A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-21 / 34. szám
Dr. K. CARSKY PROFESSZOR: Epe- és vesekövek Az ember szervezetében a kőképződés leggyakrabban az epeutakban, leginkább az epehólyagban, a húgyutakban, féként a vesékben, ritkábban a hasnyálmirigyben és a száj nyálmirigyeiben fordul elé. Leggyakoribbak az epekövek. Az epe a májban képződik. A máj állományában apró csövecskékbe szedödlk össze, amelyek fokozatosan összekapcsolódnak, míg a máj alatt vastagabb csövet képeznek. Ezeken át hagyja el az epe a májat. Rövid távolság után a két cső epevezetékké olvad össze. Ebből ágazik el egy szűk torkolattal (mint a téli kikötő a Dunából) az epehólyag. Néhány centiméterrel az elágazás után a fő epevezeték a patkóbélbe torkollik. Az epében oldva epefesték, egy cukorhoz hasonlatos anyag, cholesterol és nyomokban mész fordul elő. Ha a besfirfisödött epében — majdnem mindig az epehólyagban — ezen anyagokból valamelyik kicsapódik — kövek keletkeznek. Az emberek kb. 10 H-ának vannak epekövei, de nem mind betegednek meg, ugyanis a kövek közöl némelyek „némák“, tünetmentesek maradnak. Idősebb személyeknél gyakoribbak, 79 év felett minden harmadik embernek van epeköve. A korral a kövek növekszenek és szaporodnak. Nőknél 10 évvel előbb jelennek mag, és négyszer gyakrabban fordulnak elő, mint a férfiaknál. Ez összefüggésben van a terhességgel! Az anyáknál háromszor gyakrabban fordul elő az epekő, mint a gyermektelen nőknél. Gyermekeknél ritkaság az előfordulásuk. Az epekő — megbetegedések száma szaporodik. A klinikák női osztályai telve vannak az epekőbántalomban szenvedőkkel. A mai orvostudomány nem tud tanácsot adni, hogyan éljünk, hogy megelőzzük az epekövek képződését. Keletkezésüknek több oka lehet, és ezek kombinálódhatnak, kölcsönösen kiégészithetik egymást. Jelentős a szervezet belső biokémiai folyamatainak a zavara. A cukorbetegeknél háromszor gyakrabban fordul elő epekő, mint az egészségeseknél. A terhes nők vérében magasabb a cholesterol-sztnt és ezért nagyobb a koncentrációja az epében Íz, ami kedvező előfeltétele a kőképződésnek az epehólyagban, amelyben az epe a víz felszívódása következtében b»sűrűsödik. Gyakran képződnek epekövek az olyanfajta vérszegénységben szenvedőknél, amelyeknél nagy a vörösvérsejtek pusztulása. Azonkívül létezik családi, öröklött hajlam Is. Részemről jelentőséget tulajdonítok az étkezésnek. Az éhség következtében az epe fokozott mértékben termelődik és folyik le. Ha több van belőle és gyorsabban elfolyik, nehezebben sűrűsödik be és ezért kevésbé is kristályosodhat ki. A férfiak gyakrabban és többször éhesek, mint a nők. Többet és élénkebben mozognak, gyakrabban végeznek megerőltető testi munkát. Ha sokkal többet is esznek, mint a nők, nem étkeznek gyakran és ezért epéjük élénkebben folyik le, nem pang. A nők természettől fogva kevésbé mozgékonyak. Másállapotban, szülés után mozgásuk még jobban korlátozódik. Idősebb korukban csak ritkán végeznek megterhelő fizikai munkát. Sohasem éheznek úgy ki, mint a férfiak, már azért sem, mert ha kevesebbet is, de gyakrabban étkeznek. A gyermekek és a fiatalok általában állandóan mozognak és mindig éhesek. Az idősebb emberek ritkán éhesek. — Lehetséges, hogy ez a magyarázatom kissé sántít, nem általános érvényű, de az éhség tényezőjét nem szabad elhanyagolni! Ezért ajánlom a kiéhezést, a nem túl gyakori táplálkozást és a fizikailag megerőltető munkát, még ha rendszeres sportolás formájában is. A kövér embereknél sokkal gyakoribbak az epekövek, mint a soványaknál. Akinek már kövei vannak, nagy a valószínűsége annak, hogy azok nem oldódnak fel sem a gyógykezelés hatására, sem az életmód megváltoztatásával. A kisebbek eltávozhatnak a főbb vezetékeken és a beleken keresztül a széklettel, vagy egy ideig „némák“ maradnak. A tünet nélküli kövek nem jelentenek betegséget. Azzá változnak azonban, ha a kövek mozognak, megakadnak az epehólyag torkolatában vagy a tő epevezetékben, és akkor Is, ha epehólyaggyulladással kompllkálódnak. A kövek mozgása idézi elő az epekő-kálikét. Ez éles fájdalommal jár amely a jobb bordalv alatt kezdődik, kisugárzik a jobb lapocka alá és néha egészen a vállba. A roham néhány óráig Is eltart. Gyakorta hirtelen megszűnik úgy, amilyen váratlanul jelentkezett. A diagnózis megállapítása a szakember feladata. A beteg feladata az, hogy pontosan elmondja, mit érez és Időben felkeresse az orvost. Röntgensugárral csak azok a kövek láthatók, amelyek meszet tartalmaznak; ez kb. csak 10 %-ot tesz ki. A modern röntgentechnika ábrázolni tudja az egyébként nem látható kövek többségét is. Az epehólyagnak kontrasztanyagokkal való feltöltésével, az epevezetékekben pedig a szájon át alkalmazott vagy az érbe fecskendezett anyagok segítségével. Az ilyen kivizsgálást azonban csak jól felszerelt intézetekben lehet elvégezni, „bejáró“ betegek esetében erre nincs mód. Az epeköveket az epehólyaggal együtt kell eltávolítani, gondosan ellenőrizve közben a fő epevezetéket. Szakmai szempontból nem állja meg a helyét az a nézet, amely lehetővé teszi az évekig tartó konzervatív kezelést — még ha Karlovy Varyban Is végzik azt. Minden epekőkólika csak előrejelzése a következőnek és súlyosabbnak. Az epehólyag ismételt gyulladása pedig idővel megkárosítja a májat is. így évek múltán olyan kóros elváltozások keletkeznek, amelyeket aztán csak nehezen és kockázattal lehet sebészileg eltávolítani. Belgyógyászati és különböző fürdőkben való gyógyltgatásuk hoszszadalmas és csak alig eredményes. Csodákat még az úgynevezett „csodadoktorok“ sem tudnak csinálni, sőt még a legmodernebb orvostudomány sem. Jelenleg az epekövek legsikeresebb gyógymódja a korai sebészi beavatkozás, A vesekövek problémája összetettebb. A húgyban oldott sókból képződnek. Sokféle fajtájuk van, mint ahogy sokféle szerves és szervetlen anyag is létezik, amelyektől a szervezet a húgyelválasztás által igyekszik megszabadulni. A vesekövek képződéséhez hozzá járul a mértéktelen tejivás és a tejtermékek túlzott fogyasztása. A lényegesen csökkentett folyadékfelvevés, hosszas tartózkodás magas hőmérsékleten, különféle tartós és magas lázzal járó betegségek, a vesék gyulladásos megbetegedései, az A és B vitamin hiánya, valamint a D vitamin túltengőse, mészvesztés a csontokból különféle betegségek, bénaság, előrehaladott kor, elégtelen táplálkozás, túlzott jólét stb. A vesekövek mozgása szintén kóllkás fájdalma! idéz elő, amely hátul, a deréktájon kezdődik és lefelé a nemiszervekbe sugárzik ki. Ezzel együtt vizelési nehézségek lépnek fel és a vizeletben gyakorta vér vagy genny jelenik meg. Néha, a vesekőkóllka alatt, a betegnek sgész hastája fájdalma*, megállnak a szelek és hányinger lép fel. A pontos diagnózis felállítása a szakemberek, urológusok feladata. A vesekövek hetvenöt százaléka eltávozhat a vizelettel a jó konzervatív kezelés hatására. A gyógykezelést persze időben kell megkezdeni, amig a húgyban csak homok fordul elő, vagy amig a kövek még kicsinyek. A megfelelő diétát és gyógyszereket az urológus Írja elő, a vizelet kémiai elemzése alapján. Csak a nagyobb veseköveket, vagy a húgyvezetékben megakadtakat távolltják el sebészi úton.
