A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-26 / 26. szám

Egy nagy szlovákiai magyar festő Tallós Prohászka István Jelentős és a szlovákiai magyar szocialista művelődés szempontjából fontos kőpklállltás színhelye volt az elmúlt hetekben a somorjal Népmüvelödésl Otthon. A Népmüvelödősl Szer­vek és a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul­turális Egyesületének rendezésében a somorjal születésű, és az első köztársaság Idején a szo­cialista realizmus kifejlesztése terén nagy ér­demeket szerzett Tallós Prohászka István fest­ményeit mutatták be a művész születésének hetvenedik évfordulója alkalmából. A megnyi­táson Jelen volt a ma Mosonmagyaróváron élő Tallós Prohászka István, akit 1947-ben cseh­szlovák területről Magyarországra telepítettek át. A Bódis Ferenc és Skrlba Pál rendezte kiál­lítás megnyitó ünnepségén Lőrincz Gyula, a neves szlovákiai festőművész, Tallós Pro­hászka István régi harcostársa baráti, meleg szavakkal méltatta a hetvenéves korában Is fia­tal lelkű csallóközi festőművész tevékenységét, bátor és kompromisszumot nem Ismerő, az élet realitását látó és kifejező képeit, rajzait, fest­ményeit. S valóban, ha tekintetbe vesszük, hogy a ki­állított képek nagy része több mint harminc­­negyven évvel ezelőtt keletkezett, az első be­nyomás, amely a mai látogatót megkapja, a szenvedélyes Igazmondásnak, a társadalmi va­lóság felismerésének, kérlelhetetlenségének vul­kanikus erejű, néha szinte primitíven emocio­nális kifejezése. Nem nehéz Tallós Prohászka István művészetének eredőit felsorolni. A ké­peken, a festményeken Van Gogh, Henri Rous­seau, George Gross és még egynéhány más festő vagy rajzoló kifejezésmódjának hatása volna kimutatható, ha a kitűnő somorjal festő nem tudta volna ezeket a hatásokat művészi alkotóerejével az akkori szlovákiai valóságot tükröző, sajátosan egyéni stílussá átgyűrnl. így a kiállítás képei ma szinte a felfedezés erejével hatnak. A „Regruták“, a farsangi „Dő­­rejárás“, a „Somorjal vásár“ nagy olajfestmé­nyei a csehszlovák polgári köztársaság társa­dalmi viszonyairól többet árulnak el mint a vastag köteteket kitevő tudományos művek. Tallós Prohászka szociális látásmódja a sze­génység, a klsemmlzettség, a kétségbeesett, min­den áron való élnlakarás szemszögéből veti vá­szonra benyomásait. Kell-e megrázóbb erejű és szuggesztlvabb kép a szegényparasztság, a falusi proletariátus helyzetéről, mint a híres „Földnyúzó“ című, ki9formátumú olajfestmé­nye? Ide tartozik a „Trágyahordás“, a „Kopott hegyvidék“, a „Rőzsehordók“ és más hasonló tematikájú kis képe. Külön értékelést érdemelnek Tallós Prohész­­ka Istvánnak az úgynevezett naiv művészet Ih­lette festményei ezek közül különösen a „Kor­­morán sziget“ című, nagy olajképe, amely a ma már európai hírűvé vált Csontváry Tivadar nagyszerű, naivan fantasztikus vízióival tart rokonságot. A naiv művészet Ihletésével ké­szültek a somorjal, körtvélyesl, csölösztől és egyéb tájképei Is bizonyos mértékben akva­­relljel meg könyvillusztráclól Is. Szalatnal Rezső a kiállítás Ízléses, számos reprodukcióval ellátott katalógusának előszavá­ban ezt írja: Egy nagy művészt szeretnék be­mutatni a kiállítás látogatóinak, közülünk va­lót, aki velünk együtt valaha a szlovákiai ma­gyar szellemiség derékhadához tartozott. Ke­gyetlenül elfeledték, mint sok mindent abból a korszakból, amelyben forradalmi erővel, mű­vészi ábrázolással, a társadalmi fejlődés hitével úttörőként örökítették meg magukat a szlová­kiai magyar alkotók. Kik voltak kortársai Tallós Prohászka István­nak? A költők közül Győry Dezső, az írók közül Darkó István, a festők közül Angyal Géza, Gwerk Ödön, a muzsikusok közül a so­morjal születésű Németh István László, hogy csupán néhány nevet említsünk. Szoros kap­csolat fűzte Tallós Prohászkát a szlovákiai ma­gyar Ifjúság haladó szellemű csoportjához, a Sarlóhoz, hiszen részt vett a Sarló 1931-i szo­ciográfiai vándorútján a Garam völgyében és — amint Szalatnal mondja — szinte képzőmű­­szetl publicistájává lett a fiatalok szocialista mozgalmának. Bírálat és társadalmi feszültség Tallós Prohászka István: Földnyúzó vibrál Prohászkénak a harmincas években fes­tett képein, leleplező kritikái ezek a kisebbségi magyarok szétmorzsolódásának. A mai szlovákiai magyar nemzedék hálával fogadja a hetvenéves művész egész életművét, mert pályafutását tipikusnak érzi. Egy egész életet áldozott fel azért, hogy önmaga megis­merésére, helyzetének reális értékelésével, az önmagához való hűségre és a haladó eszmék követésére nevelje a több mint félmilliós szlo­vákiai magyarságot. Tanítása és példája nem volt hiábavaló. Ha Ideig-órálg, a viszonyok mostoha alakulása miatt el is felejtették, az elégtétel mégsem maradt el. Egyik Jelentős képe, a „Jéghordás“ a prágai Modern! Gale­­rie-ben található. A somorjal kiállítással köz­vetlen kapcsolatba került a mai fiatalokkal (Pozsonyból számosán utaztak le Somorjára a kiállítás megtekintésére, a somorjal magyar és szlovák tanulóifjúság testületileg nézte meg Tallós Prohászka István képeit), a budapesti Magyar Nemzeti Galéria és a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria Is életművének bemutatását tervezi. Kései dicsőség? Ha az egyén sorsét te­kintjük, talán az, de ha a nép sorsét nézzük, nem. Mert sohasem veszhet kárba, sohasem felejthetödlk el az, amit a haladó gondolat Je­gyében a népért, a társadalomért tett valaki. TANYA PÁL A Csemadok nyltracsehl helyt szervezete szabadtéri előadást ren­dezett. A műsorban a környékbeli falvak énekeset és táncosai is fel­léptek. A műsor nagyon tetszett a közönségnek, lelkes tapssal jutal­mazta a szereplőket. Pócsik Emil Jelentős kultúresemény színhelye volt a közelmúltban Szécsényke. , A Csemadok járási vezetősége Szé­csényke községben szerette volna megrendezni a járást Csemadok­­napot. Sajnos, az időjárás nem kedvezett és így a lelkes szerep­lőgárda a helyi szövetkezet kul­túrtermébe szorult. A fülekl Pa­­lócz Néptegyüttes, a fülekptlspökl és sávolyt tánccsoport és a járás jeles énekesei, szavalói Is fellép­tek az ünnepélyen. Nagyobb siker röl azonban nem számolhatunk be, mert a rendkívül kicsi színpadon nem érvényesültek eléggé a mű­­sorszámok. TorpU József A Csemadok komáromi helyt szervezete a JÖkal-napok alkalmá­ból előadta Jókai Mór „Az új föl­desúr“ c. regényéből készült szín­darabot. A Csemadok tagok ismét mint lelkes színjátszók mutatkoz­tak be a közönségnek és a siker nem maradt el. Szép teljesítmé­nyükért Jókai plakettet és elismerő oklevelet kaptak. A Csemadok ko­máromi helyt szervezete újra megmutatta, hogy a kultúrmunká­­ban élenjáró csoportok közé tar­tozik. Papp János Tallég Prohászka István: Kormorának Tallós Prohászka István: Somorjai utcarészlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom