A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-02 / 1. szám
I U \ a világ V /w£l W HMi/ifa Húsz év múlva valószínűleg semmi különbség nem lesz Chlcagó és Johannesburg között. S a különbség Chlcagó és Kuala Lumpur (Malájföld), vagy Leopoldville (Kongó) között jelentősen csökken. Felhőkarcolók, emeletes bérházak és családi házak. A nagyvárosok klnőzése és problémái közelítik egymáshoz a kontinenseket. A gazdaságilag ma még elmaradott országok nagyvárosai érik utol leghamarább az Iparilag fejlett országokat. Egy út Párizson, Londonon vagy Münchenen keresztül kétszer annyi Ideig fog tartani, mint ma. A mai városok metropolisokká való koncentrálódása tovább folytatódik. Nagy városaink hatalmas darázsfészkekhez fognak hasonlítani. Húsz év múlva pontosan úgy fogjuk hiányolni a tervszerűen épített városokat, mint ma. A egységes architektúra húsz év múlva éppen olyan valószínűtlen lesz, mint ma. Mindezen megállapítások három tudós egyöntetű nézetei, akik „Világunk 1985-ben“ című könyvükben megrajzolták a jövő városának képét: semmi esztétikai szenzáció, de a legkülönbözőbb esztétikai kísérletek. A városok építéséről már ma is tucatnyi elmélet létezik. A lakóknak világosságra és napfényre, egyéniségük érzetére van szükségük. Lehetőséget kell teremteni a kényelmes bevásárlásra, vagy arra, hogy néhány lépéssel már a természetben, az erdőben legyenek. Kellemesen kell érezniük magukat, egyszer a nagyváros forgatagában, máskor valami csendes parkban. A szakemberek véleménye szerint a jövő utcáit még mindig az automobilok uralják. A tehergépkocsik nagyobbak lesznek a személykocsik kompaktabb formákba zsugorodnak és megszűnnek a társadalmi értékrend szimbólumai lenni, használati eszközökké változnak. A gépkocsit a vezető húsz év múlva Is maga fogja vezetni. Természetesen nem korunk hagyományos volánjával, Inkább a légsugárhajtású repülőgépet vezető pilótához hasonlóan, bér valószínűleg nem egy pákával. Elektronikus Irányító műszerek segítenek majd neki, melyek a gépjárműre ható erők jobb érzékelését teszik lehetővé. A gépkocsi húsz év múlva természetesen biztonságosabb jármű lesz, mint a mi mai autóink. Már ma Is tudjuk, hogy ez technikailag lehetséges. A teljesen automatizált Irányító ős fékező berendezéseket húsz év múlva a távolsági autóutakon meg lehet valósítani. A futópálya mellett a földbe helyezett kábel teljes biztonsággal Irányítja majd az autót. A legmodernebb közlekedési eszközök továbbra Is a síneken futó járművek maradnak. Egy vagy két sínen (sínpáron) közlekedők, föld felettiek, vagy föld alattiak. A vasút Ideális expressz összekötő-kapoccsá válik a nagy városok között. Az első közlekedési eszköz lesz, mely nagymértékben áttér az atomenergiát és fűtőanyag-elemeket hasznosító motorokkal való meghajtásra. Közlekedési vonalainak sűrűsége és az egész szárazföldet behálózó zártsága folytán kiválóan alkalmas lesz a kibernetikus (teljesen automatizált) Irányítási módszerek alkalmazására. Milyen nagyok lesznek kőt évtized múlva a tengeri hajók? Lesznek az óceánokon légpárnán „úszó“ tengeri alkalmatosságok? Korunk jó öreg hajói akkor Is léteznek majd. Amennyire előre lehet látni, még csak nem is lesznek atomenergiával hajtottak. Az ehhez szükséges motor nagyon nagy és meglehetősen megbízhatatlan lenne. A óceánokat járó óriások növekedése elérte végső határát. Nagyságukat ugyanis az öntött acélból készült lemezek hajlítási szilárdsága határozza meg, mely szilárdság nem enged meg többet kb. 200 000 tonna önsúlynál. Az eddig épített legnagyobb tengeri hajó súlya 150 000 tonna. A Cuxhaven —■ St. Peter-Ordlng vonalon a közelmúltban nyitották meg a légpárnán sikló csónakokkal való rendszeres közlekedést. A gyorscsónakok 130 kilométeres óránkénti sebességgel közlekednek. 1907-ben valószínűleg Anglia és a Wright-szlget között is megindul egy ilyen rendszeres járat. Húsz év múlva hasonló járat lesz majd a Brit-szigetek és az európai szárazföld között, mely egyszerre 100 személyautót visz át a csatornán, 130 kilométeres óránkénti sebességgel. Az óceánokon azonban még nem fognak közlekedni ezek a gyors, légpárnán sikló hajók. A tengerek helyett a szárazföld felett fog közlekedni ez a zseniális Jármű, nem kevesebb, mint 500 kilométeres óránkénti sebességgel, s Így még csak fokozza a nagyvárosok közötti gyors összeköttetés létesítésének lehetőségét. 50— 250 tonna hasznos terhelés mellett ezek a jármüvek egyötöd résznyi energiával szállíthatják az utasokat, mint például a mai repülőgépek. A gorkl-i Krasznoje Szormovo hajógyárt új folyami expressz hajó hagyta el a közelmúltban. Az új hajó, mely légpárnán közlekedik, ötven utast vehet fedélzetére. A 20—30 centiméteres légpárna lehetővé teszt, hogy a hafo sekély vizeken, homokos, zátonyos helyeken, sőt jégen is közlekedhessen. A hafo 26,5 méter hosszú, 10 méter széles és óránként 120 kilométeres sebességet fejt ki. Személyzete két fő. Földünk húix év múlva „kisebb“ lesi, mint ma. A távolságok semmi szerepet nem játszanak. Frankfurtból Ausztráliába, Sydneybe hat úra alatt elrepülünk. A La Manche csatornán Angliába néhány óra alatt átvisznek a légpárnán siklö motoroshajók. De a lakásunktól húsz kilométerre fekvő munkahelyről még mindig annyi Ideig fog tartani az út, mint ma. Az utakat képező betonpályák lesznek a közlekedés alapjai, melyeket néhány centiméteres tnűanyagréteggel fedünk be. A fedőréteget Időről Időre speciális gépekkel elegyengetik. Gyorsabban, biztonságosabban és olcsóbban fogunk repülni, mint ma? Egészen biztos, hogy többet repülünk majd. Már az 1950-től 1960-lg terjedő Időszakban négyszeresére nőtt a rendszeres járatokon megtett kilométerek száma. Mindez a fejlődés természetes következménye, mely még továbbra Is növekvő tendenciát mutat. A fejlődés legfontosabb előfeltétele természetesen a repülés üzemköltségeinek csökkenése. Ezek a nagyobb, s még Inkább a gyorsabb gépek használatával egyre . csökkennek. A gyorsaság személyenként és az Időegységre átszámítva több kilométert Jelent s ezzel nagyobb gazdaságosságot. Természetesen még ma Is nehéz megállapítani, hogy a lehetséges technikai újítások közül melyeket fogják rendszeresen továbbfejleszteni és alkalmazni. Erről majd a repülőtársaságok döntenek. Nem könnyű dolog, ez s éppen a technikai fejlődés gyors üteme miatt, mely még gyorsabb, mint a repülőgéptípusok rentabllizálódása. A jövő óriási repülőgépei Jóformán csak hatalmas szárnyakból állanak majd. A gyors gépeknek nyllalakú szárnyal lesznek, melyeket a törzshöz képest szabályozni lehet. Talán olyan szárnyak is lesznek majd, melyeket el lehet forgatni a saját tengelyük körül, hogy Így a gépnek előnyösebb fel- és leszállási feltételeket biztosítsanak. A személyszállító gépek gyorsasága húsz érv múlva 2400—3700 kilométer között mozog majd. Az új konstrukciós anyagok fejlődése leküzdl a hőhatárt (az atmoszférikus súrlódás által felmelegedett anyag kifáradásának jelenségét). A föld egyik sarkáról a másikig eljutni 6—7 órára lesz szükség; 12—14 óra alatt tehát körülrepülhetjük a földet. Ez Ideig azonban komoly akadályokat jelentenek az építési költségek. Ahhoz, hogy a holnap szupergépei rentábilisak legyenek, a repülőgépeknek 10—15 éves élettartamot kell kérniük a géptervezőktől. A repülés költségei és ezzel a repülőjegyek ára az utóbbi Időben állandóan csökkentek. Az olcsóbbodást a gyorsaság növekedése és az ülések számának növekedése tette lehetővé. Az általános véleménytől eltérően már ma is nagyon biztonságosan repülhetünk. A rendszeres repülőjáratokon ma átlagosan 160 millió kilométerre jut egy baleset. Ez azt Jelenti, hogy minden utasnak 35 millió márka értékét kellene leutaznia ahhoz, hogy a valószlnűségszámltás törvényei szerint végzetes baleset érje a levegőben. 1952-ben a megtett kilométerek arányéban még kétszer annyi volt a halálos baleset, mint napjainkban. Lehetséges lesz a balesetek fő okát, a pilóta képességeinek pillanatnyi „üzemzavarait“ egészen kiküszöbölni? E cél megvalósítását leginkább a vezetés automatizálása segíti majd elő. A repülés biztonságát célzó szolgálatokba (a gépek összeütközése és az időjárási zavarok ellen szervezett szolgálat), be kell kapcsolni az elektronikus számítógépeket és a mesterséges holdakat, melyek segítségével nő a rádióösszeköttetések teljesítménye és megbízhatósága. Igaz, még így sem válik lehetővé hosszabb időre előre megjósolni az Időjárást, mint ma, de miután a normális repülőutak ideje nem lesz több három óránál, erre nem Is lesz halaszthatatlanul szükség. A 1000 + 1 (ZZ) nyomán hét 8
