A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-14 / 33. szám
hűtlensége folytán a királyra szállt vissza, aki 1093-ban Vécsey Sándor bárénak adományozta. Utána a kűzségneik még számos birtokosa volt. A község a felszabadulás után Indult Igazi virágzásnak. Bolyk Losonctól kissé északkeletre, az Ipoly partján épült ős a Kacslcs nemzetség ősi birtoka volt. Az e nemzetségből származó Simon bántól a Gertrud királyné elleni összeesküvésben való részvétele miatt 1229-ben elvették a birtokot. Érdekes, hogy a község a török hódoltság alatt nem pusztult el, de 1802. október 22 én leégett. A kis község nagy szülöttje: KATONA ISTVÁN történetíró, aki 1732. december 13-án született. Bolykon. Bússá Ez az Ipolyvölgyt község már a XIV. század elején fennállott. Dívány várához tartozott, majd a gróf Szentgyőrgyiek birtoka lett. A krónika feljegyezte, hogy 1552- ben a község és környékének lakossága a törökök ellen tornyokkal megerősített palánkkal védekezett, melyett Tercsi Mihály vitéz bajtársaival, Szuhay Istvánnal és Nagy Andrással mindaddig védelmezett, inig a támadó török sereg az egész erődítményt teljesen szét nem lőtte. A törököket ez a hősies ellenállás annyira meghatotta, hogy Tercsit és a még életben maradt társait szabadon bocsátotta. A községnek ma alapfokú iskolája van, párhuzamos szlovák—magyar osztályokkal. 1928 decemberében a losonci elvtársak előkészítő munkája után megalakult Bussán a CSKP helyi szervezete. Csalár A helység 1562-ben a török hódoltsághoz tartozott és csak 1593- ban szabadult fel. Utána egymást váltják a földesurak. A XVIII. században emelt Verbóy Sándor kúria a kilencszázas évek elején Zsélll Gézáé lett, a híres magyar avlatikus bátyjáé. Itt húnyt el 1910-bBn Zsélyl Aladár, gépészmámök, az első magyar repülők egyike. A repülés tudományáról 6 Irta az első szakkönyvet. Csalérhoz tartozik KÜRT-puszta, mely a múltban még önálló helységként szerepelt. Itt épült a szép parkban Keglevich István gróf kastélya. A kastélyban most elmebetegeket gondozó Intézmény létesült. Csákányháza 1582-ből származó török kincstári könyvekben találjuk először a nevét. A községnek sok földesura volt. Utoljára Coburg herceg, majd Dr. Wohl Aladár volt a község birtokosa. 1891-ben a község lakosságának nagy részét kolera pusztította el. Járásunkban Itt volt az első falusi fogyasztási szövetkezet. Itt működik a Járás legrégibb és ma is sikeresen szereplő Csemadok énekkara. Nagyzellő Már a középkorban Ismert, az oklevelek 1457-ben Nagy-zellő néven említik. 1562-ben Mohamed török tiszt hűbérbirtoka volt. A török hódoltság után 1848-lg az eszlergoml érsek birtokéhoz tartozott, Felsözellő néven. 1790-ben épült templomának sírboltjában nyugszik gróf Balassa Ferencz. A XIX. század elején tűzvész pusztította a falut. 1924 decemberében a kommunista párt losonci titkársága a községben nyilvános népgyülést szervezett. Fülekkelecsény A község keletkezésének Ideje Ismeretlen. A XV. században a Kanizsai-család birtokolja, később Werbőczy István tulajdonába került. IbOÜ-ban zálogblrtokként Csekeka■at Balázs birtokolta. Utoljára gróf Czebrlán Máriának, Benlczk? Árpádnak és Mlnkusz Artúrnak volt Itt birtoka. Fülekkovácsi 1434-ben Fülek várához tartozott. 1548-ban elpusztult a község s csak a XVII. század vége felé állították helyre. 1873-ban kolera pusztított. Ma szépen dolgozó EFSZ-e, új modern kultúrháza van, és az utóbbi Időben szépen kiépült Kurtánypuszta Is. Fülekpiispöki A község már 1246-ban íennállt. Lakossága a Thököly felkeléskor szerte-széjjel futott, és csak a török uralom leverése után tért viszsza a községbe. A község előbb 1787-ben, majd 1797-ben teljesen leégett. 1831-ben a kolera pusztította a lakosságot. Régi nevezetessége, hogy közvetlen a határából vacabroncsos facsöveken vezették a vizet annak Idején a híres Hitoki várba. Sávoly Előbb FUleksávolynak hívták. A Fülek közelében fekvő kisközséget már 1332-ben említik az oklevelek. 1435-től a fülek! vár tartozéka volt. 1593-ban ős 1594-ben Ttetanbach Kristóf a község határéban nagy győzelmet aratott a törökök felett. Temploma 1717-ben épült és 1893-ban leégett. Utána épült fel újra. Galsa A község a pápai jegyzékben mér 1332-ben szerepel Aqualsa néven. 1469-ben a váráról Is megemlékeznek a feljegyzések. A Ivánnak ma már nyomát sem találjuk. Az 1170-ben épült templomának egyik harangja 1012-ből való. 1854-ben a község fele leégett, míg 1873-ban a kolera pusztított a faluban. A községet azelőtt Ipolygalsának hívták. Lukanyénye Régen Hont vármegyéhez tartozott. IV. Béla király 1243-ban birtokoséra révén a Dobák nemzetségből származó Dobák, Tyba, Vaczlk, és Dona nemeseket Iktatja be a helység birtokába, A XIV. század közepén a Luka-család lett a földesura és egészen a felszabadulásig birtokolta a községet. 1928. márciusában a községben népgyülést rendezett a CSKP Ipolysági Járási titkársága. 1929. májusában á szlovákiai általános földmunkássztrájk Idején fokozott kommunista agitáció folyt Lukanyényén. Apátújfalu Ösl magyar község, a Hunt-nemzetség birtoka volt. 1929 tavaszán Apátújfaluban Is nagyarányú kommunista agitáclő folyt, és komolyabb megmozdulásra került sor az általános déil-szlováklal földmunkássztrájk Idején. Ipolyvarbó Varbóy Márton és fia birtokolta a községet a XIV. században. A török hódoltság Idején Farkas-Varbó néven jegyezték fel és Durák török tiszt hűbérbirtoka volt. Az úrbéri rendezés Idején 1770-ben Szent-Ivány Ferencz, majd gróf Forgách Zslgmond és Miklós voltak a község föddesural. A határ egyik dűlőjét Kisvarbódnák nevezik. Régen itt feküdt a község, mely a török Időben pusztult el. Jelsöc A középkorban már meglevő község előbb a Losonczy-család, majd a Forgáchok birtoka volt. 1831-ben kolera pusztított a faluban. Az 1936-os választásokon a kommunista párt győzött és Koncz János személyében kommunista bíró került a falu élére, aki 1938 Októberéig töltötte be ezt a tisztséget. Ekkor leváltották és erős megfigyelés alatt tartották, munkát eem kapott. Béna Fülek szomszédságában fekvő kisközség. A múltban Gömör vár-A losonci Mars utca megyéhez tartozott Zslgmond király adományleveleiben, 1427-ben mint Nagbelna és Klsbelna szerepel. Ez utóbbi nevet őrzi a szomszdos Klsbéna-puszta. Ebben az Időben jutnak a derecsénylek a községhatár birtokához és azt hosszú Időn ét meg Is tartották. A községhez tartozik: Cigányszőgas, Klsbéna-puszta. A két világháború közt a helyi pártszervezet tagjai aktívan részt vettek a fütokl munkásmozgalmi akciókban. As emberek és a daru Dél-Szlovákiát la iparosítják
