nevezetes. OSGYÁN LÉVÁRT JÁNOSI A jánosi bencés apátságnak a 15. században 38 jobbágyportája volt. Az apátsági templom, mely a 12. századból való, ma is áll, egyike Dél-Szlovákia legérdekesebb műem­lékeinek. Falait Stomó Ferenc fest­ményei díszítik, A templomot Schu­­lek Frigyes tervei szerint restaurál­ták. A kolostor nyomai már eltűntek. A Nyáry-féle, újklasszicista stílus­ban épített kastélyon Ferenczy István domborműve ékeskedett, mely a há­ború után eltűnt. A falu másik, ba­rokk-klasszicista kastélyát szintén műemlékként tartják számon. A köz­ség határában bronzkori tárgyakat leltek. OLDALFALVA RADNÖT Túiócmenti község. 1848-ban a honvédek és az osztrák csapatok kö­zött csata zajlott le a falu határá­ban. Kimeneteléről, részleteiről nincs adatunk. A falu közelében csalták tőrbe és gyilkolták meg a labancok Visnyey kuruc kapitányt. SERKE Ebben a faluban volt regálbérlő Kiss József költő édesapja. (A köl­tő Mezőcsáton született).. Serkében a 13. században épült vár állt, melynek nyomait ma már nehéz felfedezni, emlékét a Várdomb NAGYBALOG rfT5T

Next

/
Oldalképek
Tartalom